Khász város

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A khász városok közigazgatási egységek voltak az Oszmán Birodalomban. Olyan települések kaphattak ilyen rangot, amelyek évi jövedelme meghaladta a 100 000 akcsét. Ezáltal különböző, kiváltságos előnyöket élvezhettek, lévén hogy a szultán fennhatósága alá tartozó városként kezelték őket.

A várost nem igazgatta közvetlenül egy kiküldött török tisztségviselő sem. A települések a kirótt adót önállóan szedték be, és azt küldöttük vitte el a vilajet központba. Magyar rendtartás szerint, saját maguk intézték belügyeiket és szolgáltattak igazságot, önállóan gazdálkodtak a befizetett adón felül megmaradó bevételeikkel.

A városok lakossága elsősorban mezőgazdasági tevékenységből, marhatartásból- és kereskedelemből (tőzsérek) élt, amely a korszakban Magyarországon (és Kelet-Európában) rövid távon a legjövedelmezőbb tevékenység volt. Népességük általában gyarapodott, köszönhetően annak, hogy a kettős adóztatás elől gyakran áramlott a parasztok tömege a khász városokba. Később, a török hódoltság utáni időkben ezekből lettek a mezővárosok, a szűkebb régiók kulturális és szellemi központjai.

Khász városok voltak:

Források[szerkesztés]

Külső források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]