Kovács Sándor (miniszterhelyettes)
| Kovács Sándor | |
| Született | 1928. április 28.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1980. február 26. (51 évesen)[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kovács Sándor (1928 – 1980. február 26.) magyar közgazdász, vállalatvezető, miniszterhelyettes. Mintegy 25 éven keresztül vezette a Nagykőrösi Konzervgyárat, ami az irányítása alatt elmaradott kisüzemből Közép-Európa legnagyobb és egyik legmodernebbül felszerelt tartósítóipari vállalata lett.
Élete[szerkesztés]
Pályafutását az Esztergomi Konzervüzemben kezdte, mint szakmunkás, majd hamarosan művezető lett. 1947-ben ugyanebben a minőségben dolgozott a Paksi Konzervgyárban, 1948-ban pedig a Budapesti Konzervgyárba (Globus) került, művezető-üzemvezető beosztásba. 1949-ben lett a Nagykőrösi Konzervgyár gyártásvezetője, majd alig két év után, 1951-ben ugyanott igazgatóvá nevezték ki. Időközben felsőfokú tanulmányokat kezdett a Műszaki Főiskola esti tagozatán, élelmiszervegyész szakon, de nagykőrösi áthelyezése miatt ezt nem tudta befejezni; később viszont a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet elvégezte, levelező tagozaton.
Csaknem két és fél évtizeden át igazgatta a konzervgyárat, vezetése alatt az 1950-es évek elején még elmaradott manufaktúrának számító üzem Közép-Európa legnagyobb, modern technológiával felszerelt konzervipari vállalatává nőtte ki magát. Kezdeményezése nyomán indult meg a városban az élelmiszeripari szakmunkásképzés, nagyon sokat tett azért, hogy a Toldi Miklós Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet létrejöhessen, és vitathatatlan érdemeket szerzett a nagykőrösiek jobb szociális ellátottsága, illetve kulturális felemelkedése érdekében is.[3] Ottani eredményeinek elismeréseként 1975. november elsejétől a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba helyezték át, miniszterhelyettesi beosztásba. E minőségében ő felügyelte a Vállalatfelügyeleti Főosztályt és a Gépesítési Főosztályt.
19 évesen, 1947-ben lett párttag, később tagja a Nagykőrösi Városi Pártbizottságnak és annak Végrehajtó Bizottságának, a megyei pártbizottságnak és a megyei gazdaságpolitikai bizottságnak is. További társadalmi megbízatásokat is elvállalt: társelnöke volt a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesületnek (MÉTE), a megyei és a Nagykőrösi Városi TIT elnökségnek, mint országgyűlési képviselő az ipari bizottságnak, a Konzervipari Műszaki Gazdasági Tanácsnak és a Kertészeti Egyetem Egyetemi Tanácsának. 1967-től a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem nagykőrösi kihelyezett tagozatának a tanára is lett.
1980-ban hunyt el, korai halálában minden bizonnyal közrejátszott, hogy nehezen viselte miniszterhelyettesi „kiemelését”.[4]
Emlékezete[szerkesztés]
- Nagykőrösön utca viseli a nevét.
- Ugyancsak Nagykőrösön 2013. november 8. óta szobra is áll, az általa megálmodott Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola előtt (Ceglédi út 24.). Kovács Jenő bronz mellszobra civilek adományaiból, illetve a Bonduelle támogatásával készült el, az alkotást az iskola fennállásának 60. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat keretében avatták és a néhai gyárigazgató fia, Kovács Gábor leplezte le.[4][5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=4840&catid=74:k
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2024. február 21.)
- ↑ Kovács Sándorra emlékeztünk. HetiHírek.hu, 2018. november 26. (Hozzáférés: 2023. február 24.)
- ↑ a b TB: Ünnepeltünk kívül, belül. Heti Hírek, 2013/45. 2013. november 12., 2. oldal. Hozzáférés: 2023. február 24.
- ↑ Kovács Sándor szobra a Köztérkép.hu adatbázisában. Hozzáférés: 2023. február 24.
Források[szerkesztés]
- A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fondjának repertóriuma, javított változat. A Magyar Országos Levéltár segédletei, 28. Magyar Országos Levéltár, 2021.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában