Réthy Mór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Réthy Mór
Réthy Mór matemetikus.jpeg
Életrajzi adatok
Született 1846. november 9.
magyar Nagykőrös
Elhunyt 1925. október 16. (78 évesen)
magyar 1919-1946 Budapest
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
Születési neve Rothbaum Mór
Állampolgárság magyar
Házastárs Finály Etelka (1870–1883)
Steiner Johanna (1887–1924)
Schwarcz Julianna (1924–1925)
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
budai és a bécsi Műegyetem
Más felsőoktatási
intézmény
Göttingenben és Heidelberg
Pályafutása
Munkahelyek
kolozsvári tudományegyetem mennyiségtani fizika tanszékének egyetemi tanára
budapesti Műegyetem a geometria, majd az elméleti fizika tanára
Szakmai kitüntetések
MTA Marczibányi-díja
Akadémiai tagság 1878 levelező tag, 1900 rendes tag

Hatással voltak rá Bolyai János és Bolyai Farkas
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Réthy Mór témájú médiaállományokat.
Síremléke a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben (5B-11-3)

Réthy Mór (Nagykőrös, 1846. november 9.[1]Budapest, 1925. október 16.) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életpályája[szerkesztés]

A budai és a bécsi egyetemen folytatott tanulmányai után állami ösztöndíjjal a göttingai és a heidelbergi egyetem hallgatója lett. Heidelbergben 1874-ben szerzett doktorátust, majd a kolozsvári tudományegyetem mennyiségtani fizika tanszékére hívták meg egyetemi tanárnak. Az elméleti fizika egyik első magyarországi professzora volt. 1886-tól a budapesti Műegyetemen a geometria, utóbb az elméleti fizika tanára, több ízben pedig az egyetem dékánja. Legismertebb tanítványa Kármán Tódor volt. Alapító tagja az 1891-ben megalakult Mathematikai és Physikai Társulatnak.

Nagy szerepe volt a kolozsvári matematikai iskola kialakításában. Réthy érdeme, hogy Kolozsvárra kerültek olyan híres matematikusok, mint Vályi Gyula, Farkas Gyula és Schlesinger Lajos.[2]

Nemzetközi ismeretségét mutatja, hogy 1924-ben megkapta a heidelbergi egyetem jubiláris doktori díszoklevelét.

Munkássága[szerkesztés]

Matematikai munkásságának azok az értekezései a legjelentősebbek, amelyekben Bolyai János és Bolyai Farkas hagyatékát dolgozta fel és néhány eredményüket részletesebben kidolgozta. Kolozsvári tanári pályafutása kezdetén A háromméretű homogén tér úgynevezett nem-euklidikus síktani trigonometriája című (értekezés formájában is közzétett) előadásával Bolyai János Appendixének tanulmányozására buzdította az érdeklődőket. Munkájában a Bolyai-féle trigonometriát eredeti elgondolások alapján építette fel. A végszerűen egyenlő területek Bolyai Farkastól fölvetett kérdésének megoldásával a geometria érdekes, új fejezetét nyitotta meg. Fizikai vizsgálataiból kiemelendők az inkompreszszibilis (összenyomhatatlan) folyadéksugár alakjára vonatkozó eredményei. A számításokban komplex függvénytani eszközöket alkalmazott. Nagy fontosságúak az Ostwald-féle elvekre, valamint a mechanika klasszikus elveire vonatkozó kutatásai. Az elsők között volt, aki fizikai vizsgálataiban előszeretettel alkalmazta a vektoranalízis módszereit.

Művei[szerkesztés]

Tanulmányai magyar szakfolyóiratokban, de főleg a Mathematische Annalen-ben jelentek meg. A Magyar Tudományos Akadémia őt bízta meg Bolyai Farkas Tentamen-jének az újra kiadásával (Kőnig Gyulával). Tanulmányai a következő folyóiratokban jelentek meg: Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társaság Értesítőj, Akadémiai Értesítő, Poggendorff-féle Annalen, Természettudományi Közlöny, Wiedemann Annalen, Mathematikai és Fizikai Lapok, Mathematikai és Természettudományi Értesítő.

Önálló kötetei

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Réthy Mór (magyar nyelven). Zsidó Lexikon. (Hozzáférés: 2011. november 8.). Sok lexikonban helytelenül 1848 szerepel születési évének.
  2. Oláh-Gál Róbert: Szemelvények Réthy Mór levelezéséből, Polygon, 20. kötet 2. szám, 2012. május

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]