Réthy Mór
| Réthy Mór | |
 | |
| Született | Rothbaum Mór[1] 1846. november 9.  Nagykőrös |
| Elhunyt | 1925. október 16. (78 évesen).svg){kind=small} Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Finály Etelka (1870–1883) Steiner Johanna (1887–1924) Schwarcz Julianna (1924–1925) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | budai és a bécsi Műegyetem, Göttingenben és Heidelberg |
| Kitüntetései | MTA Marczibányi-díja |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-11-3)[2] |
| Tudományos pályafutása | |
| Szakterület | |
| Szakintézeti tagság | Magyar Tudományos Akadémia (1878–1900) |
| Munkahelyek | |
| kolozsvári tudományegyetem | mennyiségtani fizika tanszékének egyetemi tanára |
| budapesti Műegyetem | a geometria, majd az elméleti fizika tanára |
| Hatással voltak rá | Bolyai János és Bolyai Farkas |
| Akadémiai tagság | 1878 levelező tag, 1900 rendes tag |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Réthy Mór témájú médiaállományokat. | |
_sírja.jpg)
Réthy Mór (Nagykőrös, 1846. november 9.[4] – Budapest, 1925. október 16.) matematikus, fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A budai és a bécsi egyetemen folytatott tanulmányai után állami ösztöndíjjal a göttingai és a heidelbergi egyetem hallgatója lett. Heidelbergben 1874-ben szerzett doktorátust, majd a kolozsvári tudományegyetem mennyiségtani fizika tanszékére hívták meg egyetemi tanárnak. Az elméleti fizika egyik első magyarországi professzora volt. 1886-tól a budapesti Műegyetemen a geometria, utóbb az elméleti fizika tanára, több ízben pedig az egyetem dékánja. Legismertebb tanítványa Kármán Tódor volt. Alapító tagja az 1891-ben megalakult Mathematikai és Physikai Társulatnak.
Nagy szerepe volt a kolozsvári matematikai iskola kialakításában. Réthy érdeme, hogy Kolozsvárra kerültek olyan híres matematikusok, mint Vályi Gyula, Farkas Gyula és Schlesinger Lajos.[5]
Nemzetközi ismeretségét mutatja, hogy 1924-ben megkapta a heidelbergi egyetem jubiláris doktori díszoklevelét.
Munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Matematikai munkásságának azok az értekezései a legjelentősebbek, amelyekben Bolyai János és Bolyai Farkas hagyatékát dolgozta fel és néhány eredményüket részletesebben kidolgozta. Kolozsvári tanári pályafutása kezdetén A háromméretű homogén tér úgynevezett nem-euklidikus síktani trigonometriája című (értekezés formájában is közzétett) előadásával Bolyai János Appendixének tanulmányozására buzdította az érdeklődőket. Munkájában a Bolyai-féle trigonometriát eredeti elgondolások alapján építette fel. A végszerűen egyenlő területek Bolyai Farkastól fölvetett kérdésének megoldásával a geometria érdekes, új fejezetét nyitotta meg. Fizikai vizsgálataiból kiemelendők az inkompreszszibilis (összenyomhatatlan) folyadéksugár alakjára vonatkozó eredményei. A számításokban komplex függvénytani eszközöket alkalmazott. Nagy fontosságúak az Ostwald-féle elvekre, valamint a mechanika klasszikus elveire vonatkozó kutatásai. Az elsők között volt, aki fizikai vizsgálataiban előszeretettel alkalmazta a vektoranalízis módszereit.
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tanulmányai magyar szakfolyóiratokban, de főleg a Mathematische Annalen-ben jelentek meg. A Magyar Tudományos Akadémia őt bízta meg Bolyai Farkas Tentamen-jének az újra kiadásával (Kőnig Gyulával). Tanulmányai a következő folyóiratokban jelentek meg: Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társaság Értesítőj, Akadémiai Értesítő, Poggendorff-féle Annalen, Természettudományi Közlöny, Wiedemann Annalen, Mathematikai és Fizikai Lapok, Mathematikai és Természettudományi Értesítő.
Önálló kötetei
- A diffractió elméletéhez (1874)
- A kerületre redukálható felület egészletek elméletéhez (1874)
- A háromméretű homogén tér ún. nem-euklidikus síktani trigonometriája (1875)
- A propeller és peripeller felületek elméletéhez (1875)
- A fény törése és visszaverése (1880)
- A sarkított fényrezgés elhajlító rács által való forgatásának magyarázata (1880)
- Végszerűen egyenlő területek (1890)
- Folyadéksugarak (1894)
- Über schwere Flüssigstrahlen (1898)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "MacTutor History of Mathematics archive".
- ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven).
- 1 2 3 4 5 "Národní autority České republiky". Hozzáférés: 2024. december 15.
- ↑ "Réthy Mór" (magyar nyelven). Zsidó Lexikon. Hozzáférés: 2011. november 8.. Sok lexikonban helytelenül 1848 szerepel születési évének.
- ↑ Oláh-Gál Róbert: Szemelvények Réthy Mór levelezéséből, Polygon, 20. kötet 2. szám, 2012. május
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 677–678. o. ISBN 963-85433-5-3
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest. 1929. Online hozzáférés
- The MacTutor History of Mathematics archive
- Oláh-Gál Róbert: Az értől az óceánig: Réthy Mór (1846–1925) akadémikus élete és munkássága, Sajtó alá rend.: Gazda István. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest, 2013., ISBN 978-615-5365-04-1, 222 o. (Réthy teljes életmű-bibliográfiájával.)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Rados Gusztáv: Réthy Mór. Akadémiai Értesítő, 1925.
- Szénássy Barna: Réthy Mór[halott link]
- Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely Krónika rovata. Élet és Tudomány, 1998. 44. sz.
- Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely Krónika rovata. Élet és Tudomány, 2000. 43. sz.
- Réthy Mór sírja
- Réthy Mór-emlékkonferencia, Szabadság, 2008. november 18. Online hozzáférés[halott link]
- Oláh-Gál Róbert: Réthy Mór és Tullio Levi-Civita, Fizikai Szemle, 2011. 7-8. sz. Online hozzáférés
- Oláh-Gál Róbert: Finály Henrik és Trefort Ágoston, Művelődés, 2012. június Online hozzáférés
- Helytörténeti gyűjtemény
