Rácegrespuszta
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Rácegrespuszta | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Rácegrespuszta
Pozíció Somogy megye térképén
| |
| é. sz. 46° 26′ 34″, k. h. 17° 53′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 34″, k. h. 17° 53′ 17″ | |
Rácegrespuszta Magyaratád része, de egykor önálló falu volt.
Története[szerkesztés]
Ez a vidék már az Árpád - korban lakott volt. Az első írásos emlék 1268-ból való (Zimány). A török hódoltság alatt a falut felégették, elpusztult. A 18. században újratelepült. Az 1945-ös földosztásig az Eszterházy család birtoka volt. A második világháborúig Beck Miksa, egy zsidó úr bérelte és igazgatta a birtokot. A 19. század második felében egy "urasági intézői lakás" állt a birtok közepén. 1945-ben a cselédek elbontották a régi cselédházakat, helyettük új házakat, gazdasági épületeket építettek maguknak. Ekkor települt ki a falu a mostani helyére. Az "uraság intézői lakást" iskolaként használták tovább, amíg be nem zárták, után azt is elbontották. 1958-ig Zimányhoz tartozott közigazgatásilag. Jelenleg Magyaratádhoz tartozik.
Demográfia[szerkesztés]
Népessége: kb. 189 fő.[forrás?]
Nemzetiségei: nagy többségben magyarok, cigány kisebbséggel.
Nevezetesség[szerkesztés]
- A római katolikus imaház.
- Harangláb.
Források[szerkesztés]
- Balázs Árpád: Egy új somogyi falu, Rácegres története 1945–1960. Kaposvár, 1960[1]