Fallóskút
| Fallóskút | |
 | |
| A Béke királynője templom | |
| Közigazgatás | |
| Település | Mátraszentimre |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Fallóskút
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 54′ 23″, k. h. 19° 50′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 23″, k. h. 19° 50′ 45″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fallóskút témájú médiaállományokat. | |
Fallóskút Mátraszentimre egyik településrésze, 1995-ben közel 200 házból állt.
Fekvése[szerkesztés]
A település a Mátra fennsíkja, azaz az Óvártól az Ágasvárig, keletre a Galya-tetőig húzódó gerince, délre a Bagolyirtás-Tóthegyes vonulata és a nagyparlagpusztai medencerész között elterülő 700-800 méter magasra emelkedő területnek a közepén fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét valószínűleg az alatta lévő bővizű Vállós-kúttól kapta. Ez bizonyára a helyi szlovák anyanyelvű lakosság ajkán torzult el a szlovák faloš (hamisság, álnokság) szóhoz hasonulva. Más forrás szerint az odatelepült szudétanémetek kiejtése révén lett Fallóskút /v=f/ .A terület egykor Hasznoshoz tartozott, majd Mátraszentimre megalakulásával ennek része lett.
Nevezetességei[szerkesztés]
Nevezetessége a turizmus és a mátrai csodálatos élővilág, tölgyesek mellett a felső-mátrai templomok talán legismertebb búcsújáróhelye, a Mária-kápolna. Különlegesen szépek a tűzzománc stációk. A kápolnát az 1970-es évek végén építették a csodás jelenések helyén. Az ország különböző településeinek adományaiból készültek el 1992-ben, melyhez még a tengerentúlról is érkeztek adományok. 1996-ban készült el a szabadtéri oltár, illetve a kápolna előtti márvány Mária szobor.
2006-ban szentelték fel a Béke királynéja templomot, s ezzel befejeződött a fallóskúti kegyhely kiépítése. A Mária kápolna története viszonylag rövid időre nyúlik vissza, Sánta Lászlónénak [1] 1947-ben jelent meg a Szűzanya Hasznos községben. Kérte keresse meg a forrást, ennek hatására megtalálták a fallóskúti forrást. Csak évtizedekkel később épülhetett fel a kápolna. A templomhoz vezető út tűzzománc stációi Rácz Gábor iparművész [2] alkotásai. Itt élt az ország egyetlen hivatásos remetéje,[3] Paszkál, azaz Szél Sándor. A kegyhelyhez jelzett turistaút is vezet, ám gépkocsival is könnyen megközelíthető.
Fallóskút érdekessége a falu első részén található Gubola-házak, amelyek turistaszállásként működnek.[4]
Képek[szerkesztés]
-
A kegyhely bejárata -
Mária szobor -
Szél Sándor, azaz Paszkál testvér, az ország egyetlen hivatásos remetéje (1942–2011) -
A Mária-kápolna
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szőke Ágnes: Fallóskút - jelenések a Mátrában
- Mátrainfo [1]
- Mátraszentimre hivatalos honlapja [2]
- Kerekes József: Fallóskút a zarándokhely Budapest, 2006, ISBN 963-229-946-9
- Jádi Ferenc-Tüskés Gábor: A népi vallásosság pszichopatológiája: Egy hasznosi parasztasszony látomásai==Tanulmányok a népi vallásosság köréből. szerk. Tüskés Gábor, Budapest:Magvető, 1986, 516-556 old.