Apponyi-kastély (Hőgyész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Apponyi-kastély (Apponyi-Liechtenstein kastély)
A kastély madártávlatból
A kastély madártávlatból
Ország Magyarország
Épült 1720
Stílus barokk
Család Apponyi család
Liechtenstein család

Jelenlegi funkció hotel
Elhelyezkedése
Apponyi-kastély (Tolna megye)
Apponyi-kastély
Apponyi-kastély
Pozíció Tolna megye térképén
é. sz. 46° 29′ 54″, k. h. 18° 25′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 54″, k. h. 18° 25′ 04″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Apponyi-kastély témájú médiaállományokat.

Az Apponyi-kastély vagy Apponyi-Liechtenstein kastély vagy Mercy–Apponyi-kastély Hőgyészen, Tolna megyében található.

Előzmények[szerkesztés]

Az Apari-nak nevezett birtokot a hozzátartozó falvakkal és pusztákkal 1722-ben kapja meg hadi érdemeiért a lotaringiai hercegségi családhoz tartozó Claudius Florimundus Mercy (Savoyai Jenő lovassági tábornoka, majd a visszafoglalt Bánság kormányzója). Más források szerint a Sinzendorf családtól 15 000 Ft-ért veszi meg. Ennek az öt faluból és harminc pusztából álló birtoknak a központjává teszi Hőgyészt és így a terület mint Hőgyészi Uradalom kezdi meg fejlődését. Az uradalom szépen gyarapodott, közel negyven év alatt több mint 20 000 holddal bővült a termőföld irtások és egyéb talajjavító munkálatok révén (ebben az időszakban, Tolna megyében csak az Eszterházy család dombóvári birtoka volt nagyobb). A Mercy-kastélyt megelőzően állt egy kisebb földszintes kastély a településen, amelyet a korabeli írásokban gyakran mint várat, várkastélyt említenek. Ennek az lehet az oka, hogy az épület cölöpökön állt és sáncokkal volt körülvéve. Ezt az állítást ugyan több más okirat cáfolja, többek között az a leírás is, mely az 1773. évi felmérésben már mint emeletes kastélyt említi. Ebben az évben vették át a birtokot az Apponyiak. A kastély tényleges korának megállapításában Bél Mátyás műve lehet segítségünkre, amelyben így ír: „Hőgyész a Mercy grófnak új és elegáns kastélyáról nevezetes”. Ez a kézirat 1730-ban íródott, még Claudius Fl. Mercy halála előtt. Ezen adatok ismeretében a történészek Mercy gróf halála, azaz 1734 előttinek tekintik a nagykastélyt, amit fogadott fia, Anton építtetett tovább, aki ott is halt meg és a csicsói kápolnában helyezték örök nyugalomra.

A kastély[szerkesztés]

A kastélyt III. Mercy 1772-ben királyi engedéllyel eladta Apponyi Györgynek, akit 1776-ban Tolna megye főispánjának választottak. A birtokot fia, Antal örökli és 1784-től jelentősen átalakítja. Apponyi Antalt a kor egyik legműveltebb földesurának tartották. Barátságban állt Haydnnal, (a Teremtés és az Évszakok című oratóriumok megjelenéséhez anyagilag is hozzájárult), Mozarttal, ismeretség kötötte Beethovenhez és megfordult nála – igaz csak egy éjszakára – Liszt Ferenc is. Később testvére, Apponyi Károly lett a kastély ura, aki csak ritkán tartózkodott ott. Az ő fia, Géza viszont életének jelentős részét a kastélyban töltötte feleségével, gróf Széchenyi Paulával. Az épületet 1890-ben restauráltatta Ybl Miklóssal és 1928-ban bekövetkezett halálakor a kastély mauzóleumába temették el, ahol a mai napig nyugszik feleségével az oldalán. Az utolsó Apponyi, II. Apponyi Károly 1939-ben eladta a kastélyt az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóságnak.

Ezt követően kezdődött a pusztulás; a parkból különböző nagyságú területeket szakítottak ki, előbb üdülő, majd irattár volt. A második világháború idején lengyel menekültek szállása lett. Később katonai kórház és 1954-ig menekült görög gyerekek otthona volt. Később nevelőotthon, iskola, majd újra gyermekotthon. A sokszori funkcióváltás miatt az eredeti belső térszerkezet a felismerhetetlenségig átalakult. A park közepére fölhúztak egy stílusidegen épületet, ahol a gyermekotthonhoz tartozó műhelyeket alakították ki (ebből lett később az Elízium). A régi értékes növényállomány a gazdátlanság következtében elsatnyult, illetve össze-vissza nőtte be a parkot.

A kastélyszálló[szerkesztés]

Az 1980-as évektől különböző felújításokat végeztek rajta és szerényebb elhelyezés mellett olcsó szállodaként is üzemelt. A megye e legnagyobb barokk stílusú ingatlanát 1999-ben vásárolta meg a megyei önkormányzattól a Hermelin Rt., Piros László budapesti vállalkozó cége. Remek építész-kertész csapatot összeállítva valósították meg a csodát és 2001. év végén megnyitották a négycsillagos Gróf Apponyi Kastélyszállót. A közel négyezer négyzetméteres hotel a falu közepén áll. A négyszárnyú, zárt belső udvarral rendelkező impozáns épület főút felőli homlokzatát az Apponyi család címere díszíti. A főútról befordulva csodás parkba érünk, amelynek eredeti állapotát neves szakemberek igyekeznek helyreállítani. Az épületbe lépve a főbejárat mellett tábla hirdeti, hogy ebben a fantasztikus fejlődésben a Széchenyi Terv is jelentősen segítette a bátor vállalkozót. Járjuk hát végig az épületet. A földszinten kávézó és elegáns étterem, tanácsterem és vendégszobák kaptak helyet. A kastély felszentelt kápolnája esküvők megrendezésére kínál kiváló lehetőséget. A kápolna előterében elhelyezett márványtábla Liszt Ferenc látogatásának állít emléket. A folyosók padlóját kelheimi kőlapokkal borították, ami a boltozattal igazi ódon hangulatot teremt. A recepciós pulttól két vörös mészkőoszlop között, díszes lépcsőn juthatunk az emeletre. A lépcsőfordulót az Apponyi család négy tagjáról készült festmény fényképmásolata teszi hitelessé (eredetijük a Vosinsky Mór Megyei Múzeumban látható).

Az emeleten további vendégszobák és négy nagyterem található, melyeket a családhoz közel álló zeneművészek iránti tiszteletből Liszt Ferencnek, Haydnnak, Mozartnak és Beethovennek neveztek el. Mind a négy termet eltérő stílusban rendezték be. A szobák méltó bútorzatát lengyel asztalosok készítették. Minden szoba külön fürdőszobával rendelkezik, amiket a szoba alapterületéből választottak le, oly módon, hogy a szoba közel hat méteres mennyezetéig nem ér fel, így nem bontották meg az eredeti boltozatokat. Lenyűgöző érinteni a padláson egy igazi barokk tetőszerkezetet. A helyreállítás során kicserélték az elöregedett gerendákat, amelyek némelyike néhány helyen a 80 centiméteres átmérőt és a tíz-tizenkét méter hosszúságot is elérte. A pincében alakították ki az eredeti téglákkal burkolt hangulatos borozót és a vendégek ellátását szolgáló konyhát is. De a kastély igazi gyöngyszeme egy három medencét (ebből kettőt a helyi termálvíz lát el), négy szaunát, egy gőzkabint és kondicionálótermet magába foglaló wellness központ. Lehetőség nyílik itt a legkülönfélébb terápiákra és szépségápolásra is. Az ország második gyógy-kastélyszállója mind kívülről, mind belülről az igazi főúri vendéglátás „Mekkája" lesz a pihenni, kikapcsolódni, felfrissülni, gyógyulni vágyó utazók körében.

Ehhez járul még a szállodától közel két kilométernyire található lovarda – folyamatos fejlesztés alatt – ahol lovaglásra, kocsikázásra és persze télen szánkocsizásra nyílik lehetőség. További tervekben szerepel itt egy étterem, szálláshelyek, kovács- és fazekasműhely valamint teniszpályák létesítése is.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]