Tamási kistérség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
'Tamási kistérség'
régió Dél-Dunántúl
megye Tolna
terület (km2) 1028,3
népesség (2002, fő) 43251
népsűrűség (fő/km2) 42
megyekód 17
KSH-kód 4705

A Tamási kistérség egy kistérség Tolna megyében, központja: Tamási.

Települései[szerkesztés]

Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsőnyék
Fürged Gyönk Hőgyész Iregszemcse Kalaznó
Keszőhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla
Mucsi Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora
Pári Pincehely Regöly Simontornya Szakadát
Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari
Újireg Varsád

Fekvése[szerkesztés]

A tamási kistérség Tolna megye nyugati, északnyugati határán helyezkedik el. A kistérség a Somogy, Tolna és Baranya megyék által alkotott dél-dunántúli régió megyéi közül Somogy, Baranya megyével, annak két és egy kistérségével határos, amely tény a turizmus és idegenforgalom területén is növelheti kapcsolatteremtő szerepét.

A kistérség természetföldrajzi szempontból a Dunántúli-dombság természetföldrajzi nagytáj két középtájára terjed ki. A területnek a Kapos folyótól nyugatra fekvő része Külső-Somogy természetföldrajzi középtájhoz, második fele a Kapos és a Sárvíz által határolt Tolnai-Hegyhát kistájhoz tartozik. Míg a Külső-Somogyhoz tartozó terület a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából fontos felszíni formái alapján is, a Tolnai-hegyháthoz tartozó változatos domborzati adottságú területek a vidékfejlesztésben fontos szerepet játszó turizmus számára a legalkalmasabbak. Nem véletlen, hogy a megyében ezen a területen indult be elsőként szervezetten a falusi turizmus.

A területen az agyagon, löszön (téglagyártási alapanyag) és a homokon kívül (építkezési kötő- és vakolóanyag) hasznosítható kőzettani nyersanyag nincsen, így a természeti táj bányászati rombolásától, átalakításától sem a jelenben, sem a jövőben nem kell tartani. A kistérség teljes területe a Kapos vízgyűjtő területéhez tartozik. A Kaposnak a kistérség területére eső legnagyobb mellékvízfolyása a Koppány. A kistérség északi peremén folyik a Sió csatorna, amelyen keresztül a Balaton felesleges vizét vezetik le a Dunába. A kistérség természetes eredetű állóvizekben szegény.

Története[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]