Mjøsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mjøsa
Kilátás észak felé a tóra az Eidsvoll községbeli Minnesundból
Kilátás észak felé a tóra az Eidsvoll községbeli Minnesundból
Ország(ok)  Norvégia
Vízgyűjtő terület16 555,36 km2
Elsődleges források Gudbrandsdalslågen
Elsődleges lefolyások Vorma
Hosszúság117 km
Szélesség15 km
Felszíni terület365 km2
Legnagyobb mélység468 m
Víztérfogat56 km3
Part hossza273 km
Tszf. magasság123 m
Elhelyezkedése
Mjøsa (Norvégia)
Mjøsa
Mjøsa
Pozíció Norvégia térképén
é. sz. 60° 40′, k. h. 11° 00′Koordináták: é. sz. 60° 40′, k. h. 11° 00′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mjøsa témájú médiaállományokat.

A Mjøsa Norvégia legnagyobb és egyik legmélyebb tava, az ország déli részében, Oslótól mintegy 100 kilométerre északra. A legfontosabb belé ömlő folyó a Gudbrandsdalslågen, a tó északi részén, fő kifolyása a Vorma, délen.

Az Eidsvoll községbeli Minnesundnál található legdélibb pontjától a Lillehammernél lévő legészakabbi pontjáig a tó 117 kilométer hosszú. Legnagyobb szélessége 15 kilométer, Hamarnál. Területe 365 km², víztömege 56 km³. Felülete rendesen 123 méterrel van a tenger szintje felett. Legnagyobb mélysége 468 méter. Partvonala 273 kilométer hosszúságú, ennek 30%-a kiépített.

A Vormán 1858-ban, 1911-ben, 1947-ben és 1965-ben épült gátak összesen mintegy 3,6 méterrel emelték a tó vízszintjét. Az elmúlt 200 évben 20 áradást jegyeztek fel, amelyek összesen hét métert adtak hozzá a tó vízszintjéhez. Az árvizek többször elöntötték Hamar városát.

Hamar, Gjøvik és Lillehammer városokat a Mjøsa partján alapították.

A hobbihajózáson és a Skibladner gőzhajón kívül nincs hajózás a tavon. Partjaira jórészt a mezőgazdaság a jellemző és az itteni földek Norvégiában a legtermékenyebbek közé számítanak.