Mjøsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mjøsa
Kilátás észak felé a tóra az Eidsvoll községbeli Minnesundból
Kilátás észak felé a tóra az Eidsvoll községbeli Minnesundból
Országok  Norvégia
Vízgyűjtő terület 42 000 km2
Elsődleges források Gudbrandsdalslågen
Elsődleges lefolyások Vorma
Hosszúság 117 km
Szélesség 15 km
Felszíni terület 365 km2
Legnagyobb mélység 468 m
Víztérfogat 56 km3
Part hossza 273 km
Tszf. magasság 123 m
Elhelyezkedése
Mjøsa (Norvégia)
Mjøsa
Mjøsa
Pozíció Norvégia térképén
é. sz. 60° 40′, k. h. 11° 00′Koordináták: é. sz. 60° 40′, k. h. 11° 00′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mjøsa témájú médiaállományokat.

A Mjøsa Norvégia legnagyobb és egyik legmélyebb tava, az ország déli részében, Oslótól mintegy 100 kilométerre északra. A legfontosabb belé ömlő folyó a Gudbrandsdalslågen, a tó északi részén, fő kifolyása a Vorma, délen.

Az Eidsvoll községbeli Minnesundnál található legdélibb pontjától a Lillehammernél lévő legészakabbi pontjáig a tó 117 kilométer hosszú. Legnagyobb szélessége 15 kilométer, Hamarnál. Területe 365 km², víztömege 56 km³. Felülete rendesen 123 méterrel van a tenger szintje felett. Legnagyobb mélysége 468 méter. Partvonala 273 kilométer hosszúságú, ennek 30%-a kiépített.

A Vormán 1858-ban, 1911-ben, 1947-ben és 1965-ben épült gátak összesen mintegy 3,6 méterrel emelték a tó vízszintjét. Az elmúlt 200 évben 20 áradást jegyeztek fel, amelyek összesen hét métert adtak hozzá a tó vízszintjéhez. Az árvizek többször elöntötték Hamar városát.

Hamar, Gjøvik és Lillehammer városokat a Mjøsa partján alapították.

A hobbihajózáson és a Skibladner gőzhajón kívül nincs hajózás a tavon. Partjaira jórészt a mezőgazdaság a jellemző és az itteni földek Norvégiában a legtermékenyebbek közé számítanak.