Olof Palme

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olof Palme
PALME Olof, May Day, Stockholm, early 70s.jpg
Született Sven Olof Joachim Palme
1927. január 30.[1][2][3][4]
Stockholm
Elhunyt 1986. február 28. (59 évesen)[1][2][3][4]
Sveavägen
Állampolgársága svéd
Házastársa
  • Lisbet Palme (1956. június 9.–1986. február 28.)
  • Jelena Rennerova (1948–1952)
Gyermekei
  • Joakim Palme
  • Mårten Palme
Szülei Gunnar Palme
Foglalkozása politikus
Tisztség
  • Minister for Education and Science (1967. szeptember 29.–1969. október 14., Ragnar Edenman, Ingvar Carlsson)
  • Prime Minister of Sweden (1969. október 14.–1976. október 8., Tage Erlander, Thorbjörn Fälldin)
  • Prime Minister of Sweden (1982. október 8.–1986. február 28., Thorbjörn Fälldin, Ingvar Carlsson)
  • Member of the Riksdag
  • President of the Nordic Council (1979. január 1.–1979. december 31., Trygve Bratteli, Matthías Árni Mathiesen)
Iskolái
  • Stockholmi Egyetem
  • Kenyon College
Kitüntetései
  • Jawaharlal Nehru Award for International Understanding (1985)
  • Fehér Oroszlán-rend
  • Four Freedoms Award - Freedom from Fear
Halál oka gyilkosság
Sírhely Adolf Fredrik Church cemetery

Olof Palme aláírása
Olof Palme aláírása

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Olof Palme témájú médiaállományokat.
Olof Palme az 1970-es évek elején

Sven Olof Joachim Palme (1927. január 30.1986. február 28.) svéd politikus, 19691976 és 19821986 között Svédország miniszterelnöke.

Élete[szerkesztés]

1927. január 30-án született Stockholm Östermalm nevű városrészében nagypolgári családban. Nagyapja biztosítási vállalkozó és liberális politikus, parlamenti képviselő. Apja, Gunnar Palme (1886-1934) a svéd Thule biztosító cég vezérigazgatója.

Palme egyetemi tanulmányait az Egyesült Államokban kezdte meg, 1948-ban Bachelor of Arts fokozatot szerzett. Tanulmányai alatt beutazta az országot. Ezután visszatért Svédországba, ahol 1951-ben jogi diplomát szerzett. Egy évig a Svéd Egyesült Diákszövetség elnöke volt. Egyetemi tanulmányai alatt szociáldemokrata meggyőződésűvé vált.

1953-ban Tage Erlander miniszterelnök kabinetjének munkatársa lett. 1958-ban szociáldemokrata képviselőként bekerült az akkoriban még létező közvetett választású svéd felsőházba.

1963-ban kb. helyettes államtitkári rangban lett a kormányzat tagja, majd államtitkár, 1967-ben pedig kultuszminiszter lett és így egyházi kérdésekkel is foglalkozott, bár addigra már kilépett a svéd (állam)egyházból. A tárca 1968-ban nevet változtatott és így Palme oktatási miniszter lett. 1969-ben Erlandert követte a miniszterelnöki székben.

Az 1973-as választásokon pártja szűk győzelmet aratott. Palme miniszterelnökként jelentős szociáldemokrata reformokat vezetett be, növelte a dolgozók beleszólását a munkahelyi ügyekbe, valamint új alkotmányt fogadtatott el, amely teljesen kiüresítette a királyság intézményét, és az így pusztán szimbolikussá változott.

Az 1976-os választásokon a szociáldemokraták 40 évi kormányzás után ellenzékbe szorultak, és az 1979-es választásokon sem sikerült győzniük. Palme azonban továbbra is a szociáldemokrata párt vezetője maradt. 1980-ban az ENSZ képviseletében közvetített az Irak és Irán közötti háború lezárása érdekében.

1982-ben a szociáldemokraták élén újra kormányra került és folytatta szociáldemokrata irányultságú reformjait. 1985-86-ban konfliktusba került országa katonai vezetőivel, akik nem tartották elég erőteljesnek fellépését a Szovjetunióval szemben a Svédország elleni – teljesen nem bizonyított – szovjet, tengeralattjáróval elkövetett határsértések, kémkedési ügyek kapcsán.

1986. február 28-án Stockholmban merénylet áldozata lett. A tragédia megrázta a svéd közvéleményt, különösen, hogy az elkövetőt nem sikerült elfogni, illetve elítélni. Egy feltételezett gyilkost elfogtak, és Palme felesége fel is ismerte, de jogi megfontolások miatt – Palme felesége a szembesítés előtt már látta a feltételezett elkövető fényképét a sajtóban – az illetőt végül felmentették. A svéd bűnüldözés és igazságszolgáltatás kudarca hosszú évekig foglalkoztatta a svéd és a nemzetközi közvéleményt.

Politikája[szerkesztés]

Palme politikai tevékenysége sok vitát váltott ki, bizonyos körökben kimondottan gyűlölték, más társadalmi csoportokban viszont rendkívül népszerű volt. A személyével kapcsolatos ellentmondásos érzelmekhez nagyban hozzájárult külpolitikai aktivitása. Határozottan támogatta Fidel Castro Kubáját, Salvador Allende chilei elnököt. Élesen elítélte az 1968-as csehszlovákiai intervenciót, a Prágai tavasz leverését. 1972-ben, amikor az Amerikai Egyesült Államok a vietnami háborúban karácsonykor hatalmas bombatámadást indított Hanoi ellen, Palme ezt a nácik bűneihez hasonlította. Emiatt az Egyesült Államok egy időre megszakította a diplomáciai kapcsolatot Svédországgal. A dél-afrikai kérdésben is éles ellentétbe került például Thatcher brit miniszterelnökkel és Reagan amerikai elnökkel. Különösen aktív támogató politikát folytatott a fejlődő országok irányába.


Elődje:
Tage Erlander
Svédország miniszterelnöke
1969–1976
Svédország címere
Utódja:
Thorbjörn Fälldin
Elődje:
Thorbjörn Fälldin
Svédország miniszterelnöke
1982–1986
Svédország címere
Utódja:
Ingvar Carlsson

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ^ a b S Olof J Palme
  3. ^ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Olof Palme témájú médiaállományokat.