Olof Palme
| Olof Palme | |
.jpg) | |
| Született |
Sven Olof Joachim Palme 1927. január 30.[1][2][3][4][5][6][7] Stockholm[7][6] |
| Elhunyt |
1986. február 28. (59 évesen)[1][2][3][4][5][6] Sveavägen |
| Állampolgársága | svéd |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
| Szülei | Gunnar Palme |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztség |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | lőtt seb |
| Sírhely | Adolf Fredrik Church cemetery (Gravsten #3752)[9] |
 | |
| Olof Palme aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Olof Palme témájú médiaállományokat. | |
Sven Olof Joachim Palme (1927. január 30. – 1986. február 28.) svéd politikus, 1969 – 1976 és 1982 – 1986 között Svédország miniszterelnöke.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
1927. január 30-án született Stockholm Östermalm nevű városrészében nagypolgári családban. Nagyapja biztosítási vállalkozó és liberális politikus, parlamenti képviselő. Apja, Gunnar Palme (1886-1934) a svéd Thule biztosító cég vezérigazgatója.
Palme egyetemi tanulmányait az Egyesült Államokban kezdte meg, 1948-ban Bachelor of Arts fokozatot szerzett. Tanulmányai alatt beutazta az országot. Ezután visszatért Svédországba, ahol 1951-ben jogi diplomát szerzett. Egy évig a Svéd Egyesült Diákszövetség elnöke volt. Egyetemi tanulmányai alatt szociáldemokrata meggyőződésűvé vált.
1953-ban Tage Erlander miniszterelnök kabinetjének munkatársa lett. 1958-ban szociáldemokrata képviselőként bekerült az akkoriban még létező közvetett választású svéd felsőházba.
1963-ban kb. helyettes államtitkári rangban lett a kormányzat tagja, majd államtitkár, 1967-ben pedig kultuszminiszter lett és így egyházi kérdésekkel is foglalkozott, bár addigra már kilépett a svéd (állam)egyházból. A tárca 1968-ban nevet változtatott és így Palme oktatási miniszter lett. 1969-ben Erlandert követte a miniszterelnöki székben.
Az 1973-as választásokon pártja szűk győzelmet aratott. Palme miniszterelnökként jelentős szociáldemokrata reformokat vezetett be, növelte a dolgozók beleszólását a munkahelyi ügyekbe, valamint új alkotmányt fogadtatott el, amely a királyság intézményét pusztán szimbolikussá változtatta.
Az 1976-os választásokon a szociáldemokraták 40 évi kormányzás után ellenzékbe szorultak, és az 1979-es választásokon sem sikerült győzniük. Palme azonban továbbra is a szociáldemokrata párt vezetője maradt. 1980-ban az ENSZ képviseletében közvetített az Irak és Irán közötti háború lezárása érdekében.
1982-ben a szociáldemokraták élén újra kormányra került és folytatta szociáldemokrata irányultságú reformjait. 1985-86-ban konfliktusba került országa katonai vezetőivel, akik nem tartották elég erőteljesnek fellépését a Szovjetunióval szemben a Svédország elleni – teljesen nem bizonyított – szovjet, tengeralattjáróval elkövetett határsértések, kémkedési ügyek kapcsán.
1986. február 28-án Stockholmban merénylet áldozata lett. A tragédia megrázta a svéd közvéleményt, különösen, hogy az elkövetőt nem sikerült elfogni, illetve elítélni. Egy feltételezett gyilkost elfogtak, és Palme felesége fel is ismerte, de jogi megfontolások miatt – Palme felesége a szembesítés előtt már látta a feltételezett elkövető fényképét a sajtóban – az illetőt végül felmentették. A svéd bűnüldözés és igazságszolgáltatás kudarca hosszú évekig foglalkoztatta a svéd és a nemzetközi közvéleményt.
Politikája[szerkesztés]
Palme politikai tevékenysége sok vitát váltott ki, bizonyos körökben kimondottan gyűlölték, más társadalmi csoportokban viszont rendkívül népszerű volt. A személyével kapcsolatos ellentmondásos érzelmekhez nagyban hozzájárult külpolitikai aktivitása. Határozottan támogatta Fidel Castro Kubáját, Salvador Allende chilei elnököt. Élesen elítélte az 1968-as csehszlovákiai intervenciót, a Prágai tavasz leverését. 1972-ben, amikor az Amerikai Egyesült Államok a vietnámi háborúban karácsonykor hatalmas bombatámadást indított Hanoi ellen, Palme ezt a nácik bűneihez hasonlította. Emiatt az Egyesült Államok egy időre megszakította a diplomáciai kapcsolatot Svédországgal. A dél-afrikai kérdésben is éles ellentétbe került például Thatcher brit miniszterelnökkel és Reagan amerikai elnökkel. Különösen aktív támogató politikát folytatott a fejlődő országok irányába.
Magyarul[szerkesztés]
- Willy Brandt–Bruno Kreisky–Olof Palme: Levelek és beszélgetések; Kossuth, Bp., 1976
| Elődje: Tage Erlander |
|
Utódja: Thorbjörn Fälldin |
| Elődje: Thorbjörn Fälldin |
|
Utódja: Ingvar Carlsson |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b BnF források. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b S Olof J Palme
- ↑ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find A Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c Swedish death index, 2018. május 17., 19270130-0499 Palme, Sven Olof Joachim
- ↑ a b Svea artilleriregementes församlings kyrkoarkiv, Födelse- och dopböcker, SE/SSA/0005J/C/8 (1895-1927), bildid: 00025513_00072. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
- ↑ https://web.archive.org/web/20190402094610/http://iccr.gov.in/content/nehru-award-recipients
- ↑ Gravsten #3752 Sven Olof Joachim Palme. (Hozzáférés: 2018. május 7.)
Források[szerkesztés]
- A Palme-gyilkosság
- Olof Palme - (prime minister of Sweden) - Encyclopedia Britannica (angolul)
- Olof Palme Archívum (svédül)
További információk[szerkesztés]
|
