Izobutanol
| Izobutanol | |||
| |||
| IUPAC-név | 2-metilpropán-1-ol | ||
| Szabályos név | 2-metil-1-propanol | ||
| Más nevek | izobutil-alkohol | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 78-83-1 | ||
| PubChem | 6560 | ||
| ChemSpider | 6312 | ||
| EINECS-szám | 201-148-0 | ||
| KEGG | C14710 | ||
| ChEBI | 46645 | ||
| RTECS szám | NP9625000 | ||
| SMILES | CC(C)CO | ||
| InChIKey | ZXEKIIBDNHEJCQ-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 1730878 | ||
| Gmelin | 49282 | ||
| UNII | 56F9Z98TEM | ||
| UN-szám | 1212 | ||
| ChEMBL | CHEMBL269630 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C4H10O | ||
| Moláris tömeg | 74,12 g/mol | ||
| Megjelenés | Színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 0,80 g/cm³[1] | ||
| Olvadáspont | -107,8 °C[1] | ||
| Forráspont | 108 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | 95 g/l, 20 °C[1] | ||
| Viszkozitás | 3,95 centipoise 20°C-on | ||
| Gőznyomás | 11,8 mbar (20 °C), 73,4 mbar (50 °C)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Irritatív (Xi)[2] | ||
| NFPA 704 |  3
1
0
| ||
| R mondatok | R10, R37/38, R41, R67[2] | ||
| S mondatok | (S2), S7/9, S13, S26, S37/39, S46[2] | ||
| Lobbanáspont | 27 °C[1] | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | 430 °C[1] | ||
| LD50 | 2460 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon alkoholok | izopropanol, etanol, 2-butanol | ||
| Rokon vegyületek | aceton, propilén, diizopropil-éter | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az izobutanol (vagy izobutil-alkohol, 2-metil-1-propanol, 2-metilpropán-1-ol) egy az alkoholok közé tartozó szerves vegyület. Primer alkohol, hidroxilcsoportja láncvégi szénatomhoz kapcsolódik. A butanol négy szerkezeti izomerje közül az egyik, a másik három az n-butanol, a szek-butanol és a terc-butanol.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Vízben, etanolban és dietil-éterben oldódó, színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Gyúlékony vegyület, a lobbanáspontja körülbelül 27 °C. Az alkoholok általános reakcióit mutatja: karbonsavakkal észtereket képez, illetve dehidrogénezéssel aldehiddé alakul.
Előfordulása a természetben
[szerkesztés]A természetben észterei alakjában található meg, ezek az észterek gyümölcsök ízanyagai.
Előállítása
[szerkesztés]A keményítő alkoholos erjedésekor keletkező úgynevezett kozmás olajok alkotórésze. Ezekből frakcionált desztillációval nyerhető ki. Előállítható a szintézisgázból is katalizátor jelenlétében, a metanol ipari előállításához hasonló módon.
Felhasználása
[szerkesztés]Az izobutanol kiindulási anyagként szolgál szerves kémiai szintéziseknél, például észterek és lágyítók előállítására használják.[1] Oldószerként is alkalmazzák, főként a lakkiparban.
Források
[szerkesztés]- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret