Mályvafélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Mályvafélék
Hibiszkusz virága
Hibiszkusz virága
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosids
Csoport: Eurosids II
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Juss.
Típusnemzetség
Malva
L.
Alcsaládok
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mályvafélék témájú kategóriát.

A mályvafélék (Malvaceae) a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó mályvavirágúak (Malvales) rendjének egyik növénycsaládja. A mályva szó elő-vagy utótagként a család több nemzetségének magyar nevében is szerepel.

Elterjedésük, élőhelyük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyjából 80 nemzetség mintegy ezer fajának többsége a trópusokon honos: a szubtrópusokon, illetve a meleg mérsékelt égöv egyéb részein jóval kevesebb él; a kemény hideget többnyire rosszul tűrik. Kozmopolita család, de a fajok többsége Dél-Amerikából származik. A család több, gazdaságilag jelentős rost-, élelmiszer-, illetve dísznövényét szerte a világon termesztik.

A Kárpát-medencében honos lágyszárú fajaik közönséges gyom-, illetve gyógynövények. A fásszárúak egyedüli képviselői a hársfa (Tilia) nemzetség tagjai.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Füvek, kórók, félcserjék, cserjék, ritkábban fák lehetnek. Mindegyiknek faj gyökere nyálkás. Száruk nagyon gyakran szőrös, mint ahogy leveleik is. Váltakozó állású, nyeles, ujjas erű, hasítatlan vagy kéz módjára karéjosan szárnyalt, a rügyben legyező módjára ráncolt leveleik mellett többnyire pálhalevelük is van.

Kétivarú, nagy, öttagú csillagszerű, magányosan vagy csoportosan álló virágaik a levél tövéből erednek; némelykor fürtös vagy ágas-bogas. Öt csészelevelük gyakran összenőtt, és többnyire a murvalevelekből fejlődött külső csészéjük is van (kettős csésze). Öt sziromlevelük szabadon áll. Jellegzetes ivaroszlopuk sok, a bibével összenőtt porzószálból alakult ki.

Öt vagy több termőlevélből alakult ki felső állású magházuk, a termés többnyire száraz, felhasadó, több üregű tok vagy résztermésekre széteső papsajttermés. Egyes fajok veseforma, kérges vagy érdes magja gyapjas (jellemzően ilyen a gyapoté). A magban kevés a fehérje, a csíra görbe, a sziklevél redős.

Felhasználásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

kerti díszmályva, évelő

Sokféleképpen hasznosítják őket:

  • a család számos faja ismert gyógynövény; egyesek zsíros magva ehető;
  • a gyapot magvának szőréből készül a pamut;
  • némelyik nemzetség (Urena, Pavonia) fajainak a hársa hasznos;
  • több fajt dísznövényként termesztenek;
  • a kakaó (Theobroma cacao) és a kóla (Cola sp.) a legismertebb élvezeti növények közé tartozik.

Rendszertani felosztásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Malvaceae rendszertani leírása erősen vitatott.

A hagyományos Malvaceae sensu stricto (szoros értelemben vett) igen homogén és kladisztikusan monofiletikus csoportot alkot.

Egy másik gyakori rendszerezés alapján definiálták a Malvaceae sensu lato (tágabb értelemben vett) csoportot, miután az újabb technikákkal kimutatták, hogy az általánosan elismert Bombacaceae, Tiliaceae és Sterculiaceae növénycsaládok, amiket mindig a szoros értelemben vett Malvaceae-hez közelinek gondoltak, nem monofiletikusak. Így a Malvaceae-t kibővítették ezekkel a családokkal, hogy monofiletikus csoportot alkossanak. Ebben a leírásban a Malvaceae jóval több nemzetséget tartalmaz.

Ez a cikk ez utóbbi rendszerezést tartalmazza, ami az Angiosperm Phylogeny Website-on [1] is olvasható. A Malvaceae s.l. (a továbbiakban egyszerűen Malvaceae) kilenc alcsaládra bontható. A család egy kísérleti jellegű kladogramja látható alább. A rombuszok a 80%-os konfidenciaszintnél rosszabbul támogatott elágazásokat jelzik.




Byttnerioideae: 26 nemzetség, 650 faj. Pántropikus, főleg Dél-Amerika területén elterjedt.



Grewioideae: 25 nemzetség, 770 faj. Pántropikus.




Sterculioideae: 12 nemzetség, 430 faj. Pántropikus.



Tilioideae: 3 nemzetség, 50 faj. Az északi mérsékelt övezetben és Dél-Amerika területén elterjedt.



Dombeyoideae: 21 nemzetség, 381 faj. Paleotropikus, főleg Madagaszkáron és a Mascarenhas-szigetcsoporton található meg.



Brownowioideae: 8 nemzetség, 68 faj. Leginkább paleotropikus.



Helicteroideae: 8 to 10 nemzetség, 10 - 90 faj. Tropikus, főleg Délkelet-Ázsia területén található.



Malvoideae: 78 nemzetség, 1670 faj. A mérsékelt égövtől a trópusokig előfordul.



Bombacoideae: 12 nemzetség, 120 faj. Trópusi területek, főleg Afrika és Amerika lakója.





Fontos megjegyezni, hogy az alcsaládok közötti kapcsolatok még mindig homályosak, ezért a család leírása akár teljesen megváltozhat új kutatási eredmények napvilágra kerülésével.

A hagyományos értelemben vett Malvaceae s.s.-t az annak kb. megfelelő mályvaformák (Malvoideae) alcsaládról szóló cikk tárgyalja.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Angiosperm Phylogeny Website