Kozmopolita élőlény
A kozmopolita élőlények meghatározott ökológiai feltételek mellett többé-kevésbé az egész Földön elterjedtek.
A fogalom nem tévesztendő össze az ubikvista vagy társulásközömbös,[1] illetve a generalista, euriöcikus vagy euriők, azaz tág tűrésű,[2][3] sem pedig az idegenhonos élőlényekkel. A kozmopolita fajok nagy része meghatározott azonos életfeltételeket biztosító élőhelyekhez ragaszkodik (például a vízinövények). Egy-egy faj nagy elterjedése ellenére is lehet nagyon ritka egy országon vagy természeti tájon belül (mint például egyes korpafüvek (Lycopodiophyta vagy Lycophyta) Magyarországon), lehet őshonos egy adott régióban (így a Magyarországon őshonos bogáncslepke (Vanessa cardui)), míg behurcolással máshol felléphet inváziós fajként (ilyen hazánkban például a kicsiny gombvirág (Galinsoga parviflora Cav.)).[1][4][5]
A kozmopolitizmus görög—latin eredetű szó, ami azt írja le, amikor egy élőlény az azonos környezeti tényezőkkel jellemzett biotópokban a Föld egész területén előfordul. Ilyen értelemben flóraelem-, illetve faunaelem-kategória. Becslések szerint az 1970-es években a Föld néhány „legkozmopolitább” növénye: a pásztortáska, az egynyári perje és a madárkeserűfű volt. Valóban kozmopolitának minősíthető állatfaj csak kevés van, ilyenek a medveállatkák, valamint az egysejtűek köréből kerülnek ki. Kozmopolita továbbá az ágyi poloska és a vándorpatkány.[1]
Az elterjedési terület mérete szerinti csoportosítás másik véglete a természetes állapotukban csak egy adott elterjedési terület (área) határain belül élő endemikus élőlények.
Növények[szerkesztés]
- Tipikus kozmopolita virágtalan növények:
- csillagos májmoha (Marchantia polymorpha),
- ciprusmoha (Hypnum cupressiforme),
- saspáfrány (Pteridium aquilinum).
- A vízimadaraknak köszönheti jó terjedőképességét több mocsári és a vízi növény, mint például:
- vízi lófark (Hippuris vulgaris),
- sziki káka (Bolboschoenus maritimus).
- Több fajt az ember terjesztett el – szándékosan vagy akaratlanul – a világ legkülönfélébb sarkain. Ilyen például:
- ragadós galaj (Galium aparine),
- nyári perje (Poa annua).
- A világszerte megtalálható nemzetségek már többen vannak; ilyen például az aggófű (Senecio). A családok között kimondottan sok a kozmopolita. Ilyen virágos növények:
- szegfűfélék (Caryophyllaceae)
- pillangósvirágúak (Fabaceae).
Állatok[szerkesztés]
- Közönséges gömbászka (Armadillidium vulgare)
- Sörtésállatkák (Gastrotricha)
- Fonálféreg (Plectidae)
- Heringcápafélék (Lamnidae)
- Ember (Homo sapiens)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Straub F. Brunó (szerk.): Biológiai lexikon 2. G-L, Akadémiai Kiadó - 1975 ISBN 963-05-0531-2
- ↑ Dr. Horváth Balázs, Pestiné dr. Rácz Éva Veronika: Ökológia, dtk.tankonyvtar.hu - 2011
- ↑ Gallé László: Ökológia, doksi.net - 2012
- ↑ Inváziós növényfajok Magyarországon. Szerkesztette: Csiszár Ágnes. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó. 2012. ISBN 978-963-334-050-9 Hozzáférés: 2015. április 22. (PDF) (A mek.hu, azaz a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján) ↑ Csiszár 2012: az invaziosfajok.hu-n
- ↑ Bali Daniella: A bogáncslepkék (Vanessa cardui) (Lepidoptera, Nymphalidae) előfordulása Magyarországon 2010. és 2017. között, dea.lib.unideb.hu - 2018
Források[szerkesztés]
- Kempelen Farkas digitális tankönyvtár Archiválva 2008. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kevey Balázs: Növényföldrajz és társulástan
- A növényföldrajz alapjai[halott link]