Bulgária az első világháborúban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bulgária zászlaja (1878-tól 1944-ig)

Bulgária 1915. október 11-én üzent hadat Szerbiának, belépve ezzel az első világháborúba.[1]

Előzmények[szerkesztés]

A Gorlicei áttörés során az osztrák-magyar illetve német csapatok sikeresen stabilizálták az orosz-frontot, így a katonai vezetés figyelme a Balkán-félszigetre irányult. Conrad von Hötzendorf, a Monarchia vezérkari főnöke elérkezettnek látta az időt arra, hogy lerohanja Szerbiát. Ezzel két célja volt: szárazföldi összeköttetést akart Törökországgal annak érdekében, hogy nagyobb mennyiségű hadianyagot legyenek képesek odaszállítani a Német Birodalom és a Monarchia területéről. Illetve vissza akarta tartani Romániát attól, hogy belépjen a háborúba az Antant oldalán.

A bolgár állam célja az első világháború kezdeti hónapjaiban az volt, hogy valamelyik szövetség keretein belül kiharcolja a második balkáni háborúban elveszített területeinek visszaszerzését és hatalmát úgy biztosíthassa a régióban, hogy a második balkáni háborúban történtek soha többé ne ismétlődhessenek meg. Célul tűzte ki, hogy valódi kikötővárost szerezzen az Égei-tenger partján, illetve Szerbiától egy jól védhető természetes határvonallal válassza el magát. A korábban említett gorlicei áttörés sikerein felbuzdulva Bulgária 1915. szeptember 7-én egy sor tárgyalást követően végül elfogadta az egyezményt amelyben 5 évre társult a Központi hatalmakhoz.

Hadi események[szerkesztés]

A hadba lépést követően Bulgária 1. és 2. hadserege a Vardar völgy irányában betört Szerbiába. Ezzel egy időben az osztrák-magyar és német csapatok Észak felől indultak támadásra, azonban a jó helyismerettel rendelkező szerb partizánok miatt igen lassan haladtak. Az 1. hadsereg egészen a Morava völgyéig nyomult, ott azonban a támadás újból elakadt. Eközben a 2. bolgár hadsereget váratlan meglepetés érte, ugyanis Maurice Sarrail francia tábornok két hadosztályával kitört Szalonikiből és megtámadta a 2. bolgár hadsereget. Célja ezzel az volt, hogy megnyissa a szerbek visszavonulási útját dél felé. Ez azonban fordítva történt, mert Todorow tábornok, a 2. hadsereg parancsnoka kevesebb mint egy hét alatt visszaüldözte a francia csapatokat Görögországba. Bulgária a háború folyamán megnyert még néhány csatát de végül 1918-ban az Antant 20 hadosztálya heves tüzérségi előkészítés után megrohamozta a bolgár állásokat és az első hadsereg nyomban összeomlott. Két nappal a III. doirani csata után a bolgár hadvezetés nyomban aláírta a fegyverszüneti egyezményt.

Bulgária a háború során az alábbi csatákban vett részt:

Név Ellenfél Eredmény
Krivolaki csata  Franciaország Bolgár győzelem
I. doirani csata  Franciaország
 Egyesült Királyság
Bolgár győzelem
Tortucaiai csata  Románia Bolgár döntő győzelem
Dobrici csata  Románia
 Orosz Birodalom
Bolgár győzelem
I. cobadini csata  Románia
 Orosz Birodalom
Antant győzelem
II. cobadini csata  Románia
 Orosz Birodalom
Bolgár döntő győzelem[2]
Bukaresti csata  Románia Bolgár győzelem[3]
II. doirani csata  Egyesült Királyság Bolgár győzelem
Skra-di-Legen-i csata  Görögország Antant győzelem
Dobro Pole-i csata  Franciaország
 Szerbia
Döntő Antant győzelem
III. doirani csata  Franciaország
 Egyesült Királyság
 Görögország
Bolgár taktikai győzelem[4]

Következmények[szerkesztés]

A fegyverszünet értelmében Bulgáriának ki kellett ürítenie minden általa elfoglalt területet, így az Antantcsapatok számára megnyílt az út az Osztrák–Magyar Monarchia felé.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bulgária belép az első világháborúba. rubicon.hu. Rubicon. [2015. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. A Központ Hatalmak döntő győzelme
  3. A Központi hatalmak részeként.
  4. Bár a bolgárok taktikai győzelmet arattak, az 1. hadsereg széthullott.

Forrás[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]