Vardar
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Vardar | |
![]() | |
Kőhíd a Vardar fölött Szkopjéban | |
Közigazgatás | |
Országok |
![]() ![]() |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 388 km |
Forrásszint | 683 m |
Vízhozam | 174 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 22 387 km² |
Forrás | Észak-Macedónia, Šar-hegység |
Torkolat | Égei-tenger |
é. sz. 40° 30′ 27″, k. h. 22° 43′ 03″Koordináták: é. sz. 40° 30′ 27″, k. h. 22° 43′ 03″ | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Vardar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Vardar (macedónul: Вардар [Vardar], görögül: Αξιός [Axiósz]) folyó Észak-Macedóniában és Görögországban. Észak-Macedónia legjelentősebb folyója.
Nevének eredete[szerkesztés]
A neve a sword(o)-wori- szóból származik, amely valószínűleg trák eredetű, jelentése „fekete víz”.
Földrajzi adatok[szerkesztés]
A Šar-hegység déli lejtőjén ered, 683 m magasan, az észak-macedóniai Vrutok helységnél, Tetovótól 10 km-re. Végigfolyik a róla elnevezett medencén, és Szalonikitől 20 km-re nyugatra deltával torkollik az Égei-tengerbe. Hossza 388 km, ebből a Görögországra eső rész 88 km. Vízgyűjtő területe 22 387 km², közepes vízhozama a torkolatnál 174 m³ másodpercenként. Az első 300 km-en a folyó esése 640 m, míg a maradék 88 km-en 43 m.
Mellékfolyói a Treska, Pčinja, Bregalnica és a Crna Reka.
Jelentős városok a Vardar mentén: Szkopje, Velesz, Gevgelija és Polikasztro.
Érdekességek[szerkesztés]
- A Vardar völgye az európai észak-déli közlekedési folyosó fontos része.
- Nyáron az öntözés oly mértékű, hogy veszélyezteti a folyó élővilágát.
- A télen fújó száraz, hideg szél, a vardarac a folyóról kapta a nevét.
|