Erich Maria Remarque

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Erich Maria Remarque
Erich Maria Remarque
Erich Maria Remarque
Élete
Születési név Erich Paul Remark
Született 1898. június 22.
Osnabrück, Németország
Elhunyt 1970. szeptember 25. (72 évesen)
Locarno, Svájc
Nemzetiség német
Házastársa 1) Ilse Jutta Zambona(1925-19??, 1938-1957)
2) Paulette Goddard (1958–1970)
Pályafutása
Első műve Álomzug (1920)
Fontosabb művei Nyugaton a helyzet változatlan (1929)
Kitüntetései
  • A Német Szövetségi Köztársaság Rendjének Nagykeresztje
  • Bundesverdienstkreuz
Hatottak rá Immanuel Kant, Karl May, Frank Wedekind, Rainer Maria Rilke
Hatása William March
Erich Maria Remarque aláírása
Erich Maria Remarque aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erich Maria Remarque témájú médiaállományokat.

Erich Maria Remarque (született Erich Paul Remark) (Osnabrück, Németország, 1898. június 22.Locarno, Svájc, 1970. szeptember 25.) német pacifista és antifasiszta író.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Katolikus munkáscsalád gyermekeként született. Apja Peter Franz Remark (*1867 június 14., Kaiserwerth), anyja Anna Maria Stallknecht (*1871. november 21., Katernberg), aki iránti tiszteletből később felvette annak középső nevét, s a Remarque-ból Remarkra németesedett családnevét visszaváltoztatta Remarque-ra. Tizenhat évesen kezdett el írni, esszéket, verseket, s egy regénnyel is megpróbálkozott, amelyet később, 1920-ban fejezett be Álomzug címmel.

Tizennyolc évesen besorozták katonának. 1917. június 12-én a nyugati frontra került, ahol július 31-én bal lábát, jobb kezét, illetve a nyakát repeszdarabok sebesítették meg. Katonai kórházba került, s a háború végéig ott is maradt.

A háború után több állása is volt, többek közt könyvtáros, üzletember, tanár, újságíró és szerkesztő. 1925-ben elvette Ilse Jutta Zambonát, akitől nemsokára el is vált, aztán 1938-ban újra elvette.

1929-ben megjelent háborúellenes remekműve, a Nyugaton a helyzet változatlan hatalmas sikert aratott. A könyv feltárja a front legembertelenebb körülményeit, melyben az éhínség, a sár, a sérülések, a patkányok és a betegségek legalább annyira veszélyes ellenségek, mint a szemben álló hadsereg.

Hitler hatalomra jutásakor az író műveit nemzet- és becsületellenesnek minősítették és nyilvánosan elégették, az íróról elterjesztették, hogy nem vett részt az első világháborúban, hogy zsidó származású, s hogy a neve nem Remarque, hanem Kramer (ennek fordított olvasata a Remark). Mindez persze náci koholmány volt, de propagandagépezetük hatásosan tette a dolgát. Remarque 1933-ban Svájcba emigrált. 1938-ban megvonták német állampolgársgát.

1939-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba első feleségével, 1948-ban tért vissza Svájcba és ott is élt egészen haláláig.

Művészete[szerkesztés]

Első műveiben az I. világháború szörnyűségeit és következményeit írja le a részt vevő katonák szempontjából. A front embertelen körülményeitől kezdve a boldog/boldogtalan hazatérésig minden katonai megpróbáltatás benne van regényeiben. A két világháború közötti Németország, a weimari köztársaság, az infláció, az egyszerű hétköznapi emberek problémái és a nácizmus születése hiteles képet adnak a kor társadalmáról.

Későbbi témái az 1930-as évek és a II. világháború alatti emigráció nehézségei, megpróbáltatásai és a koncentrációs táborok mindennapjai. Ezekben a megrendítő regényekben a nácizmus és fasizmus áldozatainak szenvedéseit írta le, de szinte mindegyik művében fontos helyet kap a szerelem, amely melegséget és reményt nyújt a kétségbeejtő élethelyzetekben.

Erich Maria Remarque a 20. század egyik legsikeresebb írója, regényeit megfilmesítették, DVD-re vették, számtalan nyelvre lefordították.

Művei[szerkesztés]

Regények[szerkesztés]

Egyéb művek[szerkesztés]

  • Der Feind (1931) novellák
  • Der letzte Akt (1955) forgatókönyv
  • Die letzte Station (1956) színmű
  • Die Heimkehr des Enoch J. Jones (1988) színmű
  • Ein militanter Pazifist (1994) interjúk, esszék

Magyarul[szerkesztés]

  • Nyugaton a helyzet változatlan; ford. Benedek Marcell; Dante, Bp., 1929 (Halhatatlan könyvek)
  • És azután ...; ford. Benedek Marcell; Dante, Bp., 1931
  • Három bajtárs; ford. Lorsy Ernő; Athenaeum, Bp., 1938
  • A Diadalív árnyékában. Regény; ford. Szinnai Tivadar; Dante, Bp., 1946
  • Szerelem és halál órája. Regény; ford., előszó Ungvári Tamás; Magvető, Bp., 1959 (Világkönyvtár)
  • Három bajtárs. Regény; ford. Majtényi Erik; Irodalmi, Bukarest, 1969 (Horizont könyvek)
  • Szeresd felebarátodat; ford. Gergely Erzsébet; Magvető, Bp., 1976 (Világkönyvtár)
  • A Diadalív árnyékában. Regény; ford. Mészáros Klára; Európa, Bp., 1979
  • Éjszaka Lisszabonban; ford. Szíjgyártó László; Magvető, Bp., 1979 (Világkönyvtár)
  • Szikrányi élet; ford. Haynal Katalin; Árkádia, Bp., 1991
  • Hiába futsz; ford. Nemes László; Fabula, Bp., 1991
  • A fekete obeliszk. Egy megkésett ifjúság története. Regény; ford. Villányi György; Tulipán, Bp., 1992
  • A paradicsomban is ott a pokol; ford. Nemes László; Fabula, Bp., 1992
  • Csend Verdun felett; ford. Gergely Erzsébet, utószó Thomas Schneider; Fátum-ars–Merényi, Bp., 1994 ISBN 963-8367-44-X
  • Győztesek és legyőzöttek [És azután... címmel is]; ford. Benedek Marcell; Fátum-ars, Bp., 1994
  • A katona; szerk. Thomas Schneider; Merényi, Bp., 1995
  • Az ígéret földje; ford. Tandori Dezső; Aquila, Debrecen, 2000 ISBN 963-679-106-6
  • Állomás a horizonton / Az álomzug / Gam / Állomás a horizonton; ford. Tandori Dezső; Aquila, Debrecen, 2000 ISBN 963-679-101-5
  • Vissza a háborúból. Szabó Lőrinc Remarque-fordítása; sajtó alá rend., jegyz., tan. Juhász Gábor és Szemán Renáta, fordítást követő bírósági eljárás anyagát sajtó alá rend., tan. Busku Anita Andrea; ME BTK, Miskolc, 2008 (Szabó Lőrinc füzetek)
  • Nyugaton a helyzet változatlan; ford. Ortutay Katalin; Cartaphilus, Bp., 2008 (Filmregények)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Magyarul az Állomás a horizonton c. gyűjteményes kötetben jelent meg
  2. Magyarul 1931-ben jelent meg Benedek Marcell fordításában, DANTE-kiadásban - a mű a Nyugaton a helyzet változatlan folytatása.

Források[szerkesztés]

  • Világirodalmi kisenciklopédia. 2. köt. Budapest: Gondolat, 1984. Remarque lásd 261. o. ISBN 963-281-376-6

Kapcsolódó oldalak[szerkesztés]