Pécsi magasház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pécsi magasház
A Magasház 2008-ban
A Magasház 2008-ban
Hely Hungária utca 53.
Építési adatok
Építés éve 1974–1976
Megnyitás 1976
Rekonstrukciók évei 2003 (megerősítési munkák)
Lebontás éve 2016–2017
Építési stílus panel, utófeszített
Felhasznált anyagok vasbeton
Kivitelező Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat
Hasznosítása
Felhasználási terület Lakóház
Alapadatok
Magassága 80 m
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 25
Liftek száma 4
Elhelyezkedése
Pécsi magasház (Pécs)
Pécsi magasház
Pécsi magasház
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 24″, k. h. 18° 12′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 24″, k. h. 18° 12′ 47″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi magasház témájú médiaállományokat.

A pécsi magasház (másként 25 emeletes ház) Pécs egykori legmagasabb panelháza a maga 80[1] méterével. A város Szigeti negyedében, a Szigeti út és Hungária utca találkozásánál, a Hungária utca 53. szám alatt helyezkedett el. Építését a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat 1974-ben kezdte meg, a kész épületet 1976-ban adták át.[2] A házban összesen 250 db egy-, illetve másfél szobás lakást alakítottak ki. Az építési technológia hibája miatt 1989-re a ház életveszélyessé vált, lakóit kiköltöztették. A 25 szintes panelház bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként. 2016 tavaszán kezdték meg bontását.

Története[szerkesztés]

A Magasház a Barbakán lőréséből nézve

Az épület vasbeton szerkezetét IMS jugoszláv utófeszített technológiával építették.[2]

Magyarországon az 1970-es évek elején alkalmazták százas nagyságrendben ezt a rendszert lakó- és középületek szerkezetépítésére. Az ilyen technológiával készült házak előre gyártott vasbeton födémlemezekből és vázoszlopokból álltak, amelyeknek a szerkezeti kapcsolatát utófeszítéssel oldották meg. A feszítőpászmák és a beton közti réseket a rendszer előírása szerinti tömítőpasztával tömítették. Ez a nevezetes „PU paszta” kloridos korróziót okozott, ami a feszítőpászmákat károsította. Emiatt a ház 1989-re életveszélyessé vált, a lakókat kiköltöztették onnan.[2]

2003-ban az önkormányzat 360 millió forint értékben végzett szerkezeti megerősítési munkákat a házon.[2] A város egy osztrák vállalkozásnak, a Porr Hungária Kft.-nek adta el az épületet azzal a céllal, hogy az PPP program keretében egyetemi központtá és kollégiummá alakítsa át. A cég azonban 2007-ben visszalépett a megállapodástól.[1]

2007 őszén a város – sikertelenül – egy központi önkormányzati irodaépületre írt ki tendert. 2008 januárjában ismét az épület eladása került napirendre, 410 millió forintos limitárral. 2008. június 26-án sikerült eladni egy Grupo Milton[3] nevű „spanyol”-magyar cég leányvállalatáé, a La Torre 2008 Kft.-é lett, mely az évek során jelentős tartozást halmozott fel.

Mivel 2011-ig nem történt előrelépés a hasznosításban, felmerült, hogy az Öresund Holding megvásárolja az épületet, 2012 első felében lebontatja és helyén önkormányzati központot építtet, amit Pécs város 30 évre kibérel.[4]

2013. április 25-én Pécsett tartott kihelyezett ülést a második Orbán-kormány. Ezen Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett Páva Zsolt polgármesternek, hogy amennyiben a város megszerzi az épület tulajdonjogát, az állam átvállalja a kb. egymilliárd forintos bontási költséget.[5]

2013. október 4-én Hosszú Zoltán Dénesné 76 éves pécsi nyugdíjas vásárolta meg a La Torre 2008 Kft.-t, a Komárom-Esztergom megyei bíróság pedig október 16-án elrendelte a cég felszámolását.[6][7]

2013. október 22-én a Baranyai Megyei Kormányhivatal elrendelte az épület lebontását, fél évet adva a tulajdonosnak a munkálatok elvégzésére.[8]

Történetének rövid összefoglalója[szerkesztés]

Az épület tetején látszik a lebontáshoz használatos toronydaru - 2016. március vége
  • 1974: elkezdődik az építkezés
  • 1976: beköltöznek az első lakók
  • 1983: először észlelik a korrózió nyomait egy vizsgálat során
  • 1988: egy átfogó vizsgálat keretében a házat életveszélyesnek nyilvánítják
  • 1989: kiköltöznek a lakók
  • 2003: 360 millió forintért erősítik meg a vázszerkezetet
  • 2007: a Porr Hungária Kft. visszaadja a városnak a házat
  • 2008: a spanyol Milton-csoport veszi meg az épületet
  • 2013: kiadják a bontási nyilatkozatot
  • 2015: szeptemberben a kormány határozott a bontási költségek folyósításáról az önkormányzat részére (1 milliárd 256 millió forint)
  • 2015: év végén már folynak a bontási előkészületek: védőzóna kialakítás és ideiglenes elkerülő útszakasz megépítése
  • 2016: február 29-én megkezdődik a bontáshoz használandó toronydaru felállítása
  • 2016: március 25-én megkezdődött az építési törmelék elszállítása[9]

Műszaki adatok[szerkesztés]

A 25 szintes panelház bekerült a Guinness Rekordok Könyvebe is Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként. Ez 80 méter magasságot jelent.[2] 4 lift található a 4 lépcsőházhoz.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Mégse kelt el a pécsi magasházIndex, 2007. április 29.
  2. ^ a b c d e Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 312. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  3. Kemény pornó, Rom-Mánia, Balatonring – Index, 2010. február 22.
  4. Lebontanák a pécsi Magasházat – Bama.hu, 2011. május 26.
  5. Pécs: lebontják a Magasházat – Pécsma.hu, 2013. április 25.
  6. Magasház: 76 éves néni a tulaj – Pécsma.hu, 2013. november 4.
  7. Hogyan lett egy 76 éves nyugdíjasé a Magasház? – Index, 2013. november 13.
  8. Elrendelték a pécsi magasház bontását – Népszava, 2013. október 22.
  9. Magasház: a legfelső elem már lent van

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi magasház témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]