Tudomány és Technika Háza (Kecskemét)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tudomány és Technika Háza
A Tudomány és Technika Háza
A Tudomány és Technika Háza
Korábbi nevek: Kecskeméti Zsinagóga
Település Kecskemét
Hely  Magyarország, Kecskemét, Rákóczi u. 2.
Építési adatok
Építés éve 1864–1868
Megnyitás 1871
Rekonstrukciók évei 1911, 1974
Építési stílus romantikus, mór
Tervező Zitterbarth János
Alapadatok
Magassága 55 m
Hosszúsága 38,9 m
Szélessége 27 m
Elhelyezkedése
Tudomány és Technika Háza (Kecskemét)
Tudomány és Technika Háza
Tudomány és Technika Háza
Pozíció Kecskemét térképén
é. sz. 46° 54′ 32″, k. h. 19° 41′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 32″, k. h. 19° 41′ 40″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tudomány és Technika Háza témájú médiaállományokat.

A Tudomány és Technika Háza Kecskemét kulturális életének egyik központja. Épülete korábban a város neológ zsinagógája volt.

Története[szerkesztés]

Az 1900-as évek elején még zsinagógaként működő épület. Érdemes megfigyelni az akkori hagymakupolát

A zsidóság Kecskemétre először 1746-ban telepedhetett be, számuk hamarosan ezer fölé nőtt, így először egy lakóházból átalakított imatermüket, majd első helyi zsinagógájukat is kinőtték. Fischmann Simon Henrik főrabbi, aki Fényes Adolf festőművész édesapja volt, kezdeményezte egy 600 férőhelyes új zsinagóga megépítését.

Zitterbarth János tervei alapján 1864 és 1868 között készült el az épület, amely a mór és a romantikus stílus jegyeit is magán hordozta. A belső berendezéssel és díszítéssel 1871-ben végeztek. Ma már csak régi fényképeken láthatók a hajdani öntöttvas oszlopok, a festett mennyezet és a díszes kegytárgyak. Az 1911-es kecskeméti földrengés következtében a zsinagóga kupolája megdőlt, a renoválás során, Baumhorn Lipót tervei alapján a korábbi hagymaformájú kupola helyére egy lótuszbimbó alakú került.[1][2]

A kecskeméti zsinagóga félrebillent kupolával az 1911-es földrengés után

A második világháború idején a növekvő antiszemitizmus Kecskemétet is elérte, a város zsidó vallású lakói egyre több atrocitásnak voltak kitéve, a városban létrehozták a gettót, a zsinagóga épülete pedig az SS-tisztek istállója lett. Kecskemét háború előtti 1431 zsidó polgára közül 1222 mártírhalált halt a deportálások és kegyetlenkedések során.[3][4]

A funkcióját vesztett épületet a város 1966-ban megvásárolta, majd Kerényi József és Udvardi Lajos tervei szerint 1974-ben átalakította, kialakítva ezzel mai formáját.[2]

Jelene[szerkesztés]

Jelenleg az épület konferenciaközpontként és kiállítóteremként is funkcionál, állandó kiállításként 15 Michelangelo-szobor gipsz másolata tekinthető meg az épületben. Emellett több helyi szervezet irodája is megtalálható itt.[5] Alkalomszerűen könnyűzenei koncerteknek is otthont ad az épület.[6] Többek között lépett már fel itt a Tankcsapda, a Bëlga, az Intim Torna Illegál, a Paddy and the Rats és a Depresszió zenekar is.

Képek az épületről napjainkban[szerkesztés]

Egyéb képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A puszta.com-on
  2. ^ a b A sulinet.hu-n
  3. A zsido.hu-n
  4. A zsinagogak.com-on
  5. a TIT tagegyesületei
  6. Kecskemét Fringe az épületben

Külső hivatkozások[szerkesztés]