Református templom (Kecskemét)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kecskeméti Református Egyházközség temploma
Ref. templom (2250. számú műemlék).jpg
Vallás Keresztény
Felekezet Református
Egyházkerület Dunamelléki Egyházkerület
Egyházmegye Bács-Kiskunsági Egyházmegye
Egyházközség Kecskeméti Református Egyházközség
Építési adatok
Építése 1680-1684
Stílus késői reneszánsz, barokk, copf
Felszentelés 1684. december 3.
Elérhetőség
Település Kecskemét, Belváros
Cím 6000, Szabadság tér 7.
Elhelyezkedése
Kecskeméti Református Egyházközség temploma (Kecskemét)
Kecskeméti Református Egyházközség temploma
Kecskeméti Református Egyházközség temploma
Pozíció Kecskemét térképén
é. sz. 46° 54′ 26″, k. h. 19° 41′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 26″, k. h. 19° 41′ 35″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskeméti Református Egyházközség temploma témájú médiaállományokat.

A kecskeméti Református templom a város református hitéletének központja, a Belváros egyik meghatározó épülete.

Története[szerkesztés]

A kecskeméti Szent Miklós-templomot 1540-től 1564-ig a katolikusok és a reformátusok közösen használták, de egy megállapodás szerint a kálvinistáknak végül ki kellett költözniük. Ezután először egy fatemplomot emeltek, amely a 1678. október 17-én tűzvész martaléka lett. Ezután jelölték ki a mai templom helyét, majd küldöttséget menesztettek Konstantinápolyba, ugyanis a török hódoltság területén nem engedélyezték a kőtemplomok építését Végül, Magyarországon egyedülálló módon, a kecskeméti gyülekezetnek sikerült a török hatóságokkal megegyeznie, de ez a helyieknek 669 aranyába került.

Az építkezés 1680-ban kezdődött, és négy év múlva már fel is szentelhették a templomot. A belső tér gazdagon volt díszítve, de a későbbi átalakítások során lemeszelték. Ennek emlékét ma egy színes oszlopfő őrzi. Az épület kezdetben gót és késői reneszánsz stílusjegyeket viselt, de mikor a 18. század végén kéthajóssá bővítették, a tornyát már barokk stílusban magasították meg, 53 méteres magasságig. A templom a copf stílusú kapuzatok kialakításával nyerte el mai formáját. 191t. július 8-án súlyos földrengés rongálta meg a város sok épületét, köztük ezt templomot is. A jelentős helyreállítási munkálatokat Uy Károly és Takáts László tervei alapján végezték. 1998-ban toronyórával gazdagodott az épület. A torony csúcsát toronygomb, csillag és zászló díszíti. Az épület jelentős részét futónövényzet borítja. A templomhoz reneszánsz jellegű bazársor kapcsolódik.[1][2]

Harangok[szerkesztés]

A templomnak négy harangja van:

  • Rákóczi-harang (II. Rákóczi György ajándéka), 1856-ban egy másik, kisebb haranggal össze kellett olvasztani, azóta gyakran használatos neve a „hangos Öre” 2000 kg - C1 - Schaudt András Pest - 1856
  • Szappanos-harang: 980 kg - F1 - Gombos Lajos Őrbottyán - 1984
  • Koháryszentlőrinci harang: 560 kg - G1 - Gombos Lajos Őrbottyán - 1971
  • Kisharang: 74 kg - A2 - Walser Ferenc Budapest - 1879

Harangozási rend[szerkesztés]

Hétköznap csak a Szappanos harang szól 7.10-7.15 között a reggeli Áhítatra. Szombaton a reggeli Áhítatra a Szappanos harang szól majd nyáron 17.55-18.00 télen 16.55-17.00 között a Rákóczi+Szappanos+Koháryszentlőrinci harang. Vasárnap reggel 8.55-9.00 között, 10.55-11.00 között és este nyáron 17.55-18.00 télen 16.55-17.00 között a Rákóczi+Szappanos+Koháryszentlőrinci harangok szólnak. Temetés napján ha férfi halt meg akkor a Rákóczi ha nő halt meg akkor a Szappanos harang szól. Ha konfirmált volt akkor 3 ha nem akkor 2 verset. Ezután a templomból mind a 4 harang hallható 5 percen át. Majd amikor a gyásznép elindul a sírhoz, ismét mind a 4 harang szól 8 percig.

Istentiszteletek[szerkesztés]

Hétköznapokon minden reggel ¼8-kor áhítat, szombatonként 6 órakor hétzáró Istentisztelet van a templomban, míg vasárnaponként 9, 11 és 6 órakor (télen 5 órakor) a zajlanak a szertartások.

Képek a templomról[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a templomok.hu-n
  2. A puszta.hu-n