Magyar ortodox templom (Kecskemét)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyar ortodox (Szentháromság-) templom
Görögkeleti templom (Szentháromság) (2252. számú műemlék) 2.jpg
Vallás Keresztény
Felekezet ortodox
Egyházkerület Magyarországi Orthodox Exarchátus
Védőszent Szentháromság
Építési adatok
Építése 1824-1829
Stílus klasszicizáló késő barokk
Tervezője Fischer Boldizsár
Építtetője Fischer Ágoston
Felszentelés 1829
Felszentelő Sztankovics István
Elérhetőség
Település Kecskemét, Belváros
Hely 6000, Széchenyi tér 9.
Elhelyezkedése
Magyar ortodox (Szentháromság-) templom (Kecskemét)
Magyar ortodox (Szentháromság-) templom
Magyar ortodox (Szentháromság-) templom
Pozíció Kecskemét térképén
é. sz. 46° 54′ 32″, k. h. 19° 41′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 32″, k. h. 19° 41′ 26″
A Magyar ortodox (Szentháromság-) templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar ortodox (Szentháromság-) templom témájú médiaállományokat.

A kecskeméti Görögkeleti templom, más néven Magyar ortodox templom vagy Szentháromság templom a város ortodox keresztény hitéletének központja, a Belváros egyik meghatározó épülete.

Története[szerkesztés]

A kecskeméti görög kereskedők már a 17. század vége felé jelentős szerepet játszottak a város életében. 1708 májusában huszonhat kereskedő kompániát is alakított, amely gazdasági tevékenységei mellett kulturális feladatokat is ellátott. Ebből az esztendőből való a templom legrégibb antimenzionja (liturgikus célokat szolgáló oltártakarója) is, mivel a görögök már ekkoriban imaházat rendeztek be egy bolthelyiségben, majd egy magánháznál. Egyházközségüket már a Rákóczi-szabadságharc idején megalapították, mely szabadságharcban a fejedelmet támogatták, aki viszonzásképpen szabadkereskedelmi jogokat adományozott nekik. A 18. század a kecskeméti görög élet fellendülésének időszaka: iskolát alapítanak, megkezdik a templom építésének előkészületeit, egyházi könyvtárat hoznak létre és azt folyamatosan gyarapítják, papjaikat pedig görög területekről, főképp monostorokból hívják meg egyházi szolgálatra. Számos gazdasági megszorítás után a görögök végül a 19. század húszas éveiben nyertek teljes polgárjogot Kecskeméten.[1] 1800-ban már a tervet is elkészíttették Fischer Boldizsárral - a Nagytemplom pallérjával - ám az építkezés csak negyedszázad elteltével indulhatott meg fia, Fischer Ágoston kőművesmester vezetésével. Az új templomot végül 1824-1829 között építették klasszicizáló késő barokk stílusban, a helyi görög közösség és Kecskemét város adományaiból, (a kőfaragómunkát és ikonosztázt kivéve) helybeli iparosok munkájával. Az így elkészült díszes templomot 1829. szeptember 3-án (az akkor használatos ónaptár szerint augusztus 22-én) Sztankovics István budai püspök szentelte fel nagy ünnepség keretében.[2][3]

Leírása[szerkesztés]

A templom egyhajós, a belső tér, melyet két oldalt három-három boltíves ablak világít meg, bejárattal szemben lévő oldalánál áll a 20 ikonból álló képfal, Pádics Pál miskolci ikonkészítő mester munkája. Az ikonosztáztól jobbra áll a szószék, melynek tetején kereszt található. Görögkeleti szokás szerint a templomban nincsenek ülőhelyek, csupán néhány támaszkodószéket találhatunk, az idősek, betegek részére.

A templom mellett működik a Görög Egyházművészeti Múzeum, ahol a magyarországi ortodox templomok egykori elfekvő készleteinek gyűjteményét, kegytárgyait, könyveit, ikonjait lehet megtekinteni.[4] A templom helyén állt Hornyik János szülőháza, ennek emlékét az épület falán emléktábla őrzi.[5]

Harangok[szerkesztés]

A templomnak eredetileg 3 harangja volt, melyeket az egyház még 1787-ben öntetett. Két nagyobb, 159 és 59 fontos harangját 1918-ban hadicélokra rekvirálták. Napjainkban csak legkisebb, 19,5 fontos harangja van meg.[3] A harang kötéllel, kézzel szólaltatható meg felülütős módon. Valamennyi tartozéka (nyelve, járma) eredeti. Egyes kutatások szerint ez Kecskemét legrégebbi időkből származó harangja.[6]

Jelene[szerkesztés]

Mivel Kecskeméten mára nagyon alacsony az ortodox lakosok száma, ezért csak hetente egyszer van istentisztelet, vasárnap délelőtt 10 órakor.

Források[szerkesztés]

  1. Kecskemét - Szentháromság templom. (Hozzáférés: 2019. április 1.)
  2. Ifj. Gyergyádesz László: Kecskemét - A főtér és környékének művészeti emlékei és gyűjteményei, 36-38. oldal 
  3. a b Hajnóczy Iván: A kecskeméti görögség története 
  4. A muemlekem.hu-n
  5. A templomok.hu-n
  6. Kecskemét harangjai. (Hozzáférés: 2019. április 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]