Református Ókollégium (Kecskemét)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Református Ókollégium
Reformed Old College, Kecskemét2.JPG
Település Kecskemét
Hely 6000, Kecskemét, Kálvin tér 1.
Építési adatok
Építés éve 1830-1834
Építési stílus klasszicizáló
Tervező Hofrichter József
Elhelyezkedése
Református Ókollégium (Kecskemét)
Református Ókollégium
Református Ókollégium
Pozíció Kecskemét térképén
é. sz. 46° 54′ 25″, k. h. 19° 41′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 25″, k. h. 19° 41′ 40″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Református Ókollégium témájú médiaállományokat.

Az épület[szerkesztés]

Háromszög alakú oromzat, a párkányos, pilléres földszint, a szemöldökpárkányos első emelt egyaránt a szabadságharcot megelőző évtizedek erőteljes optimizmusára utalnak. A széles lépcsőfeljárók annak a kornak a hangulatát idézik, amikor a vándorszínész Petőfi Sándor föl-fölkereste jogakadémista barátait. A 19. század hetedik évtizedéig zárt udvarú, négyszögű tanintézetté szerették volna továbbépíteni, de az 1830-ban megkezdett építkezés befejezésére is alig tudták a szükséges anyagiakat előteremteni.

Az iskola rangjai[szerkesztés]

Az iskolát 1835-ben líceumi rangra emelték, 1841-től főiskolaként szerepel. A szabadságharc után algimnáziummá süllyedt. Jogakadémiai státuszt 1860-ban kapott, 6 év múlva 4 évfolyamossá szervezték. 1924-ben egyetemes református jogakadémia lett, 1949-ben megszüntették. Itt kapott végleges helyet Fuxreiter András különleges ásványgyűjteménye.

Tanítók, tanulók[szerkesztés]

A főhomlokzaton és a lépcsőház első emeleti pihenőjénél márványtábla emlékeztet az iskola egykori kiváló diákjára Jókai Mórra. A második emeleten két professzornak, Tatai Andrásnak és dr.Joó Gyulának, valamint Tóth János jogtudósnak emléktáblája látható. Az épületben ma a Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kara működik.

Források[szerkesztés]

  • Heltai Nándor: Kecskemét – Kecskemét. Kecskeméti Lapok Kft. Kecskemét, 1998. p. 133-134.
  • Juhász István: Kecskemét város építéstörténete. Monográfia Szerkesztőség. Kecskemét, 1998. p.193-217.