Debreceni toronyház
| Debreceni toronyház | |
 | |
| Település | Debrecen |
| Cím | 4025 Debrecen, Petőfi tér 10. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1970-1973 |
| Megnyitás | 1973 |
| Felhasznált anyagok | vasbeton, salakbeton |
| Építész(ek) | Boruzs Bernát |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | lakóépület |
| Magassága | 79 m |
| Egyéb jellemzők | |
| Liftek száma | 3 személylift, 1 teherlift |
| Nevezetességei | Hajdú-Bihar vármegye legmagasabb épülete |
| Különlegességek | 24 órás portaszolgálat |
| Elhelyezkedése | |
 Debreceni toronyház
Pozíció Debrecen térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 15″, k. h. 21° 37′ 37″47.520903°N 21.626873°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 15″, k. h. 21° 37′ 37″47.520903°N 21.626873°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Debreceni toronyház témájú médiaállományokat. | |
A debreceni toronyház huszonkét szintes magasház a Petőfi téren. A földszinten irodák és üzletek, míg a fölötte levő összes többi szinten összesen 209 lakás található, amikben megközelítőleg 800 ember él. Hajdú-Bihar vármegye legmagasabb épülete, valamint az egész ország második legmagasabb lakóháza. Csak a szolnoki toronyház előzi meg.
Története
[szerkesztés]Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején Heim Ernő javaslatára kezdtek el főleg Budapesten toronyházakat építeni a városképileg hangsúlyos helyekre, „megjelölve” ezeket a pontokat. Ezen koncepció mentén született meg a debreceni toronyház mellett még számos más épület is, mint például a Semmelweis Egyetem Elméleti Tömbje a budapesti Nagyvárad téren, vagy a debrecenihez nem csak méretében és stílusában, de elhelyezkedésében is hasonló szolnoki toronyház.
A debreceni épület helyét a fenti koncepció mentén jelölték ki a város tömegközlekedésének egyik meghatározó pontján, a vasútállomás előtti Petőfi téren, közel a Nagyállomás bejáratához és a villamosok végállomásához.
Az épületet Boruzs Bernát és Szabó János, a Debreceni Tervező Vállalat építészei tervezték. 1970-ben kezdődtek a földmunkák és 1973-ban adták át a lakóknak a korra jellemző módon főként panel elemekből készült építményt. Főleg egy, illetve másfél szobás lakásokat alakítottak ki benne, amik szintén a korra jellemző módon az egész épületben teljesen azonos alaprajzúak és szintenként 11 darab van belőlük. Ezt az egyformaságot a legfelső emeleten belső kétszintes lakásokkal törték meg. Az épületben négy felvonó működik és a hasonló jellegű házakhoz képest merőben szokatlan módon állandó portaszolgálattal van ellátva.
A lakószintek fölött van még két emelet, ahol magas falakkal körülvett teraszokon áll számos távközlési és egyéb antenna, valamint a ház gépészetének egy része is.
Az épület az 1973-as átadása óta szinte csak állagmegóvási munkákat látott. 2017-ben felmerült turisztikai célú hasznosítása is, aminek keretében azt vizsgálták, hogy a tetőn ki tudnának-e alakítani egy panorámakávézót, ahova a ház oldalához erősített panorámalift vinne fel.[1] A koncepcióra pénzt is kapott a város[2] ám az ötlet azóta is csupán elképzelés maradt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hatalmas lendületet kap Debrecen turizmusa – fotókkal, videóval - dehir.hu, 2017. augusztus 19.
- ↑ Majdnem 20 milliárd forintnyi beruházásról egyeztet Debrecen - civishir.hu, 2019. március 29.
Források
[szerkesztés]- A törvény erejével: a Petőfi téri 22 emeletes toronyház marad Debrecen legmagasabb épülete - dehir.hu, 2018. március 28.
- Felhők közt van az otthonuk – élet a Petőfi téri toronyházban - dehir.hu, 2011 július 14.