Barbakán (Pécs)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barbakán
A pécsi Barbakán
A pécsi Barbakán
Ország  Magyarország
Mai település Pécs

Épült 1498
Építő Kinizsi Pál
Rekonstrukciók évei 1968
Állapota felújított
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Barbakán (Pécs)
Barbakán
Barbakán
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 40″, k. h. 18° 13′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 40″, k. h. 18° 13′ 17″

A pécsi Barbakán egy gótikus stílusú barbakán, azaz előretolt kapuerőd, amely Pécs városának egyik szimbóluma, a belvárost körülvevő középkori várfal északnyugati sarkánál. A 15. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része volt. A történészek Kinizsi Pál hadvezér Pécsett tartózkodásához kötik a Barbakán megépülését. A lőrésekkel tagolt magas várfal nyugati sarkán elhelyezkedő építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra.

Hazánkban Siklóson és Nagyvázsonyban (Veszprém megye) látható még barbakán.

Története[forrásszöveg szerkesztése]

Az építmény célja az volt, hogy az ellenségnek a kapu ellen irányuló merőleges támadását elhárítsa, és a támadás irányát amennyire csak lehet, a védőfallal párhuzamos irányra terelje. Így a támadók hosszabb ideig kerülhettek a védők fegyvereinek tűzvonalába. A felvonókapuval és hátsó híddal ellátott épületet jura-márga mészkőből építették, és körülötte vizesárok húzódott.[1] A 21. század elejei kutatások szerint a barbakánt Szatmári György püspöksége, vagyis a 16. században építették.[2]

A törökök képtelenek voltak maguktól elfoglalni Pécs várát (lásd: Pécs ostroma (1541)), ám végül mégis az övék lehetett, ugyanis az akkori püspökség elegendő haderő hiányában önként feladta a várat 1543-ban. A kaputorony az évszázadok során elveszítette a harci fontosságát, az állapota fokozatosan leromlott. 1787-ben az Esze Tamás utca kialakításakor áttörték a várfalat, a várárkot feltöltötték.[2] Az 1870-es évekre a barbakán környéke gyakorlatilag Pécs külvárosi részéhez tartozott. A Zsolnay család a 20. század elején teniszpályát épített a barbakán árokba, aminek a helyére később kosárlabdapályát építettek, amelyet télen átalakítottak korcsolyapályává.[3] 1968-ban a barbakán épületét - a régi várfal többi részével együtt - rendbe hozták, és egy évszázad alatt újra a belváros részévé vált.[1]

A Barbakán szomszédsága[forrásszöveg szerkesztése]

A püspöki székháztól délre, az egykori várárok helyén jött létre a Barbakán kert. Ennek végén áll Janus Pannonius szobra, akit Borsos Miklós formázott meg. A legnagyobb magyar humanista költő 1459 és 1472 között Pécs püspöke volt. Hiteles képmása nem maradt fenn, ezért a művész nem Janus Pannonius arcát emelte ki, hanem a humanista műveltséget és költészetet jelképező könyvet, amelyet féltőn szorít a szívére. A csaknem eredeti mélységében megmaradt nyugati várárok jelzi, hogy az erősség bevétele milyen komoly akadályok leküzdését kívánta meg az ostromlóktól.[4]

Galéria[forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Barbakán, Pécs. Pecs.varosom.hu. (Hozzáférés: 2016. március 26.)
  2. ^ a b Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 85. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  3. Sport pálya a Barbakánnál. Regipecs. (Hozzáférés: 2016. március 25.)
  4. Ünnepély a Barbakán-kertben. Janus-pecs.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2016. március 25.)

További információk[forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[forrásszöveg szerkesztése]