Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont
Tudásközpont
Tudastar.JPG
Becenév: Kaptár
Település Pécs
Cím 7622 Pécs, Universitas u. 2/A.
Építési adatok
Építés éve 2009–2010
Megnyitás 2010. október 22.
Építési stílus modern[1]
Felhasznált anyagok vasbeton, gipszkarton[1]
Tervező Balázs Mihály
Építész(ek) Balázs Mihály[1]
Vállalkozó(k) Baranya Megyei Önkormányzat
Pécsi Tudományegyetem
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Pécs Városfejlesztési Nonprofit Zrt.
Kivitelező Gropius Zrt.[2]
Építési költség 4 607 981 756 forint
Hasznosítása
Felhasználási terület könyvtár, tudásközpont
Tulajdonos Pécsi Tudásközpont Kft.
Alapadatok
Magassága18[1] m
Alapterület13 093[1]
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 4[3]
Liftek száma 4 személylift
2 könyvlift[1]
Elhelyezkedése
Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (Pécs)
Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont
Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 28″, k. h. 18° 14′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 28″, k. h. 18° 14′ 31″
Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont weboldala

A Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, illetve hivatalos becenevén Kaptár, egy kulturális központ Pécs Balokány városrészében. Az intézmény látja el Dél-Dunántúl információs- és dokumentumigényét, valamint közösségi, kulturális, és szabadidős programok rendezésére is alkalmas.[4] A tizenháromezer négyzetméteres, négyemeletes épületbe költözött a Csorba Győző Könyvtár[5] (a korábbi városi, megyei könyvtár) és a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Központi Könyvtára, valamint a PTE Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár. Az épületben kialakítottak két kétszáz fős előadótermet és egy konferenciatermet, továbbá vannak kutatószobák és internetes munkaállomások is.[6]

A könyvtár heti 84 órában, mindennap reggel nyolctól este nyolc óráig tart nyitva, még szombat-vasárnap is. Az épület minden pontján ingyenes Wi-Fi-hálózat érhető el, és csaknem 300 számítógép is az olvasók rendelkezésére áll.

Története[szerkesztés]

A tudásközpont helyén terült el az 1832-ben megépült budai külvárosi temető.[7]

A tudásközpont alapkövét szimbolizáló hengert 2009. szeptember 16-án rakták le, egy Csorba Győző idézettel és az Európa Kulturális Fővárosa és Baranya megye lógójával, az épület látványtervével, valamint a Dunántúli Napló aznapi számával együtt.[8] 2010. szeptemberének elején hivatalosan is elkezdődött az üzemeltetés.[9] A Tudásközpont 2010. október 22-én nyitotta meg a kapuit.[10] A könyvtár 2010. október 25-től fogadja az olvasókat.[2]

A központ első napján a látogatók száma meghaladta az ezret. Problémaként jelentkezett, hogy a ruhatár nem tudott alkalmazkodni megfelelően az igényekhez.[11]

2010. november 12-én Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató 800 embernek tartott előadást a Tudásközpontban.[12]

2011. szeptember 9-én Ljudmila Ulickaja világhírű orosz írónő volt a Tudásközpont vendége. [13]

Fennállása óta számtalan híres vendége volt, magyar irodalmárok előadó estjeinek ad otthont.

2015. novemberében a könyvtárnak 25 ezer regisztrált olvasója volt.[14]

Az épület[szerkesztés]

Az épület tervezője Balázs Mihály Kossuth-díjas és Prima Primissima díjas építész.[2] A „Kaptár” tulajdonképpen a Tudásközpont szellemi, spirituális, meditatív központja. Hat emelet magas, az épület minden szintjén jelen van, a földszintről léphetünk be a belsejébe. Alakjával, színes Zsolnay-porcelán burkolatával az Univerzumot jelképezi, de nevéhez hűen egy zsongó méhkasra is emlékeztet. A kerámiaburkolat, amelynek megálmodója és tervezője Nagy Márta, Ferenczy Noémi-díjas, pécsi keramikusművész, fél évig készült a Zsolnay-gyárban és felrakása is hónapokig tartott. A burkolat a legnagyobb egyedi tervezésű, egybefüggő kerámiaburkolat a modern magyar építészetben.[15]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b c d e f Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó hivatalos e-mailt archiváltuk, szövegét az OTRS-eléréssel rendelkező szerkesztők a 2015112710013146 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba az OTRS-eléréssel rendelkezők valamelyikével!
  2. a b c Történet. tudaskozpont-pecs.hu. (Hozzáférés: 2015. november 20.)
  3. Tudásközpont Kft. / Házüzemeltetés. tudaskozpont-pecs.hu. (Hozzáférés: 2015. november 20.)
  4. Kezdődhet a tudásközpont építése. BAMA.hu, 2009. július 29. (Hozzáférés: 2009. szeptember 30.)
  5. Csorba Győző Könyvtár (hu-HU nyelven). Csorba Győző Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. július 21.)
  6. www.pecs2010, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, olvasva: 2009.09.30.. [2009. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 30.)
  7. Egy eltűnt pécsi temető
  8. Kultúrfőváros: lerakták a Tudásközpont alapkövét. BAMA.hu, 2009. szeptember 16. (Hozzáférés: 2009. szeptember 30.)
  9. Birtokba vette a megye és az egyetem a Tudásközpontot. BAMA.hu, 2010. augusztus 29. (Hozzáférés: 2015. november 20.)
  10. Októberben indul igazán a nagyüzem a Tudásközpontban. BAMA.hu, 2010. szeptember 5. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
  11. Tudásközpont: első nap hétszáz új olvasó. PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont (Esemény Blog), 2010. október 25. (Hozzáférés: 2015. október 29.)
  12. Jane Goodall: Tarzantól a főemlőskutatásig. BAMA.hu, 2010. november 14. (Hozzáférés: 2015. november 20.)
  13. Tudásközpont. www.tudaskozpont-pecs.hu. (Hozzáférés: 2019. március 12.)
  14. Mészáros B. Endre. „Mit tud a Tudásközpont?”, Dunántúli Napló, Mediaworks Regionális Kiadó Kft., 2015. november 16., 5. oldal. ISSN 0865-9133 (Hozzáférés ideje: 2015. november 20.) 
  15. Hatszáz négyzetméteres Zsolnay díszburkolat az új pécsi tudásközpontban. epiteszforum.hu, 2010. szeptember 9. (Hozzáférés: 2010. október 29.)

További információk[szerkesztés]