K. Császár Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
K. Császár Ferenc
SzületettCsászár Ferenc József
1879. május 4.
Budapest
Elhunyt1955. október 20. (76 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
SírhelyeFarkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz K. Császár Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

(Kolgyári)[1] K. Császár Ferenc, teljes nevén: Császár Ferenc József (Budapest, 1879. május 4.[2] – Budapest, 1955. október 20.) magyar építész.

Élete[szerkesztés]

Szülei Császár Ferenc és Buda Kornélia.[2] Elsősorban a két világháború között alkotott középületeket. Stílusára néhol a historizmus (korai műve), később a szecesszió és az art déco hatott.

1955-ben hunyt el 77 éves korában tüdőgümőkórban.[2] A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.[3]

Felesége Fittler Margit, akivel 1907-ben kötött házasságot,[2] s akitől egy leánya, K. Császár Margit született. Testvére Kuttner Kálmánné Császár Ilona volt.[3]

Ismert épületei[szerkesztés]

  • 1909: elemi iskola, Budapest, Pálffy u. (elpusztult)[4]
  • 1913: Járásbíróság, Nagyatád[5]
  • 1913–1914: Schoch–Hegedüs-villa, 1016 Budapest, Orom utca 4.[6]
  • 1930: Dandár Gyógyfürdő, 1095 Budapest Dandár u. 3.[7]
  • 1931: Fegyintézeti Kórház, Vác[8]
  • 1936–1937: Nagykanizsai Járásbíróság (egyben Városháza, Polgármesteri Hivatal),[9] 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. (Hübner Tiborral közösen)[10]

Tervben maradt épületek[szerkesztés]

  • 1913: Igazságügyi palota, Nagykanizsa (I. díj) – az I. világháború megakadályozta a terv kivitelét[11]
  • 1914: Törvényszék, Karánsebes (Mikle Károllyal közösen)[12]
  • 1923: Néprajzi Múzeum, Budapest[13]
  • 1941: Nádor-kert-lágymányosi stadion és a kiállítási terület, Budapest[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]