II. Lajos nyugati frank király
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| II. Lajos | |
![]() | |
| Ragadványneve | Hebegő Lajos |
| Louis le Begue Francia király | |
| Uralkodási ideje | |
| 877. október 6.. – 879. április 11. | |
| Koronázása | 877. december 8., Compiègne |
| Elődje | I. Károly |
| Utódja | III. Lajos, Karlmann |
| Uralkodóház | Karoling-ház |
| Született | 846. november 1.[1] |
| Elhunyt | 879. április 10. (32 évesen)[1] Compiègne[1] |
| Nyughelye | Compiègne |
| Édesapja | II. (Kopasz) Károly római császár és nyugati frank király |
| Édesanyja | Orléans-i Ermentrude |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Lajos témájú médiaállományokat. | |
II. (Hebegő) Lajos (?, 846. november 1. – Compiègne, 879. április 10.), (franciául Louis le Bègue), II. Kopasz Károly és Orléans-i Ermentrude fia. Aquitaniában öccsét 866-ban, apját Nyugati Frank Királyság trónján 877-ben követte. Soha nem koronázták császárrá.
Élete, uralkodása
[szerkesztés]866-ban, nem egész 19 évesen meghalt bátyja, a „Gyermek Károly” néven ismert III. Károly aquitániai király. Ezzel Lajos lett apja, Kopasz Károly teljes jogú utóda, így ő kapta meg Akvitánia trónját. Mivel nem tudott sikeresen fellépni a viking fosztogatók ellen, uralma alatt a királyság tekintélye igencsak lehanyatlott.
Nyugati frank királlyá 877. december 8-án Hinkmar reimsi érsek koronázta meg, majd másodszor, 878-ban VIII. János pápa tette a fejére a koronát. Felajánlotta neki a birodalmi koronát is, de a király ezt visszautasította. Hebegő Lajos fizikuma egyes állítások szerint gyenge volt — erre utal, hogy csak két évvel élte túl apját. Viszonylag kis beleszólása volt a politikába. Egyszerű embernek, a szerelem, a béke és a vallás barátjának jellemezték. 878-ban Szőrös Wilfrednek adományozta Barcelonát, Gironát és Besalút. Utolsó tetteként háborúba vonult a vikingek ellen, akik akkor Európa veszedelmei voltak. Nem sokkal a hadjárat kezdete után megbetegedett, és 879. április 9. vagy 10-én meghalt. Ezután birodalmát felosztották fiai, Karlmann és Lajos között.
Családja, utódai
[szerkesztés]Háromszor nősült, első feleségétől, a burgundi Ansgarde-tól két gyermeke született, Karlmann és Lajos, akik mindketten Franciaország királyai lettek. Ugyancsak Ansgarde-tól két lánya is született, Gisela és Hildegarde. Második feleségétől, a szaxoni Luitgarde-tól nem született gyermeke. Harmadik feleségétől egy lánya, és halála után egy fia született, aki apja halála után sokkal III. (Együgyű) Károly néven lépett trónra.
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Humfrid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]| Előző uralkodó: III. (Gyermek) Károly |
Következő uralkodó: — |
| Előző uralkodó: III. (Gyermek) Károly II. (Kopasz) Károly |
Következő uralkodó: III. Lajos, II. Karlmann |
