II. Lajos nyugati frank király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
II. Lajos
LudvikKokta.jpg


Francia király
Uralkodási ideje
877. október 6.. 879. április 11.
Koronázása
877. december 8., Compiègne
Elődje I. Károly
Utódja III. Lajos, Karlmann
Életrajzi adatok
Uralkodóház Karoling-ház
Született 846. november 1.
nem ismert
Elhunyt 879. április 11. (32 évesen)
Compiègne
NyughelyeCompiègne-i Apátság
Édesapja I. Károly nyugati frank király
Édesanyja Orléans-i Ermentrude
Testvérei
Házastársa 1) Ansgard
2) Adelheid
Gyermekei III. Lajos
Karlmann
Hildegárd
Gisla

2.-tól:
Ermentrud
III. Károly
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Lajos témájú médiaállományokat.

II. (Hebegő) Lajos (846. november 1.879. április 10.), (franciául Louis le Bègue), II. Kopasz Károly és Orléans-i Ermentrude fia. Aquitaniában öccsét 866-ban, apját Nyugati Frank Királyság trónján 877-ben követte. Soha nem koronázták császárrá.

Élete, uralkodása[szerkesztés]

866-ban, nem egész 19 évesen meghalt bátyja, a „Gyermek Károly” néven ismert III. Károly aquitániai király. Ezzel Lajos lett apja, Kopasz Károly teljes jogú utóda, így ő kapta meg Akvitánia trónját. Mivel nem tudott sikeresen fellépni a viking fosztogatók ellen, uralma alatt a királyság tekintélye igencsak lehanyatlott.

Nyugati frank királlyá 877. december 8-án Hinkmar reimsi érsek koronázta meg, majd másodszor, 878-ban VIII. János pápa tette a fejére a koronát. Felajánlotta neki a birodalmi koronát is, de a király ezt visszautasította. Hebegő Lajos fizikuma egyes állítások szerint gyenge volt — erre utal, hogy csak két évvel élte túl apját. Viszonylag kis beleszólása volt a politikába. Egyszerű embernek, a szerelem, a béke és a vallás barátjának jellemezték. 878-ban Szőrös Wilfrednek adományozta Barcelonát, Gironát és Besalút. Utolsó tetteként háborúba vonult a vikingek ellen, akik akkor Európa veszedelmei voltak. Nem sokkal a hadjárat kezdete után megbetegedett, és 879. április 9. vagy 10-én meghalt. Ezután birodalmát felosztották fiai, Karlmann és Lajos között.

Családja, utódai[szerkesztés]

Háromszor nősült, első feleségétől, a burgundi Ansgarde-tól két gyermeke született, Karlmann és Lajos, akik mindketten Franciaország királyai lettek. Ugyancsak Ansgarde-tól két lánya is született, Gisela és Hildegarde. Második feleségétől, a szaxoni Luitgarde-tól nem született gyermeke. Harmadik feleségétől egy lánya, és halála után egy fia született, aki apja halála után sokkal III. (Együgyű) Károly néven lépett trónra.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Humfrid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

Előző uralkodó:
III. (Gyermek) Károly
Frank király
Aquitánia: 866877
Trésor de Gourdon 04.JPG
Következő uralkodó:


Előző uralkodó:
III. (Gyermek) Károly
II. (Kopasz) Károly
Frank király
nyugaton 877879
Trésor de Gourdon 04.JPG
Következő uralkodó:
III. Lajos,
II. Karlmann