V. Lajos nyugati frank király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. Lajos
Louis V.jpg


Francia király
Uralkodási ideje
986. március 2.987. május 21.
Koronázása
979. június 8., Compiègne Red crown.png
Elődje Lothár
Utódja Capet Hugó
Életrajzi adatok
Született 966/967
Elhunyt 987. május 21./22. (21 évesen)
Compiègne-i erdő
Házastársa Anjou Blanka
Gyermekei nem ismert
Édesapja Lothár nyugati frank király
Édesanyja Itáliai Emma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Lajos témájú médiaállományokat.

V. (Henye) Lajos (966/967Compiègne, 987. május 21.) Lothár nyugati frank király fia, a Nyugati Frank Királyság, azaz Franciaország utolsó királya volt a Karoling-házból (uralkodott 986. március 2-ától haláláig).

Szülei, Lothár frank király és Itáliai Emma, II. Lothár itáliai király leánya 966 elején házasodtak össze, és nemsokára megszületett Lajos nevű fiuk. Apja már 978-ban társuralkodójává nyilvánította, és 979. június 8-án meg is koronáztatta. 982-ben az auvergne-i Brioude-ban feleségül vette Anjou grófjának, II. (Jó) Fulcónak a lányát, Blankát, akivel egyúttal Aquitania uralkodójává koronázták. A házasság nem tartott sokáig: 984-ben Blanka visszaszökött a családjához és elvált Lajostól, aki nem is nősült újra, így gyermeke sem születhetett. Apjától 986 márciusában örökölte meg a trónt.

V. Lajos rövidke uralkodása alatt megörökölte a reimsi érsekkel és kancellárral, Adalberóval fennálló konfliktust: az érsek ugyanis II. Ottó német-római császár érdekeit képviselte a Lotaringia meghódítására indított 978-as háború során. Bár Emma anyakirálynő is támogatta Adalberót, Lajos hadjáratot indított az érseki központ ellen. A kancellár végül, hogy megmentse székvárosát, megadta magát: lerombolta egyházmegyéjében birtokolt kastélyait és túszokat adott a királynak, majd 987 tavaszán megjelent V. Lajos előtt Compiègne-ben, hogy feleljen tetteiért. Az érsek szerencséjére Lajos 987 májusában Senlis és Compiègne között egy vadászat során lovasbalesetet szenvedett, és sérüléseibe rövidesen belehalt. Compiègne városában, a Szent Corneliusnak (Saint-Corneille) szentelt társaskáptalanban temették el.

Lajos halálával kihalt a Karolingok legtovább fennmaradt, nyugati ága is, az érsek elítélésére összehívott főurak pedig nem a trónkövetelő nagybátyját, Károly alsó-lotaringiai herceget, hanem Adalbero támogatásával Île-de-France tekintélyes és nagy hatalmú hercegét, Capet Hugót választották királlyá Hugó néven, akinek leszármazottai 1848-ig birtokolták a francia királyi trónt.

Források[szerkesztés]

  • Foundation for Medieval Genealogy
  • Jean Dhondt: A nagy népvándorlás. In: Franciaország története I. Szerk.: Georges Duby. Budapest, Osiris, 2005. pp. 242–264


Előző uralkodó:
Lothár
Frank király
nyugaton 986987
Trésor de Gourdon 04.JPG
Következő uralkodó:
Capet Hugó