Primogenitúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A primogenitúra gyakori, a középkorban fokozatosan jellemzővé váló öröklési rend, amely során az uralkodó első szülött törvényes fiú utódja és annak első szülött fiú ága örökli a trónt. A kialakulását a feudális földtulajdon jellemzői nagyban elősegítették, mivel ezzel a gyakorlattal a birtokok, uradalmak és a vagyon egyéb formái nem aprózódtak el az örökösök között. Rögzülése hosszadalmas folyamat volt.

Magyarországon az Árpád-házban a primogenitúra a 10–11. században váltotta fel a szeniorátust. I. István a hagyományos történelmi értelmezés szerint a primogenitúrára hivatkozva vette át a hatalmat apja Géza fejedelem halála után. Koppány, Tar Zerind fia, követelte a trónt és Saroltot (Géza feleségét) a levirátus elvére hivatkozva.

Források[szerkesztés]