Az elátkozott királyok
| Az elátkozott királyok | |
| Szerző | Maurice Druon |
| Eredeti cím | Les Rois maudits |
| Nyelv | francia |
| Műfaj | historical prose literature |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | |
Az elátkozott királyok (franciául: Les Rois Maudits) hétkötetes történelmi regénysorozat, melyet a francia akadémikus, Maurice Druon írt. A hét francia könyv címe, kiadásának időpontja, és a megfelelő magyar könyvek és kiadásuk időpontja:
| Sorsz. | Francia cím | Megjelenés éve | Magyar cím | Megjelenés éve |
|---|---|---|---|---|
| 1. | Le Roi de fer | 1955 | A Vaskirály | 1970 |
| 2. | La Reine étranglée | 1955 | A megfojtott királyné | 1970 |
| 3. | Les Poisons de la couronne | 1956 | Korona és méreg | 1971 |
| 4. | La Loi des mâles | 1957 | Az ősi törvény | 1971 |
| 5. | La Louve de France | 1959 | Franciaország nőstényfarkasa | 1972 |
| 6. | Le Lis et le Lion | 1960 | Liliom és oroszlán | 1972 |
| 7. | Quand un Roi perd la France | 1977 | Az országvesztő | 1993 |
Az első hat kötet már 1970–1972 között megjelent Magyarországon:
- Az elátkozott királyok. Történelmi regény, 1-6.; Európa, Bp., 1970–1972 (Századok, emberek); fordító: Gyáros Erzsébet.
- Az akkori kiadást két könyvben foglalták össze: az első könyvben az első három, míg a másodikba a második három kötet került be.
A hetedik kötet 1993-ban jelent meg, szintén a budapesti Európa Kiadó gondozásában. Fordító: Kamocsay Ildikó.
Mivel a regénysorozat megtörtént események átdolgozott bemutatása, a valós eseményeket csillaggal jelöli a könyv, és a kötet végén található függelékben leírja a hozzá kapcsolódó történelmi tényeket. Emellett egy minden szereplőre kiterjedő rövid jellemzést is találhatunk a könyvek végén.
A cselekmény összegzése
[szerkesztés]A történet a 14. századi Franciaországban játszódik, a százéves háború kezdetekor. Szép Fülöp király erőszakkal és csellel, teljhatalma kihasználásával megsemmisíti a templomosok rendjét. Nagymesterük, Jacques de Molay a máglyáról megátkozza a királyt, V. Kelemen pápát és Guillaume de Nogaret pecsétőrt, és utódaikat mind tizenharmadíziglen. Bár nem veszik komolyan az átkot, egy éven belül mégis mind meghalnak, és a Capeting-ház is kihal, noha Szép Fülöpnek három fia is volt. A száli frankok törvénye alapján III. Eduárd és Valois Fülöp harcolnak a trónért.
Mellékszálként követhetjük egy olasz bankár, Guccio Baglioni élettörténetét, mely során részt vesz XXII. János pápa trükkös megválasztásának lebonyolításában, tragikus szerelem szövődik közte és egy nemes lány között, s belebonyolódik Utószülött János csecsemő király megöletésének ügyébe. A másik mellékszálon egy nemes úr, III. Robert d’Artois kalandos életét követhetjük nyomon, amint próbálja visszaszerezni jog szerint neki járó örökségét nagynénjétől, Mahaut-tól.
Történelmi összefüggések
[szerkesztés]A regény valós történelmi alapokon nyugszik, bár a regénybeli szereplők jelleme és jelentősége valószínűleg nagyobb, mint a valóságban. Emellett a könyv végén a vonatkozó részekhez mindig odaírta a szerző a valós történelmi hátteret. A sztori fő vezérfonala a Capetingek kihalása, és egyben a francia állam átalakulása nemzetállammá.
A francia korona versenyzőinek egyszerűsített genealógiája:
Kek: francia király; piros: angol király; zöld: navarrai király
Feldolgozások
[szerkesztés]Az 1970-es években készült egy francia tv-sorozat a regény alapján, bár ez inkább színházias jellegű volt. 2005-ben viszont egy francia-olasz koprodukcióban készült egy minisorozat, Philippe Torreton és Jeanne Moreau főszereplésével.