Kecsethy Márton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kecsethy Márton
Életrajzi adatok
Született ?
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1551. január 13.
Pozsony ?
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus

Kecsethy Márton vagy Kecseti, Kechety (megh. Pozsony? 1551. január 13.) magyar katolikus pap, Veszprém püspöke, Szalaházy Tamás unokaöccse.

Családja nevét ősi birtokukról, Kecsedről kapta (Doboka vm.). 1528. január 1-jén nevezték ki veszprémi püspökké. Diplomáciai feladatokat is ellátott, többször volt követ Erdélyben, Csehországban és Stájerországban.
Még pápát, III. Pált is megbotránkoztatta, ezért az egyházfő felszólította, hogy a katolikus papi elvek szerint éljen.

A magyar belháború alatt I. Ferdinánd mellé állt, s a Veszprém környéki területeket felkészítette a török támadások ellen, többek között Tihanyt és Sümeget is megerősítette. Harcolt a Szapolyai-pártiak, így Török Bálint ellen, de a harcból igyekezett magának hasznot húzni. 1538. január 21-én elfoglalta Tátika várát, Segesdet és Örményest, melyek a gersei Pethő család birtokai voltak és közel százezer forint értékű kincset kaparintott meg, amelyeket pálos kolostorokból és nemesi családoktól menekítettek ide a török veszély miatt. Csalás és erőszak útján ellopta a veszprémi káptalan kincseit is amelyeket 1548-ban magával vitt Pozsonyba. Visszaélései és gazságai miatt panaszok egész sorát emelték fel ellene mindkét királynál. A veszprém vármegyei vezetőségbe ő segítette bele Devecseri Chorón Andrást, akinek később vagyona egyrészét elzálogosította, mert tékozlásai miatt állandó anyagi küszködött.
Székesfehérvár elfoglalása után a veszprémi püspökség értékeit a biztonságosabb Sümegre menekítette.

Feltételezik, hogy áttért a református hitre, mivel Kecseden az ottani jobbágyok szintén ezt az új vallást vették fel a cuius regio, eius religio alapján, s 1549-ben házasságot kötött Drugeth Annával. Ez azonban még nem lehet elég bizonyíték, mert Ferdinánd király szolgálatában udvarmester volt és a főherceg nem nevezett ki protestánsokat erre a szolgálatra. Valószínűbb, hogy elhagyta a papi hivatást, s 1549. március 6-án el is vették tőle a püspökséget.

Pozsonyban letelepedett, ahol valószínűleg eltékozolta vagyonát és szegényen halt meg.

Külső hivatkozás[szerkesztés]


Előde:
Szalaházi Tamás
Veszprémi püspök
1528–1549
Utóda:
Bornemisza Pál