Szalaházi Tamás
| Szalaházi Tamás | |
| Született | 1470-es évek Doboka vármegye[1] |
| Elhunyt | 1535 Pozsony |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szalaházi Tamás, olykor Zalaházy (1473 körül – 1535. február 10. után) megyéspüspök.
Életútja[szerkesztés]
Tanulmányait elvégezve Beregszászon plébános, II. Lajos királynak 1519-ben levéltárnoka, majd szentszéki jegyző és főesperes. Küzdött a protestantizmus ellen. 1525-ben választott veszprémi püspök, a király rendeletére a királyné mellett maradt, akit a mohácsi csatavesztés után Pozsonyba kísért. Helyette a mohácsi csatában dalkai Hathalmy Lázár veszprémi várnagy harcolt; végül a csatatéren ottmaradt a veszprémi püspökség 200 főnyi, Hathalmy Lázár veszprémi várnagy által vezetett bandériuma.[2] Habsburg Ferdinánd pártjára állott. 1527-ben az országgyűlésen, ahol Szapolyai kegyvesztetté nyilvánította, több főurat I. Ferdinánd pártjára csábított, aki 1526. november 1-jén egri püspökké és kancellárrá nevezte ki. Inkább a politikával, mint egyházi ügyekkel foglalkozott, 1527-ben és 1537-ben visszafoglalta Veszprémet a Szapolyai-pártiaktól. 1528-ban Magyarország kormányzója volt a regensburgi birodalmi gyűlés idején.
1530 januárjában Egert elfoglalták Szapolyai János hadai, aki olasz bizalmasát, Lodovico Grittit nevezte ki egri püspökké, aki nem volt felszentelt pap, ezért csak a püspökség javadalmait élvezte. Gritti magát egri választott püspöknek nevezte. Szalaházi 1532-ben leveleket írt a Szapolyai-párti főurakhoz, hogy Ferdinándhoz csatlakozzanak és egyesítsék erejüket a török veszedelem ellen. A püspöki birtokok kezelését familiárisára, Csoron Andrásra bízta, ki egy részét saját birtokává tette. Szalaházi saját rokonát, Kecsethy Mártont segítette 1527-ben a veszprémi püspöki székbe.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. január 8.)
- ↑ Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995) A devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai III: Történeti adatok
Források[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.
- Bokor József (szerk.). Szalaházi, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. november 28.
- PIM
További információk[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
