Ugrás a tartalomhoz

Berwick-upon-Tweed

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berwick-upon-Tweed
Közigazgatási adatok
Ország Egyesült Királyság
Országrész Anglia
IrányítószámTD15
Körzethívószám01289
Testvérvárosok
Lista
Népességi adatok
Teljes népesség11 630 fő (2021)[1]
IdőzónaGMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 55° 46′ 09″, ny. h. 2° 00′ 09″55.769167°N 2.002500°WKoordináták: é. sz. 55° 46′ 09″, ny. h. 2° 00′ 09″55.769167°N 2.002500°W
Berwick-upon-Tweed weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berwick-upon-Tweed témájú médiaállományokat.

Berwick-upon-Tweed Anglia legészakibb városa Northumberland megyében. A Brit-sziget keleti partján, a Tweed torkolatánál fekszik. A skót határtól négy kilométerre délre fekszik; Edinburgh-tól kilencven kilométerre délkeletre, Newcastle upon Tyne-tól 105 km-re északra, Londontól pedig 555 km-re északra található.

A települést az angolszászok alapították Northumbria királyság idejében. A középkorban az Anglia és Skócia közötti kereskedelem – különösen a juh és szarvasmarha, illetve a kapcsolódó gyapjú- és bőrtermékek kereskedelmének – fontos csomópontja volt, amit annak is köszönhetett, hogy a vámok itt alacsonyabbak voltak, mint más északi kikötőkben.

A terület mintegy négyszáz éven át az Angol és a Skót Királyság határháborúinak helyszíne volt, és többször gazdát cserélt. Az első skót függetlenségi háború első eseménye volt, amikor 1269-ben I. Eduárd angol király elfoglalta és kifosztotta, az utolsó pedig a város ostroma, amikor 1318. április 2-án éjfél körül James Douglas[2] skót csapata rajtaütésszerűen elfoglalta a várost, a berwicki vár ezután még kitartott, de végül élelemhiány miatt megadta magát.

III. Eduárd az ostromlók élén Berwick fala alá érkezik. A királyon korona, címerköpenye is jelzi kilétét, ahogy a második lovas zászlóvivő kezében levő zászló is. A vár egyik védője barátságosan követ dob felé. A képen látható, hogy a vár a háttérben látható városon kívül állt – a vár ma már csak rom

A második skót függetlenségi háborúban III. Eduárd angol és Eduárd skót király (Edward Balliol) 1333 márciusától 1333. július 20-áig ostromolta a városát, amely végül megadta magát, így angol kézre került. A határvásos 1355-ben és 1356-ban is ostrom alá került. A függetlenségi háborút lezáró 1357-es békeszerződést a városról nevezték el.

Legutóbb 1482-ben angol kézre került a későbbi III. Richárd egyik hadjárata eredményeként. Az 1590-es évekre erődítményei elhanyagolt állapotba kerültek, így ki volt téve a skót támadásoknak. Emellett élelmiszerellátása is Skóciától függött, és a skót kereskedők jelentős szerepet játszottak, ezért 1593-ban minden skót szolgát kizártak a városból, a skót feleséggel rendelkező angol katonákat pedig elbocsátották. Ennek ellenére 1597-ben is több száz skót élt a városban.[3]

Berwick vasútállomása az East Coast Main Line vasútvonalon fekszik. A vasút a Robert Stephenson tervezte, 1850-ben átadott Royal Border Bridge-en kel át a Tweed felett.

Érinti az A1-es főút.

  1. "Parish Profiles". Office for National Statistics. Hozzáférés: 2024. augusztus 5..
  2. "Sir James Douglas, 6th of Douglas". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2026. január 13..
  3. "Berwick, 'Capital of the Borders'". Uniting the Kingdoms? (angol nyelven). The National Archives. 2014. október 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. augusztus 16..
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Berwick-upon-Tweed című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]