XIV. Benedek (ellenpápa)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
XIV. Benedek (ellenpápa)
a katolikus egyház vezetője
Eredeti neve Bernard Garnier
Született 1370, Dél-Franciaország
Nemzetisége francia
Megválasztása 1425. november 12.
Pontifikátusának vége 1437
Előző pápa
Következő pápa
XIII. Benedek (ellenpápa)
IV. Jenő
Ez a szócikk az ellenpápáról szól. Nem tévesztendő össze XIV. Benedek római pápával!

XIV. Benedek (1370 k. – 1437?) néven lépett fel a katolikus egyház történetének harminchetedik ellenpápája. A Franciaország déli városában, Rodez-ben megalakított udvara a nagy nyugati egyházszakadás legutolsó felvonása volt. A történészek előtt a korabeli tudósítások hiányossága miatt csak részleteiben tűnik elő Benedek története, amely lehetséges, hogy nem is egy ember uralkodói neveként szolgált.

Eredetileg Bernard Garnier néven látta meg a napvilágot, valahol Franciaország déli részén. Életéről és pályafutásáról valójában mindössze ennyi maradt fenn a történelem írott emlékezetében. A források mindössze az ellenpápai méltóság megszerzését írják le alaposan. Ezek egészen XIII. Benedek pontifikátusához nyúlnak vissza, aki 1394-ben még Európa egyik fele által elismert egyházfőként foglalhatta el az avignoni pápai trónt. Az idők múlása azonban a francia uralkodó által támogatott Benedeknek nem kedvezett. A párizsi egyetem egyre nagyobb nyomást helyezett a király vállára, hogy vonja meg támogatását Benedektől, és segítse elő egy egyetemes zsinat összehívását, ahol mindhárom egyházfő letétele után újra egységbe kovácsolják a nyugati egyházat. Benedek ezért hamarosan magára maradt, és mindössze négy bíboros kísérte el szülőföldjére, az aragóniai Peñíscolába. Közben a konstanzi zsinat 1417-ben megfosztotta a trónjához makacsul ragaszkodó Benedeket méltóságától. Az ellenpápa azonban élete végéig megtartotta címét, és hirdette legitimitását. 1423-as halálakor mindössze három bíboros volt Aragóniában, akik V. Alfonz, aragón király nyomására azonnal konklávéra ültek össze, és megválasztották VIII. Kelement Benedek utódjául.

A negyedik kardinális Jean Carrier volt, aki Franciaországból igyekezett a választásra, de amikor odaért, kiderült, hogy a bíborosok már választottak. A sértett Carrier bíboros visszavonult Franciaországba, és korábbi birtokára, Rodez városába zárkózott. Itt kinevezte a város őrkanonokját, Bernard Garnier-t egyházfőnek. Bernard felvette a XIV. Benedek nevet, de ezen kívül semmi sem utalt arra, hogy egy valódi egyházfő lakik a kisvárosban. A történet ettől kezdve egyre elmosódottabban jelenik meg a krónikákban. Benedek uralmát még V. Alfonz sem ismerte el, tehát mindösszesen néhány egyházi méltóság és egy bíboros támogatását élvezte az ellenpápa ellenpápája. A forrásokból az rajzolódik ki, hogy amikor VIII. Kelemen elismerte a római pápa, V. Márton hivatalát 1429-ben, XIV. Benedek létezése csak akkor vált nyilvánossá. Feltehetőleg 1430-ban Bernard Garnier meghalt, de az avignoni vonalat Carrier bíboros mindenképpen tovább akarta vinni, így feltehetőleg ő is felvette a XIV. Benedek nevet, és tovább uralkodott fantompápasága fölött. Végül a senki által el nem ismert egyházfő 1437-ben meghalt vagy mások szerint lemondott trónjáról.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]