Anagni
| Anagni | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Lazio |
| Megye | Frosinone |
| Védőszent | Magnus of Trani |
| Irányítószám | 03012 |
| Körzethívószám | 0775 |
| Forgalmi rendszám | FR |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 20 734 fő (2023. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 183,78 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 424 m |
| Terület | 112,82 km² |
| Időzóna | CET (UTC+01:00) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Elhelyezkedése Frosinone térképén | |
| Anagni weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Anagni témájú médiaállományokat. | |
Anagni település Olaszországban, Lazio régióban, Frosinone megyében. Lakosainak száma 20 734 fő (2023. január 1.).[1] Anagni Acuto, Colleferro, Gavignano, Paliano, Piglio, Sgurgola, Montelanico, Segni, Ferentino, Gorga és Fumone községekkel határos. A „pápák városának” nevezik, mert négy pápa: IX. Gergely, IV. Sándor, VIII. Bonifác szülőhelye volt (néha ide sorolják még III. Innocentet is, aki valójában a közeli Gavignano szülötte), és több pápa gyakori tartózkodási helye volt.
Története
[szerkesztés]A középkorban a pápai államhoz tartozott; a pápáknak palotájuk állott a városban. Komolyabb történelmi jelentőségre 1303. szeptember 3-án tett szert, amikor IV. (Szép) Fülöp francia király Guillaume Nogaret vezette fegyveresei megrohanták a palotát, hogy elfogják, Franciaországba hurcolják, és az ott a megfélemlített francia főpapokból összehívandó „zsinattal” elítéltessék a palotában időző VIII. Bonifác pápát.
Az akció részleges sikerrel járt: a franciák egész napos harc után estefelé egy őrizetlenül felejtett hátsó bejáraton betörtek a palotába, és elfogták a pápát. Eközben több bíborost meggyilkoltak, köztük Bicskei Gergely választott esztergomi érseket; a többiek szertefutottak. A franciák két éjjelen és egy napon át kínozták a pápát, akit a harmadik nap reggelén a bíborosok által fellázított tömeg szabadított ki. Sebesüléseibe egy hónappal később, október 11-én, Rómában halt bele. Az akció következtében a pápák sokat vesztettek tekintélyükből; a támadás előtti világi hatalmukat soha többé nem nyerték vissza.[2] Ezután vette kezdetét a majdnem hét évtizeden át tartó, ún. avignoni fogságuk.
Népessége
[szerkesztés]Lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 21 411 | 21 404 | 20 734 |
| 2017 | 2018 | 2023 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b https://demo.istat.it/?l=it
- ↑ Dümmerth, p. 236–237.
Források
[szerkesztés]- Dümmerth: Dümmerth Dezső. Az Anjou-ház nyomában. Panoráma Kiadó (1982). ISBN 963-243-179-0

