Paraklétosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A paraklétosz görög szó (παράκλητος), mely segítőt, vigasztalót, tanácsadót és pártolót egyaránt jelenthet.[1] Az Újszövetségben említett Paraklétosznak tulajdonított funkciók teljes körét egyik bibliafordítás sem fogja át. [1]

A János evangéliumában említett alak,[2] aki Jézus eltávozása után érkezik, hogy a tanítványokkal legyen.

János evangéliumában egy helyen a Paraklétosz maga a Szentlélek,[3] és könnyen belátható, miért fogadta el a keresztény hagyomány ezt a megfeleltetést.[1] János első levele 2,1-ben a bűnösök szószólójaként maga Jézus a Paraklétosz. A keresztény teológusok szerint a megszemélyesítő beszédmód semmiképpen nem szolgáltathat alkalmat arra, hogy a Paraklétoszt modern értelemben önálló szubjektumként, illetve személyként értsük. [4]

Az iszlám a János evangéliumában megígért Paraklétoszban[5] (arab: faraklít) magát Mohamed prófétát látja. [1]

Jegyzetek[szerkesztés]