Péter második levele
Újszövetség |
---|
Péter második levele az újszövetségi Szentírás - azon belül az egyetemes (katolikus) levelek gyűjteményének tagja. A legtöbb mai bibliatudós arra a következtetésre jut, hogy nem Péter apostol volt a szerzője.[1][2][3][4]
Szerzője
[szerkesztés]A levelet a hagyomány Péter apostolnak tulajdonítja, de a legtöbb mai tudós pszeudoepigráfnak tartja, azaz Péter neve alatt más valaki írta, egy vagy több követője az ókori Rómában.[5][6][7][8] Ennek okai közé tartozik főleg a Péter I. levelétől való nyelvi különbségek, a Júdás levelének látszólagos használata, a 2. századi gnoszticizmusra való lehetséges utalások, a megkésett parúzia, és a gyenge külső támogatás.[9]
A szerzőség dátumát a mai bibliatudósok i.sz. 60 és 150 közé teszik, de előnyben részesítik a 80-90 közötti dátumot.[10] Az eredeti szöveg koiné görög nyelven íródott.
Jellemzői
[szerkesztés]Keresztény elfogadásáról, kánoniságáról viszonylag késői, 3–4. századi tanúk állnak rendelkezésre. Szerzőjeként Péter apostolt tünteti fel, de stílusa emelkedettebb, mint Péter első leveléé. Erre az eltérésre nem elégséges magyarázat a más „titkár” személye. Valószínűleg pszeudoepigráf.
Hellenisztikus szókészletet használ, de műfaja írásba foglalt homília. Ezek mellett kölcsönhatásban áll kora irodalmi környezetével. Hamis feliratával magyarázható, hogy hivatkozik az első Péter-levélre, a szerző végrendelete.
Teológiája nem kiforrott szentháromságtant tanít. Jelentős szerepet játszik a hit kérdése. Továbbá a levében megfogalmazott eszkatológia eltávolodást mutat a közeli parúziától.[11] Tisztázni kívánja Péter és Pál viszonyát. A levél szerzője szerint az apostolfejedelmek lényegében egyetértenek. A szerző nem Pállal, hanem a Pálról alkotott képpel állítja szembe Péter alakját, akinek tanítása nemcsak egyenértékű Páléval, de tekintélye ősibb is.[12]
A mű címzettje ismeretlen, pogánykeresztény. Szintén bizonytalan a megírás helye: feltehetőleg Róma, de lehet Egyiptom vagy Szíria is. [11] A történeti kritika és a kánonkritika ezt tekinti az Újszövetség egyik legkésőbbi darabjának.[12]
A levél szerkezete
[szerkesztés]Szerkezete: [12]
- Bevezetés (1,1-11)
- Péter végrendelkezése (1,12-15)
- A parúziába vetett hit alapja: Jézus színeváltozása (1,16-21)
- A "gúnyolódókra" váró ítélet (2,1-22)
- Emlékeztetés az eszkatológia apostoli tanítására (3,1-7)
- Az ítélet halasztása Isten irgalmának jele (3,8-9)
- Buzdítás éber várakozásra (3,10-13)
- Pál tanúságára való hivatkozás (3,14-16)
- Befejezés (3,17-18)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Moyise, Steve. The Old Testament in the New. A&C Black, 116. o. (2004. december 9.). ISBN 978-0-567-08199-5
- ↑ Stephen L. Harris. Understanding the Bible. Mayfield, 388. o. (1992). ISBN 978-1-55934-083-0 „Most scholars believe that 1 Peter is pseudonymous (written anonymously in the name of a well-known figure) and was produced during postapostolic times.”
- ↑ Stephen L. Harris. Understanding the Bible: a reader's guide and reference. Mayfield Pub. Co., 295. o. (1980). ISBN 978-0-87484-472-6 „Virtually no authorities defend the Petrine authorship of 2 Peter, which is believed to have been written by an anonymous churchman in Rome about 150 C.E.”
- ↑ Dale Martin 2009 (lecture). "24. Apocalyptic and Accommodation". YouTube. Yale University. Accessed 22 July 2013. Lecture 24 (transcript)
- ↑ Brown, Raymond E., Introduction to the New Testament, Anchor Bible, 1997, ISBN 0-385-24767-2. p. 767 "the pseudonymity of II Pet is more certain than that of any other NT work."
- ↑ Ehrman, Bart. Misquoting Jesus: The Story Behind Who Changed the Bible and Why. Harper Collins, 31. o. (2005). ISBN 978-0-06-182514-9 „Evidence comes in the final book of the New Testament to be written, 2 Peter, a book that most critical scholars believe was not actually written by Peter but by one of his followers, pseudonymously.”
- ↑ Duff 2007, 1271. o.
- ↑ Davids, Peter H. The Epistle of James, repr., New International Greek Testament Commentary, Grand Rapids, MI: Eerdmans (1982). ISBN 0-80282388-2
- ↑ Grant, Robert M. A Historical Introduction To The New Testament, chap. 14 Archiválva 2010. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben..
- ↑ Duff, J. (2001). 78. 2 Peter, in John Barton and John Muddiman (ed.), "Oxford Bible Commentary". Oxford University Press. p. 1271
- ↑ a b Benyik György: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete. Introductio specialis. Második kötet. JATEPress, Szeged, 1996.
- ↑ a b c Farkasfalvy Dénes: Bevezetés az újszövetségi szentírás könyveihez. Szent István Társulat, Budapest, 1994.
Források
[szerkesztés]- Benyik György: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete. Introductio specialis. Második kötet. JATEPress, Szeged, 1996.
- Farkasfalvy Dénes: Bevezetés az újszövetségi szentírás könyveihez. Szent István Társulat, Budapest, 1994.