Katolikus levelek
| Újszövetség |
|---|
A katolikus levelek vagy másképp általános vagy egyetemes levelek, (közönséges levelek, kánoni levelek) annak a hét levélnek a közös, összefoglaló neve az Újszövetségben, amelyeket nem Pál írásai közé soroltak. A 2. századtól használt „katolikus” szó ebben az összefüggésben nem a katolikus egyházra utal, hanem „egyetemes” jelentésű, azaz ezek a levelek eredetileg nem egy-egy keresztény közösségnek vagy személynek íródtak, mint Pál apostol levelei, hanem az egész egyetemes egyházhoz, minden keresztény számára. Bár ez a terminológia nem illik János második és harmadik levelére, de azt az ókori egyházban János első levelének függelékeként tartották számon, így ezek is ebbe a gyűjteménybe kerültek. A magyar protestánsok a félreértés elkerülése végett az „általános” vagy „közönséges” levelek elnevezést használják,[1] mindazonáltal a nagy nyugati nyelvekben a protestánsok viszont megtartották a katolikus (catholic, catholiques stb.) kifejezést.[2]
A levelek
[szerkesztés]A következő könyvek (levelek) tartoznak ide:
- Jakab levele
- Péter első levele
- Péter második levele
- János első levele
- János második levele
- János harmadik levele
- Júdás levele
Egyesek még ide sorolják a zsidókhoz írt levelet, amelyet már régóta nem Pálnak tulajdonítanak.
A hagyományosan a katolikus levelek közé sorolt hét levél sorrendjét a latin egyházatyák a vélt szerzők tekintélye alapján állapították meg (Péter, János, Jakab, Júdás). Ezt fogadta el a trentói zsinat is. A keleti atyáknál azonban Jakab levele megelőzi Péter és János leveleit. Ezt a fenti sorrendet fogadják el a legújabb katolikus fordítások is.[3]
Források
[szerkesztés]- ↑ Ravasz László: ’’Az Újszövetség magyarázata’’, Budapest, 1991, II. 277. o.
- ↑ Farkasfalvy Dénes: Bevezetés az újszövetségi szentírás könyveihez, Szent István Társulat, 1994.
- ↑ Benyik György: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete II. JATEPress, 1996. 224. p.
