Páfosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Páfosz
Név görögül Πάφος
Név törökül Baf
Cipro-Paphos01.jpg
Páfosz címere
Páfosz címere
Közigazgatás
Ország Ciprus
KerületPaphos
Rang város, kerületközpont
Polgármester Savvas Vergas
Irányítószám 8100
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség26 530 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Páfosz (Ciprus)
Páfosz
Páfosz
Pozíció Ciprus térképén
é. sz. 34° 46′ 00″, k. h. 32° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 34° 46′ 00″, k. h. 32° 25′ 00″
Páfosz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Páfosz témájú médiaállományokat.

Páfosz (görögül Πάφος, törökül Baf) Ciprus egyik városa, a Páfosz közigazgatási kerületben központja. A város a Világörökség részévé nyilvánított értékekkel rendelkezik.

Fekvése[szerkesztés]

A páfoszi erőd

A város a sziget délnyugati partvonalán fekszik. Nyugatról és délről a Földközi-tenger, északról és keletről pedig a Tróodosz-hegység határolja.

Az ország nagyobb, idegenforgalmilag is jelentős városai közül Páfosz a legnyugatabbi elhelyezkedésű település. A város két – mára összenőtt – részre választható szét: a keleti, magasabban fekvő (Palea-) Páfoszra, és a nyugati, tengerparti Nea-Páfoszra, amit Kato-Páfoszként is neveznek.

Története[szerkesztés]

A tengerparton feltárt mozaikok egyike

Páfoszt Aphrodité városaként emlegetik, mivel a mitológia szerint a város közelében található Aphrodité-szikla mellett született (emelkedett ki a tengerből) az istennő.

A város alapítása bizonytalan, a hagyomány szerint Knirasz király alapította, majd a 4. században Paphosz utolsó királya, Nikoklész alapította meg Nea-Paphoszt. Az ókorban Ciprus szigetét Paphoszról kormányozták. A sziget volt a római helytartó székhelye, akit maga Szent Pál térített keresztény hitre 45 körül.

A sziget többi városához hasonlóan Páfosz is folyamatos támadásoknak volt kitéve. A 7. században el is pusztult a szaracénok támadásai és járványok miatt, majd többször újra benépesült.

A 19. századig a település elmaradott kikötőfalunak számított, majd a 20. század elejétől növekedésnek és fejlődésnek indult. Ezt utoljára az 1974-es polgárháború és török agresszió szakította meg, amikor a város súlyos károkat szenvedett.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Középkori erőd - bizánci eredetű erődítmény, amelyet a velenceiek 1570-ben leromboltak, majd az ottománok részben újjáépítettek
  • Kato-páfoszi Régészeti Park - ásatási terület római kori villák maradványaival és mozaikokkal, világörökségi védelem alatt álló terület
  • Római hullámtörő
  • Szent Pál oszlopa
  • Katakombák
  • Királysírok a 4. századból
A páfoszi kikötő a középkori erőddel

Éghajlat[szerkesztés]

Páfosz éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)16,916,718,021,224,127,729,730,328,726,722,318,623,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)7,57,08,010,714,017,520,020,618,416,212,29,313,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)6856401671005227487376
Forrás: moa.gov.cy


Források[szerkesztés]

  • Robert Bulmer: Ciprus (Cartographia, 1997)
  • Suzanne Patterson: Ciprus (Welcome, 1996)

További információk[szerkesztés]


Előző:
Donostia-San Sebastián, Wrocław
Európa kulturális fővárosa
2017
Aarhus mellett
Következő:
Leeuwarden-Friesland, Valletta