Páfosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Páfosz
Név görögül Πάφος
Név törökül Baf
Cipro-Paphos01.jpg
Páfosz címere
Páfosz címere
Közigazgatás
Ország  Ciprus
Kerület Paphos
Rang város, kerületközpont
Polgármester Savvas Vergas
Irányítószám 8100
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség 47 300 fő
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Páfosz (Ciprus)
Páfosz
Páfosz
Pozíció Ciprus térképén
é. sz. 34° 46′ 00″, k. h. 32° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 34° 46′ 00″, k. h. 32° 25′ 00″
Páfosz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Páfosz témájú médiaállományokat.

Páfosz (görögül Πάφος, törökül Baf) Ciprus egyik városa, a Páfosz Közigazgatási Kerület központja. A város a Világörökség részévé nyilvánított értékekkel rendelkezik.

Fekvése[szerkesztés]

A páfoszi erőd

A város a sziget délnyugati partvonalán fekszik. Nyugatról és délről a Földközi-tenger, északról és keletről pedig a Tróodosz-hegység határolja.

Az ország nagyobb, idegenforgalmilag is jelentős városai közül Páfosz a legnyugatabbi elhelyezkedésű település. A város két – mára összenőtt – részre választható szét: a keleti, magasabban fekvő (Palea-) Páfoszra, és a nyugati, tengerparti Nea-Páfoszra, amit Kato-Páfoszként is neveznek.

Története[szerkesztés]

A tengerparton feltárt mozaikok egyike

Páfoszt Aphrodité városaként emlegetik, mivel a mitológia szerint a város közelében található Aphrodité-szikla mellett született (emelkedett ki a tengerből) az istennő.

A város alapítása bizonytalan, a hagyomány szerint Knirasz király alapította, majd a 4. században Paphosz utolsó királya, Nikoklész alapította meg Nea-Paphoszt. Az ókorban Ciprus szigetét Paphoszról kormányozták. A sziget volt a római helytartó székhelye, akit maga Szent Pál térített keresztény hitre 45 körül.

A sziget többi városához hasonlóan Páfosz is folyamatos támadásoknak volt kitéve. A 7. században el is pusztult a szaracénok támadásai és járványok miatt, majd többször újra benépesült.

A 19. századig a település elmaradott kikötőfalunak számított, majd a 20. század elejétől növekedésnek és fejlődésnek indult. Ezt utoljára az 1974-es polgárháború és török agresszió szakította meg, amikor a város súlyos károkat szenvedett.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Középkori erőd - bizánci eredetű erődítmény, amelyet a velenceiek 1570-ben leromboltak, majd az ottománok részben újjáépítettek
  • Kato-páfoszi Régészeti Park - ásatási terület római kori villák maradványaival és mozaikokkal, Világörökségi védelem alatt álló terület
  • Római hullámtörő
  • Szent Pál oszlopa
  • Katakombák
  • Királysírok a 4. századból
A páfoszi kikötő a középkori erőddel

Éghajlat[szerkesztés]

Páfosz éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 16,9 16,7 18,0 21,2 24,1 27,7 29,7 30,3 28,7 26,7 22,3 18,6 23,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 7,5 7,0 8,0 10,7 14,0 17,5 20,0 20,6 18,4 16,2 12,2 9,3 13,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 68 56 40 16 7 1 0 0 5 22 74 87 376
Forrás: moa.gov.cy


Források[szerkesztés]

  • Robert Bulmer: Ciprus (Cartographia, 1997)
  • Suzanne Patterson: Ciprus (Welcome, 1996)

További információk[szerkesztés]