Betánia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hasonló címmel lásd még: Betánia (keresztnév).
Betánia
العيزرية
Lázár állítólagos sírja
Lázár állítólagos sírja

Névváltozatok Bethánia
Elhelyezkedése
Betánia (Izrael)
Betánia
Betánia
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 46′ 17″, k. h. 35° 15′ 40″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 17″, k. h. 35° 15′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Betánia témájú médiaállományokat.
A katolikus templom mozaikjai: Mária, Lázár és Márta

Betánia (Károlyi-biblia: Bethánia, arámi írással: בית עניא, görög betűkkel: Βηθανία) kisváros a Bibliában. Az Újszövetség többször is említi, itt élt a Jézus által feltámasztott Lázár és testvérei, Mária és Márta, valamint Simon, a leprás. Jézus itt szállt meg, miután bevonult Jeruzsálembe, és itt búcsúzott el tanítványaitól mennybemenetelekor.

Helye[szerkesztés]

Betániát általában a mai al-Eizarija várossal azonosítják, melynek neve (arabul (العيزرية) „Lázár helyét” jelenti. Itt helyezkedik el az a sír, amelyet a néphagyomány Lázár sírjának tart, Jeruzsálem óvárosától kb. 2,4 km-re keletre, az Olajfák hegye délkeleti lejtőin.[1] Legalább a 4. század óta tartják Lázár sírhelyének, így említi Caesareai Eusebius[2] (330 körül) és az Itinerarium Burdigalense-ben (333 körül) szereplő bordeaux-i zarándok.[3] A település legrégebbi háza, egy 2000 éves ház, amely állítólag Márta és Mária lakhelye volt, szintén népszerű zarándokhely.[4] Zanecchia (1899) szerint az ókori Betánia magasabban helyezkedhetett el az Olajfák hegyén,[5] de a Catholic Encyclopedia ezt cáfolja.[6]

A név eredete[szerkesztés]

A név eredete sok vitát váltott ki. William Hepworth Dixon több oldalas lábjegyzetet szentel a témának The Holy Land („A Szentföld”) című, 1866-ban megjelent könyvében, melyben igyekszik cáfolni, hogy a név jelentése „datolyák háza” lenne, mint az Joseph Barber Lightfoot nyomán elterjedt. Dixon a British Museum tudósa, Emanuel Deutsch levelét idézi, amelyben Deutsch cáfolja Lightfoot elméletét, és megjegyzi, hogy sem a Betánia név, sem a Lightfoot által feltételezett gyökei nem jelennek meg sehol a Talmudban, majd szíriai eredetet feltételezve „nyomorúság háza”-ként vagy „szegényház”-ként fordítja a szót.[7] Ezt a megfejtést fogadta el Gustav Dalman is 1905-ben, mások azonban nem értenek vele egyet. E. Nestle Philologica Sacrája (1896) szerint a fal neve személynévi eredetű, mások szerint a Nehémiás könyvében (11:32) szereplő Ananiah falu nevének rövidített változata. Mivel a görög nyelvben nem létezik sem a h, sem szó közepén a héber ch hang, lehetséges az is, hogy eredetileg a Chananya („Jah kegyes volt”) névből ered. Egy másik magyarázat – a közeli Bethphage („Éretlen fügék háza”) falu nevének analógiájára a beit hini („fügék háza”) kifejezésből származtatás.

Deutsch elméletét erősíti, hogy Caesareai Eusebius Onomasticonjának Szent Jeromos általi fordításában a település nevének jelentése domus adflictionis, azaz „szenvedés háza”. Brian J. Capper szerint ez a héber beth 'ani vagy az arámi beth 'anya latin fordítása, mindkettőnek jelentése „szegények háza” vagy „szenvedés/szegénység háza”, „szegényház”. Capper történelmi források és eme nyelvészeti bizonyíték alapján arra következtet, a településen szegényház állhatott.[8] Capper és Deutsch szerint nyelvi nehézségek is felmerülnek, amikor az „Anaiah/Ananiah”, „fügék háza” vagy „datolyák háza” elméletet összehasonlítjuk a görög nyelvű Újtestamentumban használt Bethania névvel. Emellett az arámi beit 'anya a település neve az Újszüvetség keresztény palesztin, illetve szíriai változataiban. Emiatt, illetve mivel Jeromos jól ismerte a sémi filológiát és a környéket, Capper arra a következtetésre jutott, hogy a „nyomorúság háza / szegényház” fordítás helyes, amelyet Jeromos és a szíriai Újtestamentum használ, és a név arra utal, hogy a faluban gondoskodtak a betegekről és segítették a szegényeket, valamint a Jeruzsálembe tartó zarándokokat.[8]

Lehetséges, hogy az Ananiah személynévből eredeztetés és a „szegények háza” jelentés összeegyeztethető, mivel elképzelhető a név Anya rövidítése (bár szövegekben nem fordul elő, hasonlóan a Jochanan Choni rövidítéséhez), és ez képezhet egy, a sémi nyelvekre jellemző szójátékot a személynévvel és a „szegény” jelentésű arámi szóval a falu nevében. A szójáték vezethetett ahhoz is, hogy itt jelöljék ki a szegényházat.[9]

Betánia és a gyógyítás[szerkesztés]

Capper és mások is arra a következtetésre jutottak, hogy az ókori Betániában egy szegényház létezhetett, ahol betegekről is gondoskodtak. Az evangéliumokban található utalás Betánia és a gyógyítás kapcsolatára: a leprás Simon háza itt állt (Márk 14:3-10), és Jézust innen értesítették Lázár betegségéről (János 11:1-12:11). A kumráni tekercsek szerint Jeruzsálemtől keletre három hely volt, ahol betegekről gondoskodtak, ezek közül egyben a leprásokról. Azt is írja (XLVI:13-18), hogy a város 3000 könyöknyi (kb. 1,37 km) határán belül semmi tisztátalannak nem szabad lennie. Mivel Betánia János evangéliuma szerint tizenöt stadiumnyira (2,78 km) volt a szent várostól (János 11:18), a távolság megfelelt a tekercsekben leírtaknak. Bethphage valószínűleg inkább az Olajfák hegyének csúcsán található at-Tur településsel azonosítható, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Jeruzsálemre. Betánia lentebb, délkeletre terült el, és nem lehetett látni a Templom-hegyről, így ideális lehetett egy rejtett, a betegek gondozására szolgáló intézménynek.

Mivel Márk evangéliuma említi, hogy Betániában tartózkodott Simon, a leprás, elképzelhető, hogy az esszénusok vagy a jeruzsálemi jótékonykodók leprásokat telepítettek le Betániában. Ez főleg Nagy Heródes idejében lehetett elképzelhető, akinek az esszénusok iránti jóindulatát Josephus is említi (Antiquities 15.10.5 [373-8]). Emellett Jézusnak az a kijelentése, amely szerint „a szegények mindig veletek lesznek” (Márk 14:7; Máté 26:11) csak a betániai szegényház közelében hangozhatott el úgy, hogy ne tűnjön érzéketlennek.[10] Jézus tanítványai egyedül itt, Betániában említik a szegényeket (amikor Mária drága olajat önt Jézusra, ők pedig azt mondják, hogy inkább adta volna az árát a szegényeknek – Márk 14:5; Máté 26:8-9; János 12:4-6); ez sugallhatja, hogy Betániának kiemelt jelentősége volt a szegényekről és betegekről gondoskodás terén.[11]

A helyszínen talált osszuáriumokra faragott nevek alapján feltételezhető, hogy Jézus idején Betániában galileaiak éltek, akik Jeruzsálem közelébe költöztek. Ez megmagyarázza, hogy Jézus és tanítványai – akik maguk is galileaiak voltak – számára miért tűnt kézenfekvőnek, hogy itt szálljanak meg, mikor Jeruzsálembe látogattak.[12]

Capper szerint: „a galileai zarándokok igyekeztek elkerülni a lehetséges összetűzéseket a szamaritánusokkal, ezért a Jordán folyó keleti partján tartottak dél felé. Betánia volt jeruzsálemi utuk utolsó állomása, miután átkeltek a folyón ás Jerikón át a rátértek a felföldre vezető útra. Betánia, ami megfelelő távolságban volt a várostól és a templomtól, tökéletes helynek számított egy jótékonysági intézmény számára. Nem meglepő, hogy itt jött létre az esszénus kórház, mely gondjaiba vette a zarándokokat a Galileából idevezető hosszú, sok veszéllyel fenyegető út után. Emellett a Jeruzsálem környéki betegekről és szegényekről is gondoskodtak. Nevét így azért kaphatta, mert ez volt a tökéletes esszénus szegényház, amelyben a szent városhoz legközelebb élő szegényekről gondoskodtak.”[13]

A település újszövetségi említései[szerkesztés]

Betánia többször szerepel az Újszövetségben:

  • Keresztelő János első tanúságtétele (János 1:28)
  • Lázár feltámasztásakor (János 11:1-46);
  • Jézus bevonulásakor Jeruzsálembe (Márk 11:1 és Lukács 19:29)
  • Mikor Jézus Betániában szállt meg az ezt követő héten (Máté 21:17 és Márk 11:11-12)
  • A vacsoránál Simon, a leprás házában, amikor Mária olajjal keni Jézus lábát (Máté 26:6-13, Márk 14:3-9, János 12:1-8)
  • Mielőtt Jézus a mennybe megy (Lukács 24:50)

Lukács evangéliuma említi továbbá (10:38-42), hogy Jézus látogatást tett Márta és Mária otthonában, de nem említi Betániát név szerint.

A másik Betánia[szerkesztés]

János evangéliuma említ egy másik, Betánia nevű települést is, a Jordán keleti partján (János 1:28), ennek pontos helye nem ismert és ez az egyetlen említése. Más Biblia-fordításban ennek a településnek a neve nem Betánia, hanem Betabara.

Források[szerkesztés]

  1. Location of Bethany., www.bible-history.com.
  2. The Onomastikon of Eusebius and the Madaba Map Archiválva 2013. május 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, By Leah Di Segni. First published in: The Madaba Map Centenary, Jerusalem, 1999, pp. 115-120.
  3. Itinerary of the Pilgrim of Bordeaux Archiválva 2011. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, translated by Arnold vander Nat, 2001.
  4. Shahin, 2005, p. 332.
  5. D. Zanecchia La Palestine d'aujourd'hui, ses sanctuaires, ses localités bibliques et historiiques (Paris, 1899), Vol. I, 445-446.
  6. Breen, A.E. "Bethany." The Catholic Encyclopedia. Vol. 2. New York: Robert Appleton Company, 1907.
  7. Dixon, 1866, pp. 214-9.
  8. a b Capper, in Charlesworth, 2006, pp. 497-8.
  9. Cf. Capper, "John, Qumran and Virtuoso Religion" in Paul Anderson, Mary Coloe, and Tom Thatcher (eds.), John and Qumran (Leuven: Peeters, 2009)
  10. Reta Halteman Finger, Of Widows and Meals: Communal Meals in the Book of Acts (Grand Rapids: Eerdmans, 2008) p. 164, cf. Brian J. Capper, "The Church as the New Covenant of Effective Economics", International Journal for the Study of the Christian Church 2, 1 (January 2002) pp. 83-102, see p. 95.
  11. Timothy J. M. Ling, The Judaean Poor and the Fourth Gospel (Cambridge, UK: Cambridge University Press, 2007), pp. 143-145, 170-171, 176-177.
  12. With Jesus in the City of Bethany Archiválva 2010. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, Rev. the Hon. Dr. Gordon Moyes AC MLC.
  13. Brian J. Capper, "The Church as the New Covenant of Effective Economics", International Journal for the Study of the Christian Church 2, 1 (January 2002) pp. 83-102.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bethany (biblical village) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Bibliográfia[szerkesztés]