Ugrás a tartalomhoz

Szanok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Busmanok szócikkből átirányítva)
Szanok
Szan csoport Namíbiában
Szan csoport Namíbiában
Teljes lélekszám
kb. 105–110 ezer
Régiók
Botswana (63,000), Namíbia (27,000), Dél-afrikai Köztársaság (10,000), Angola (<5,000)
Vallások
Rokon népcsoportok
sosza (xhosza), koikoi
A Wikimédia Commons tartalmaz Szanok témájú médiaállományokat.
Vándorló busman férfiak - ábrázolás 1892-ből
Szanok csoportja a 20. század elején - német gyarmati fotó

A szanok vagy busmanok népcsoportja a dél-afrikai régió különböző államainak (Botswana, Namíbia, Angola, Zambia, Zimbabwe, Lesotho és a Dél-afrikai Köztársaság)[1] sivatagos körzeteiben él. Hagyományos társadalmuk ősközösségi jellegű, gazdálkodásuk a vadászat és gyűjtögetés. Afrika és a régió legrégebbi fennmaradt kultúráját képviselik. Nyelvük a csettintő hangokat is alkalmazó koiszan nyelvek csoportjába tartozik.

A 21. század fordulóján a szanok száma körülbelül 100 ezer fő volt, többségük Botswana területén élt.[2] 2017-ben, Botswanában közel 63 500 szan élt, ezzel ebben az országban alkották a lakosság legmagasabb arányát 2,8%-kal.[3]

Társadalmi együttélési formájuk a horda, azaz nem alkotnak törzseket, csupán néhány család él együtt szoros közösségben, amiket rokoni kapcsolat fűz gyakran egymáshoz.

Elnevezésük

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „szan” eredetileg lekicsinylő, „gyűjtögető” értelmű kifejezés, a szomszédságukban élő állattenyésztő koikoik nevezték így őket. Saját, az egész népcsoportra vonatkozó önelnevezésük nem volt, csak a különböző csoportjaiknak adtak nevet. A busman elnevezést a holland telepesektől, a búroktól kapták (bosjeman) – angolul „bushman”, azaz „bozóti ember” –, mivel a „vadvilágban” éltek. A lekicsínylőnek tartott „busman” elnevezést az 1990-es évek végére általában felváltotta a „szan”; azonban később számos szaktudós is visszatért a busman névhez, mivel a szan sem a saját nevük, és az is tekinthető pejoratívnak. Botswanában a bantu nyelvek közé tartozó helyi cvana nyelven a nevük Basarwa (egyes számban Mosarwa) aminek jelentése: „akik nem tenyésztenek marhát”.[4][5][6][7]

Úgynevezett busman gyöngysor 1915-ből
Szan férfi (2006-os kép, bemutató turisták számára)

Történetük

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szanok társadalma a Föld legrégebbi fennmaradt kultúrái közé tartozik.[8] A tudomány mai állása szerint az emberré válás óta mindig is e széles területen éltek.

A dél-afrikai KwaZulu-Natal Border Cave nevű barlangjában 2012-ben régészek olyan 44 000 éves szerszámokat találtak, amelyek csaknem azonosak a modern szanok által hagyományosan használt eszközökkel.[9]

A becsuánaföldi Tsodilo régészeti lelőhelyen sokezer, 24 000 évre visszamenő sziklarajzot és más leleteket találtak, amiket a szanoknak és a bantuknak tulajdonítanak.

A szanok hagyományosan félnomád életmódot folytattak, mozgásukat a víznyerési, vadászati és az ehető növények gyűjtési lehetőségei határozták meg.[10] A szanokhoz etnikailag hasonló vagy velük azonos népek voltak a hordozói az őskőkori kultúrát követő szangoan kultúrának(wd) (130 000-től 10 000 évvel ezelőttig, nagyjából az európai moustéri kultúra(wd) idején) Kelet-Afrika bozótos területein a Vörös-tengertől a kontinens déli csücskéig.[11]

A 18. század végétől, a holland telepesek megérkeztével szanok ezreit gyilkolták le illetve kényszerítették rabszolgamunkára. A brit gyarmatosítók megpróbálták mezőgazdasági munkára szoktatva „civilizálni” a szanokat, de nem jártak sikerrel. Az 1870-es évekre az utolsó fokföldi szanokat is kiirtották. A dél-afrikai kormányzat egészen az 1930-as évekig vadászati engedélyeket adott ki a szanokra, az utolsó ilyet 1936-ban a mai Namíbia területén bocsátották ki.[12]

A bantuk, a holland telepesek és gyarmatosok beáramlásával a szanok egyre szűkebb és sivatagosabb területre szorultak vissza.[13]

Társadalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szanok hagyományos társadalma egyenlősítő volt.[14] Bár előfordultak örökletes vezetőik, az ő hatalmuk korlátozott maradt. Fontos döntéseiket konszenzussal hozták, a nőket viszonylagosan egyenrangúként kezelték.[15] A szan gazdaság a rendszeres kölcsönös ajándékozáson alapult, a kereskedelmet nem ismerték.[16] Modern kutatások azonban kimutatták, hogy az ékszerként ma is készített úgynevezett „busman gyöngysorokat” már legalább 7000 évvel ezelőtt is ismerték és a népcsoportokközötti cseregazdaságban egyfajta pénzként alkalmazták.[17] Ezek úgy készültek, hogy a strucctojás 2-3 milliméter vastag héját apróra törték, a kis darabokat lekerekítették, megfúrták és felfűzték.

A szanok rokonsági rendszere a hagyományosan kis mozgó táplálékkereső hordáknak megfelelő. Hasonló például az eszkimók rokonsági rendszeréhez.

Személyneveik állománya viszonylag kicsi, (körülbelül 35 nevet használnak nemenként), minden gyermeket nagyszülőről vagy más rokonról neveznek el, de a szüleiről soha.

Genetikai tulajdonságaik

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Különböző Y-kromoszóma tanulmányok azt mutatják, hogy a szanok a legeltérőbb (legrégebbi) emberi Y-kromoszóma haplocsoportokat hordozzák.[18][19][20]

A mitokondriális DNS vizsgálatok is bizonyítják, hogy a szanok a legkorábbi emberi haplocsoport ágainak magas frekvenciáját hordozzák. A legeltérőbb (legrégebbi) mitokondriális haplocsoportot legnagyobb gyakorisággal a dél-afrikai szan csoportokban azonosították.[18][21][22]

Egy 2011 márciusában közzétett tanulmányban Brenna Henn és munkatársai megállapították, hogy a ǂKhomani San, valamint a szandave és a tanzániai hadza csoportok genetikailag a legváltozatosabbak minden vizsgált élő ember közül. Ez a nagyfokú genetikai sokféleség az anatómiailag modern ember itteni eredetére utal.[23]

Egy 2016 szeptemberében publikált, a szanok teljes genomját vizsgáló tanulmány szerint a szanok ősei körülbelül 200 000 évvel ezelőtt kezdtek elválni a többi afrikai populációtól és 100 000 ezelőttre már teljesen izolálódtak.[24]

Hitvilág

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természetközeli életük a hiedelmeikben is tükröződik. Kudarcos vadászatok után a varázslóik segítségével igyekeztek befolyásolni a sorsot.[25]

A kultúrájuk és vallásuk központi eleme a tánc, különösen figyelemreméltó az egész éjszakán át tartó transztánc.[26]

A Kalahári északnyugati részén élő kung-busmanok Gauát, a Nagy Szellemet tisztelték a 20. század derekán,[27] ugyanakkor a kisebb istenek és szellemek jelenlétében is hittek. A szanokról általánosságban elmondható, hogy egy isten tisztelete túlsúlyban van az alacsonyabb rangú istenek és szellemek jelenléte mellett.[26]

Alkatuk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szanok sok alcsoportra oszlanak. Egyes csoportjaiknál a férfiak átlagos termete mindössze 140–145 cm; a nők hasonló termetűek, vagy akár magasabbak is. Az északabbra fekvő területeken általában magasabb termetű szanok élnek. Angolában a többségük eléri a 152–160 cm-t, a kung-szanoknál pedig az átlagos férfitermet 171 cm, viszont ezeknek a férfiaknak az átlagos testtömege csak 40,5 kg. Sok szan csoport a környező népekkel keveredett.

Már a legkorábbi megfigyelőknek is feltűnt a szanok egészen kicsi keze és lába. Végtagjaik a törzshöz viszonyítva rövidek. Bőrszínük sárgásbarna, egyeseké kifejezett fakósárga. Hajuk fekete, csigás, vékony szálú. A fejen csomókban áll, az egyes csomók között a fejbőr kilátszik. A férfiak arcszőrzete és a nemi szerv körüli szőrzete gyengén fejlett.

Fiziológíai szempontból is alkalmazkodtak a körülményeikhez. Ha jóllaktak, hasuk kitágult, szűkős időkben pedig összehúzódott, bőrük redőkben hullott alá. A vízhiányhoz szervezetük a folyadék óvásával is alkalmazkodott, nyálképzésük például igen gyenge.[28]

Kis testmagasságuk miatt régebben a pigmeusok rokonainak tartották őket, de a modern kutatások kimutatták, hogy nem állnak velük rokonságban.

Életmódjuk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szanok békés emberek, akik az összeütközést, a harcot kerülik. Nomád–félnomád életmódot élnek, gyűjtögetéssel, vadászattal. A félsivatagban élő állatokra, antilopfélékre vadásznak, valamint gyökerekkel, bogyókkal, apróbb állatokkal táplálkoznak.

Művészetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sziklarajzok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerte Dél-Afrikában számos sziklarajzot találtak, amiknek elkészítését a szakemberek a mai busmanok elődeinek tulajdonítják csakúgy, mint a 2011-ben egy szikladarabon felfedezett, a világon a legrégebbi, 73 000 évvel ezelőttre datált sziklarajzot.[29]

Ének, zene, tánc

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyományos busman közösségek napi rendszerességgel énekeltek, táncoltak, és gyakran rendeztek nagyobb táncos mulatságokat. Zenei kultúrájuk is hosszú múltra tekinthet vissza: a legdélibb afrikai tengerparton, a fokföldi Knysna városa közelében feltárt 11 600, illetve 5600 éves úgynevezett proto-busman rétegekben is találtak ősi hangszereket, csontfurulyákat.[30]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Walsham How, Marion (1962). The Mountain Bushmen of Basutoland. Pretoria: J. L. Van Schaik Ltd.
  2. ↑ "San | Indigenous Hunter-Gatherers of Southern Africa | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). 2023. szeptember 12. Hozzáférés: 2023. november 10..
  3. ↑ Hitchcock, Robert K.; Sapignoli, Maria (2019. május 8.). "The economic wellbeing of the San of the western, central and eastern Kalahari regions of Botswana". In Fleming, Christopher; Manning, Matthew (eds.). Routledge Handbook of Indigenous Wellbeing (1st ed.). Routledge. 170–183. o. ISBN 9781138909175 – via ResearchGate.
  4. ↑ Suzman, James (2001). Regional Assessment of the Status of the San in Southern Africa (PDF). Windhoek: Legal Assistance Centre. 3–4. o. ISBN 99916-765-3-8.
  5. ↑ Marshall, Leon (2003. április 16.). "Bushmen Driven From Ancestral Lands in Botswana". National Geographic News.
  6. ↑ "Basarwa Relocation – Introduction". Government of Botswana. 2006. április 9. dátummal az eredeti címről archiválva.
  7. ↑ "Ethnic Minorities and Indigenous Peoples". Ditshwanelo. The Botswana Centre for Human Rights. 2014. március 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. január 12..
  8. ↑ Anton, Donald K.; Shelton, Dinah L. (2011). Environmental Protection and Human Rights. Cambridge University Press. 640. o. ISBN 978-0-521-76638-8.
  9. ↑ Earliest' evidence of modern human culture found, Nick Crumpton, BBC News, 31 July 2012
  10. ↑ Anaya, James (2010. június 2.). Addendum – The situation of indigenous peoples in Botswana (PDF) (Report). United Nations Human Rights Council. A/HRC/15/37/Add.2.
  11. ↑ Smith, Malvern van Wyk (2009. július 1.). The First Ethiopians: The image of Africa and Africans in the early Mediterranean world (angol nyelven). NYU Press. ISBN 978-1-86814-834-9.
  12. ↑ Godwin, Peter. "Southern Africa's hunter-gatherers seek a foothold". National Geographic Magazine. 2016. március 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. október 27..
  13. ↑ "The modern day Bushmen / San" Archiválva 2011. június 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Art of Africa. Retrieved 2012-01-29.
  14. ↑ Shostak 10.o.
  15. ↑ Shostak 13.o.
  16. ↑ Shostak 9., 25. o.
  17. ↑ Namibia/Botswana, Straussenei mit Kette aus Strausseneischeibchen (Buschmannperlen). www.moneymuseum.com. (németül) Money Museum (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  18. 1 2 Knight, Alec; Underhill, Peter A.; Mortensen, Holly M.; Zhivotovsky, Lev A.; Lin, Alice A.; Henn, Brenna M.; Louis, Dorothy; Ruhlen, Merritt; Mountain, Joanna L. (2003). "African Y Chromosome and mtDNA Divergence Provides Insight into the History of Click Languages". Current Biology. 13 (6): 464–73. doi:10.1016/S0960-9822(03)00130-1. PMID 12646128. S2CID 52862939.
  19. ↑ Chen, Yu-Sheng; Olckers, Antonel; Schurr, Theodore G.; Kogelnik, Andreas M.; Huoponen, Kirsi; Wallace, Douglas C. (2000). "MtDNA Variation in the South African Kung and Khwe—and Their Genetic Relationships to Other African Populations". The American Journal of Human Genetics. 66 (4): 1362–83. doi:10.1086/302848. PMC 1288201. PMID 10739760.
  20. ↑ Schlebusch, Carina M.; Naidoo, Thijessen; Soodyall, Himla (2009). "SNaPshot minisequencing to resolve mitochondrial macro-haplogroups found in Africa". Electrophoresis. 30 (21): 3657–64. doi:10.1002/elps.200900197. PMID 19810027. S2CID 19515426.
  21. ↑ Tishkoff, S. A. "Afrika kattintásos populációinak története Az mtDNS és az Y kromoszóma genetikai variációjából következtetve". Molecular Biology and Evolution. 24: 2180–95. doi:10.1093/molbev/msm155. PMID 17656633. {{cite journal}}: Unknown parameter |első10= ignored (súgó); Unknown parameter |első11= ignored (súgó); Unknown parameter |első12= ignored (súgó); Unknown parameter |első2= ignored (súgó); Unknown parameter |első3= ignored (súgó); Unknown parameter |első4= ignored (súgó); Unknown parameter |első5= ignored (súgó); Unknown parameter |első6= ignored (súgó); Unknown parameter |első7= ignored (súgó); Unknown parameter |első8= ignored (súgó); Unknown parameter |sue= ignored (súgó); Unknown parameter |utolsó10= ignored (súgó); Unknown parameter |utolsó11= ignored (súgó); Unknown parameter |utolsó2= ignored (súgó); Unknown parameter |utolsó3= ignored (súgó); Unknown parameter |utolsó4= ignored (súgó); Unknown parameter |utolsó5= ignored (súgó); Unknown parameter |utolsó6= ignored (súgó); Unknown parameter |utolsó7= ignored (súgó); Unknown parameter |utolsó8= ignored (súgó); Unknown parameter |év= ignored (súgó)
  22. ↑ Schlebusch, Carina M.; Naidoo, last3=first3 (2009). "SNaPshot miniszekvenálás az Afrikában talált mitokondriális makro-haplocsoportok feloldására". doi:10.1002/elps.200900197. PMID 19810027. S2CID 19515426. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó); Missing pipe in: |first2= (súgó); Unknown parameter |= ignored (súgó); Unknown parameter |folyóirat= ignored (súgó); Unknown parameter |kötet= ignored (súgó); Unknown parameter |oldal= ignored (súgó); Unknown parameter |szám= ignored (súgó)CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link)
  23. ↑ Henn, Brenna; Gignoux, Christopher R.; Jobin, Matthew. 44431/1/1017511108.full.pdf "A vadászó-gyűjtögető genomi sokféleség a modern ember dél-afrikai eredetére utal" (PDF). doi:10.1073/pnas.1017511108. PMC 3069156. PMID 21383195. {{cite journal}}: Check |url= value (súgó); Cite journal requires |journal= (súgó); Invalid |doi-access=ingyenes (súgó); Unknown parameter |folyóirat= ignored (súgó); Unknown parameter |kiadó= ignored (súgó); Unknown parameter |kötet= ignored (súgó); Unknown parameter |oldalak= ignored (súgó); Unknown parameter |szám= ignored (súgó); Unknown parameter |év= ignored (súgó)[halott link]
  24. ↑ "A Single Migration From Africa Populated the World, Studies Find'". New York Times, by Zimmer, Karl. 2016. szeptember 21.
  25. ↑ Bjerre 112. o.
  26. 1 2 "The San people of Africa". Natucate (angol nyelven). 2022. december 1. Hozzáférés: 2023. november 10..
  27. ↑ Bjerre 138. o.
  28. ↑ Bjerre 128. o.
  29. ↑ "'Oldest known drawing' found on tiny rock". BBC News (brit angol nyelven). 2018. szeptember 12. Hozzáférés: 2020. április 26..
  30. ↑ Bjerre 131. o.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a San people című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Barnard, Alan. Hunters and Herders of Southern Africa: A Comparative Ethnography of the Khoisan Peoples. Cambridge University Press, 1992.
  • Gordon, Robert J. The Bushman Myth: The Making of a Namibian Underclass. Westview Press, 1992.
  • Katz, Richard. Boiling Energy: Community Healing among the Kalahari Kung. Harvard University Press, 1982.
  • Skotnes, Pippa. Miscast: Negotiating the Presence of the Bushmen. University of Cape Town Press, 1996.
  • Smith, Andy, and others. The Bushmen of Southern Africa: A Foraging Society in Transition. Ohio University Press, 2000.
  • Hodgson, Bryan. “Namibia: Nearly a Nation?” National Geographic (June 1982) 755-797.
  • The Kalahari Desert People. National Geographic Videos, 1975.
  • Bushmen of the Kalahari. National Geographic Videos, 1973.
  • Friendly, Alfred. “Africa’s Bushman Art Treasures,” National Geographic (June 1963) 848-865.
  • Thomas, Elizabeth Marshall. “Bushmen of the Kalahari,” National Geographic (June 1963) 866-888.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szanok&oldid=29217193”