Újarad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Újarad
Újarad evangélikus temploma
Újarad evangélikus temploma
Közigazgatás
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Elhelyezkedése
Újarad (Magyarország)
Újarad
Újarad
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 08′ 49″, k. h. 21° 18′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 49″, k. h. 21° 18′ 54″

Újarad (románul Aradul Nou) Arad déli részén fekvő egykor önálló település, ma Arad egyik városrésze.

Fekvése[szerkesztés]

A Maros bal partján, Aradtól délre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Újarad helyén a középkorban még Apáca nevű település állt.

Nevét 1333-1335 között a pápai tizedjegyzék Johannes (sacerdos) de Apacha néven említette először, mely adatból következtethetően egykor apácakolostor birtoka lehetett. 1333-ban papja 13 báni, majd 1334-ben 2 garas, 1335-ben pedig 3 báni pápai tizedet fizetett a pápai tizedjegyzék adatai szerint.

Apáca nevét 1481-ben Apacza, 1488-ban Apacza néven említették az oklevelek, későbbről azonban már nincs adat, valószínűleg elpusztult.

1709-ben telek-ként említették Opaticza Bodrog és Szentmiklós között. Helyén épült fel Új-Arad, melyet 1808-ban opp. Arad (Új-), Neo Aradinum, Neu Arad, Szkéla, Újarad, majd 1909-ben Aradul Nou néven írtak.

1910-ben 6006 lakosából 5054 német, 704 fő magyar, 221 román volt. Ebből 5608 fő római katolikus, 246 görögkeleti ortodox, 61 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Újaradi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • 1800–1850 között épült Nopcsa-kastély, jelenleg szakközépiskola. A romániai műemlékek jegyzékében AR-II-m-B-00568 sorszámon szerepel.
  • 1782-ben illetve 1827-ben épült volt sörgyári épületek (AR-II-m-B-00569).
  • Római katolikus parókiaház a 18. század elejéről (AR-II-m-B-00570).
  • Római katolikus templom, 1812–1821 (AR-II-m-B-00571).
  • 1906-ban épült, a Maroson átívelő híd, amely Újaradot köti össze a várossal (AR-II-m-B-00476).

Híres szülöttei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]