Cetatea de Scaun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cetatea de Scaun
Cetatea de Scaun a Sucevei9.jpg
Ország Románia
Település
Elhelyezkedése
Cetatea de Scaun (Románia)
Cetatea de Scaun
Cetatea de Scaun
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 38′ 43″, k. h. 26° 16′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 43″, k. h. 26° 16′ 13″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cetatea de Scaun témájú médiaállományokat.
Szucsáva fejedelmi vára
A vár alaprajza
Cetatea de Scaun a Sucevei 04.jpg

Szucsáva Fejedelmi várának (Cetatea de Scaun) romjai helyén egykor egy kis erőd állt, melyet még az 1390-es években Petru Mușat fejedelem építtetett, mikor fővárosát Siretből Szucsevába helyezte át. Az uralkodó ez idő tájt, hogy Moldvát megvédje a környező hatalmak terjeszkedésével szemben egész erődhálózatot építtetett, mely terv részeként épült ez az erősség is.

Története[szerkesztés]

Petru Mușat idejében még csak egyetlen várfal és várárok védte a várat; alapelrendezése a lengyel-balti típusú erődítményekhez hasonlított. A váron a 15. század elejéig sok változtatást nem végeztek. Alexandru cel Bun azonban kibővíttette és kastéllyá alakíttatta át.

A 15. század második felében aztán Ștefan cel Mare megerősíttette a várkastélyt és újabb fallal vette körül és bástyákat is építtetett, mely erődítés 1476-ban sikeresen állt ellen II. Mohamed szultán ostromának. Bár a várost a törökök felégették, de a várat nem tudták elfoglalni, majd a vár 1485-ben ismét ellenállt a török ostromnak. Az ostrom után a várat a fejedelem megújíttatta, falait újra megerősítették, s a négyszögletes bástyák helyett félkör alakúakat emeltetett.

1504-ben Ștefan cel Mare fejedelem itt, a várban halt meg. 1509-ben fia, III. Bogdán az erődítményt átadta a lengyeleknek.

A várat 1538-ban a törökök harc nélkül vették birtokukba, majd 1564-ben, mikor Alexandru Lǎpușneanu fejedelem török segítséggel másodszor is uralomra került, a várat a szultán kívánságára felgyújtatta. Az ekkor keletkezett kár azonban nem nagy volt, ezért Ieremia Movilǎ (1596-1600) fejedelem újjáépíttette az erődítést.

1675-ben a törökök felszólítására Dumitrașcu Cantacuzino ismét leromboltatta, és ezután többé már nem épült újjá. Végül a 17. században egy földrengés is tetőzte a pusztulást.

Régészeti feltárások[szerkesztés]

Az erődítményt először Karl Romstorfer osztrák építész tárta fel. 1895 és 1904 között kiásatta a betemetett és bokrokkal benőtt épületmaradványok jelentős részét. Az 1950-es években aztán megkezdődött az erődítmény módszeres régészeti feltárása, majd a vár maradványainak felhasználásával szabadtéri múzeumot alakítottak ki.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]