Szent György-templom (Szucsáva)
| Észak-Moldva templomai | |
| Világörökség | |
 | |
| A szucsávai Szent György-templom | |
| Adatok | |
| Ország | Románia |
| Világörökség-azonosító | 598-006 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1993 |
| Elhelyezkedése | |
 Szent György-templom
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 26° 15′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 26° 15′ 44″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent György-templom témájú médiaállományokat. | |
A szucsávai Szent György-templom (Biserica Sfântul Gheorghe), másként „a Metropolita temploma” alapítója III. Bogdán és Ștefăniță volt, és 1514-1522 között épült. Falfestése az újabb kutatások szerint a 16. század első felében készült. A templom Sfântul Ioan cel Nou, a tatárok által megölt szent ereklyéjéről széles körben ismert kegyhely lett. 1796-ban új szentélyrekesztő (ikonosztáz) készült, továbbá a belsőben a pronaosz és a naosz közötti falat áttörték, ezzel feltárva a belső tér szentély felőli oldalát. Új ablaknyílásokat is létesítettek az ikonosztáz melletti részen, nyilvánvalóan a templom megvilágításának javítására törekedve. 1870-ben megújultak a szentélyrekesztő képei. 1875-1876 között átépült a templom tetőzete. Az együttes újabb helyreállítására 1904-1910 között, Karl Romstorfer osztrák építész vezetésével került sor.
A templom a Moldvában szokásos összetett térrendszer alapelveit követi. Elrendezése neamți kolostoregyházéval rokon. Az előtér, (exonarthex), majd a pronaosz kupolás térségein áthaladva tárul fel a naosz, ahol a toronyszerűen kiemelt négyezet körül háromkaréjos téralakítás készült. Kívül az épület szintén a neamți kolostortemplom képét idézi.
Déli homlokzatán fennmaradt az egykori külső falfestés is. E képek – feltehetően – Petru Rareș uralkodása idején készültek. Az Istenanyát dicsőítő „Akathisztosz himnusz”, továbbá „Jessze nemzetségfájá”-nak képjelenetei utalnak az alkotás művészi jelentőségére.
Belül az épületet nagy műszaki tudással alakították ki. Belső falfestésének középpontja szokás szerint a főkupolán megjelenő „Pantokrátor”-ábrázolás. Alatta kerubok, apostolok és próféták, majd a „Mennyei hierarchia” ábrázolása jelenik meg. Változatosan bontakoznak ki felülről lefelé az újtestamentumi képek, továbbá a moldvai szentek alakjainak sora. A „Szent János csontjainak átvitele Szucsávába" a hajó délkeleti pillérén kapott helyet. E helyi vonatkozású ábrázolások sajátossá színezik az ortodox felfogású, de sok tekintetben mégis egyénien eredeti kompozíciót. A meglehetősen épségben fennmaradt alkotások értékét a 20. század kezdetén történt átfestés csökkentette.
Harangtornya (Turnul clopotniței) 1589-ben épült.
A harangtorony közelében található az előtérből, hajóból és oltártérből álló kápolna(Bisericua). A bejárat fölötti írás tanúsága szerint Miron Barnovschi-Movilă uralkodása idején, 1626-1629 között építtette Anastasie Crimca püspök. Nyugati homlokzatán 1895-ben Vladimir Mironescu négy jelenetben örökítette meg a Szucsávában különlegesen tisztelt János vértanú legendáját.
Lásd még[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- A világ természeti csodái és kultúrkincsei, 1. (Délkelet-Európa) kötet, 8. számozat: p. 60-66. Alexandra Kiadó (1997), ISBN 963-367-245-7
- A művészet története: A korai középkor. Corvina Kiadó, 1986, ISBN 963-13-2393-5
- Kádár Zoltán: Művészettörténet 14. sz. Ókeresztény és kora bizánci művészet. Gondolat K. 1959.
- Kádár Zoltán: Művészettörténet 15. sz. Bizánci művészet. Gondolat K. 1959.
- Caprescu, I.: Die Georgskirche in Suceava. Bukarest, 1969.
- Szentkirályi Zoltán – Détshy Mihály: Az építészet rövid története I-II. Műszaki Könyvkiadó, 1964/2000, ISBN 963-16-3059-5
- Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin: Moldvai utazások. Panoráma K. 1978.ISBN 963-243-099-9
- J. M. Roberts: A szétváló hagyományok kora. Képes világtörténelem IV. kötet. Officina Nova-Magyar Könyvklub 1999. ISBN 963-548-774-6.
