Románia földrajza
| Románia | |
 | |
| é. sz. 46° 00′, k. h. 25° 00′ | |
| Kontinens | Európa |
| Szubrégió | Közép-Európa |
| Főbb területi jellemzők | |
| Teljes terület | 238 391 km² |
| Partvonal | 193 5 km |
| Szárazföldi határ | 3 149 9 km |
| Környező országok | Magyarország, Ukrajna, Moldova, Szerbia, Bulgária |
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | Moldoveanu-csúcs, 2544 m |
| Legalacsonyabb pont | Fekete-tenger, 0 m |
| Leghosszabb folyó | Duna, 1075 km |
| Legnagyobb szárazföldi vízfelület | Razelm-tó 415 km² |
| Használatban levő terület | |
| Megművelhető terület | 41 % |
| Egyéb jellemzők | |
| Éghajlat | mérsékelt kontinentális |
| Domborzat | hegységek és dombságok, nyugaton és délen síkság |
| Természeti kincsek | szén, fa, földgáz, vasérc, só |
| Természeti veszélyek | földrengés, földcsuszamlás |
| Környezeti problémák | talajerózió, vízszenneyzés, légszennyezés, |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Románia témájú médiaállományokat. | |
Románia (románul: România) kelet-európai állam. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos. 238 391 km² területével és 20 millió fős (2011. okt.) lélekszámával az Európai Unió 7. legnépesebb országa. Fővárosa és egyben legnagyobb városa az 1,9 milliós Bukarest.
A Kárpátok hegyláncai két nagy területre különítik el az országot.
Tartalomjegyzék
Régiók[szerkesztés]
Fő történelmi régiók:
Térképek[szerkesztés]
Domborzati térkép a főbb városokkal
Történelmi régiók
Éghajlata a Köppen osztályozás alapján (angol)
Éghajlat[szerkesztés]
Románia éghajlata átmeneti mérsékelt kontinentális éghajlat, de módosító hatással van rá az atlanti-óceáni és a mediterrán klíma is.
Az éghajlat mérsékelt jellegét az ország földrajzi fekvése határozza meg. Románia a 45°-os északi szélesség mentén, a mérsékelt éghajlati övben fekszik egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól. Ennek következtében az évi középhőmérséklet +10 °C, jól elkülönül a négy évszak, valamint a szél és a csapadék rendszertelenül jelentkezik. Az éghajlat kontinentális, mivel az ország a földrajzi Európa középső övezetében helyezkedik el. Az éghajlat átmeneti jellegű, mert a keleti kontinentális éghajlat hatása éppúgy érződik, mint a nyugati óceáni éghajlaté. A fenti tényezők mellett az éghajlattípusokat meghatározza a domborzat is, elsősorban a hegységek iránya és magassága és a Fekete-tenger közelsége is.
A csapadék mennyisége és térbeli eloszlása híven tükrözi az ország domborzatát. Legkevesebb csapadékot a Duna-deltavidéke és a Fekete-tenger partvidéke kapja (400 mm-en alul), a legtöbbet pedig a Déli-Kárpátok (évi 1200 mm körül). A csapadék időbeli eloszlása kontinentális jellegű. Súlyos, nyári aszályok főleg a Román-alföldön és Dobrudzsában lépnek fel. A magas hegyvidékekben többnyire 6 hónapig van hótakaró. Az ország többi részén a csapadék legnagyobb része eső alakjában hull le.[1]
| Bukarest éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 16,0 | 20,0 | 29,0 | 32,0 | 37,0 | 37,0 | 39,0 | 41,0 | 39,0 | 35,0 | 24,0 | 18,0 | 41,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,5 | 4,1 | 10,5 | 18,0 | 23,3 | 26,8 | 28,8 | 28,5 | 24,6 | 18,0 | 10,0 | 3,8 | 16,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −5,5 | −3,3 | 0,3 | 5,6 | 10,5 | 14,0 | 15,6 | 15,0 | 11,1 | 5,7 | 1,6 | −2,6 | 5,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −32,0 | −26,0 | −19,0 | −4,0 | 0,0 | 5,0 | 8,0 | 7,0 | 0,0 | −6,0 | −14,0 | −23,0 | −32,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 40 | 36 | 38 | 46 | 70 | 77 | 64 | 58 | 42 | 32 | 49 | 43 | 595 |
| Havi napsütéses órák száma | 61 | 85 | 155 | 180 | 248 | 270 | 341 | 310 | 240 | 155 | 60 | 62 | 2167 |
| Forrás: worldweather.org | |||||||||||||
| Kolozsvár éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 14,0 | 19,3 | 26,6 | 30,2 | 32,5 | 36,0 | 37,0 | 38,0 | 33,7 | 32,6 | 26,0 | 18,7 | 38,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 0,3 | 3,2 | 10,0 | 15,0 | 20,3 | 22,6 | 24,5 | 24,3 | 20,7 | 14,6 | 6,3 | 1,8 | 13,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −6,5 | −4,7 | −0,6 | 4,0 | 8,6 | 11,3 | 12,7 | 12,2 | 8,9 | 3,8 | −0,7 | −4,2 | 3,8 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −34,0 | −32,0 | −22,0 | −8,4 | −3,5 | 0,4 | 5,2 | 3,5 | −3,0 | −8,8 | −22,0 | −28,0 | −34,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 24 | 20 | 22 | 48 | 69 | 95 | 81 | 60 | 36 | 31 | 30 | 32 | 548 |
| Havi napsütéses órák száma | 71 | 99 | 165 | 175 | 231 | 238 | 274 | 262 | 205 | 166 | 75 | 55 | 2016 |
| Forrás: NOAA, Romániai Statisztikai Int. | |||||||||||||
Domborzata[szerkesztés]
A Kárpátok hegyláncai Románia területének nagy részét uralják, legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik. A Kárpátok (román: Carpații) két nagy területre különítik el az országot. E két nagy terület között húzódik félkörívben a Keleti-Kárpátok (Carpații Orientali) és a Déli-Kárpátok (Carpații Meridionali) hegységrendszere. A Déli-Kárpátok folytatásaként az Al-Dunáig tart a Bánsági-hegyvidék (Muntii Banatului).
A Kárpátok hegyláncai főleg Erdélyt uralják, melynek csúcsai még a 2500 métert is elérik. A legmagasabb a Moldoveanu-csúcs (2544 m). A Keleti- és a Déli-Kárpátok fogja közre keletről és délről az Erdélyi-medencét és az Erdélyi-középhegységet. Utóbbi a Nyugati-Kárpátok része.
A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok fekszenek, amelyek széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldekre néznek.
Domborzati tájegységei[szerkesztés]
Kárpátok[szerkesztés]
- Keleti-Kárpátok
- Déli-Kárpátok
- Nyugati-Kárpátok (Erdélyi-középhegység, a Ruszka-havas és a Bánsági-hegyvidék)
Előkárpátok (Szubkárpátok)[szerkesztés]
Két fő része:
- Géta-Előkárpátok (A Déli-Kárpátok külső része)
- Moldvai-Előkárpátok (A Keleti-Kárpátok külső része)
További részek:
Hátságok[szerkesztés]
- Erdélyi-medence
- Géta-hátság (másképp Olténiai- vagy Géta-dombvidék - a Déli-Kárpátoktól délre)
- Moldvai-hátság (Moldva)
- Mehádiai-hátság (A Mehádiai-hegységtől DK-re)
- Dobrudzsai-hátság (Dobrudzsa)
Alföldek[szerkesztés]
- Román-alföld - az ország déli részén
- Nyugati-alföld - a magyar alföldhöz kapcsolódó tájegység
Egyéb tájegységek[szerkesztés]
Hegycsúcsok[szerkesztés]
Románia tíz legmagasabb hegycsúcsa:
| Hely | Név | Magasság | Hegység |
|---|---|---|---|
| 1. | Moldoveanu-csúcs | 2543 m | Fogarasi-havasok |
| 2. | Negoj-csúcs | 2535 m | Fogarasi-havasok |
| 3. | Nagy-Vist | 2527 m | Fogarasi-havasok |
| 4. | Leszpez-csúcs | 2522 m | Fogarasi-havasok |
| 5. | Nagy-Páring | 2519 m | Páring-hegység |
| 6. | Pelága-csúcs | 2509 m | Retyezát-hegység |
| 7. | Papusa | 2508 m | Retyezát-hegység |
| 8. | Omu-csúcs | 2507 m | Bucsecs-hegység |
| 9. | Buteanu-csúcs | 2507 m | Fogarasi-havasok |
| 10. | Dara-csúcs | 2500 m | Fogarasi-havasok |
Domborzati térkép[szerkesztés]
Folyók[szerkesztés]
Románia Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt.
| Név | hossz (km) | vízgyűjtő terület (km²) |
|---|---|---|
| Duna (Dunărea) | 1075 | ? |
| Maros (Mureș) | 761 | 27 890 |
| Prut | 742 | 10 990 |
| Olt | 615 | 24 050 |
| Szeret (Siret) | 559 | 42 890 |
| Ialomița | 417 | 10 350 |
| Szamos (Someș) | 376 | 15 740 |
| Argeș | 350 | 12 550 |
| Zsil (Jiu) | 339 | 10 080 |
| Buzău | 302 | 5 264 |
| Dâmbovița | 286 | 2 824 |
| Beszterce (Bistrița) | 283 | 7 039 |
| Jijia | 275 | 5 757 |
| Nagy-Küküllő | 246 | 6 253 |
| Temes | 244 | 5 673 |
| Fehér-Körös | 234 | 4 240 |
| Vedea | 224 | 5 430 |
| Moldova | 213 | 4 299 |
| Bârlad | 207 | 7 220 |
| Kis-Küküllő | 196 | 2 071 |
| Prahova | 193 | 3 738 |
| Neajlov | 186 | 3 720 |
| Olteț | 185 | 2 663 |
| Kis-Szamos | 178 | 3 773 |
| Szucsáva | 173 | 2 298 |
| Béga | 170 | 2 362 |
| Aranyos | 166 | 3 005 |
| Tatros | 162 | 4 456 |
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Panoráma: Románia, 1971
