Románia földrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Románia
Physical map of Romania.jpg
é. sz. 46° 00′, k. h. 25° 00′
Kontinens Európa
Szubrégió Közép-Európa
Főbb területi jellemzők
Teljes terület 238 391 km²
Partvonal 193 5 km
Szárazföldi határ 3 149 9 km
Környező országok Magyarország, Ukrajna, Moldova, Szerbia, Bulgária
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pont Moldoveanu-csúcs, 2544 m
Legalacsonyabb pont Fekete-tenger, 0 m
Leghosszabb folyó Duna, 1075 km
Legnagyobb szárazföldi vízfelület Razelm-tó  415 km²
Használatban levő terület
Megművelhető terület 41 %
Egyéb jellemzők
Éghajlat mérsékelt kontinentális
Domborzat hegységek és dombságok, nyugaton és délen síkság
Természeti kincsek szén, fa, földgáz, vasérc,
Természeti veszélyek földrengés, földcsuszamlás
Környezeti problémák talajerózió, vízszenneyzés, légszennyezés,
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Románia témájú médiaállományokat.

Románia (románul: România kelet-európai állam. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos. 238 391 km² területével és 20 millió fős (2011. okt.) lélekszámával az Európai Unió 7. legnépesebb országa. Fővárosa és egyben legnagyobb városa az 1,9 milliós Bukarest.

A Kárpátok hegyláncai két nagy területre különítik el az országot.

Régiók[szerkesztés]

Fő történelmi régiók:

Térképek[szerkesztés]

Éghajlat[szerkesztés]

Románia éghajlata átmeneti mérsékelt kontinentális éghajlat, de módosító hatással van rá az atlanti-óceáni és a mediterrán klíma is.

Az éghajlat mérsékelt jellegét az ország földrajzi fekvése határozza meg. Románia a 45°-os északi szélesség mentén, a mérsékelt éghajlati övben fekszik egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól. Ennek következtében az évi középhőmérséklet +10C°, jól elkülönül a négy évszak, valamint a szél és a csapadék rendszertelenül jelentkezik. Az éghajlat kontinentális, mivel az ország a földrajzi Európa középső övezetében helyezkedik el. Az éghajlat átmeneti jellegű, mert a keleti kontinentális éghajlat hatása éppúgy érződik, mint a nyugati óceáni éghajlaté. A fenti tényezők mellett az éghajlattípusokat meghatározza a domborzat is, elsősorban a hegységek iránya és magassága és a Fekete-tenger közelsége is.

A csapadék mennyisége és térbeli eloszlása híven tükrözi az ország domborzatát. Legkevesebb csapadékot a Duna-deltavidéke és a Fekete-tenger partvidéke kapja (400 mm-en alul), a legtöbbet pedig a Déli-Kárpátok (évi 1200 mm körül). A csapadék időbeli eloszlása kontinentális jellegű. Súlyos, nyári aszályok főleg a Román-alföldön és Dobrudzsában lépnek fel. A magas hegyvidékekben többnyire 6 hónapig van hótakaró. Az ország többi részén a csapadék legnagyobb része eső alakjában hull le.[1]


Bukarest éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 16,0 20,0 29,0 32,0 37,0 37,0 39,0 41,0 39,0 35,0 24,0 18,0 41,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 1,5 4,1 10,5 18,0 23,3 26,8 28,8 28,5 24,6 18,0 10,0 3,8 16,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,5 −3,3 0,3 5,6 10,5 14,0 15,6 15,0 11,1 5,7 1,6 −2,6 5,7
Rekord min. hőmérséklet (°C) −32,0 −26,0 −19,0 −4,0 0,0 5,0 8,0 7,0 0,0 −6,0 −14,0 −23,0 −32,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 40 36 38 46 70 77 64 58 42 32 49 43 595
Havi napsütéses órák száma 61 85 155 180 248 270 341 310 240 155 60 62 2167
Forrás: worldweather.org


Kolozsvár éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 14,0 19,3 26,6 30,2 32,5 36,0 37,0 38,0 33,7 32,6 26,0 18,7 38,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 0,3 3,2 10,0 15,0 20,3 22,6 24,5 24,3 20,7 14,6 6,3 1,8 13,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −6,5 −4,7 −0,6 4,0 8,6 11,3 12,7 12,2 8,9 3,8 −0,7 −4,2 3,7
Rekord min. hőmérséklet (°C) −34,0 −32,0 −22,0 −8,4 −3,5 0,4 5,2 3,5 −3,0 −8,8 −22,0 −28,0 −34,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 24 20 22 48 69 95 81 60 36 31 30 32 548
Havi napsütéses órák száma 71 99 165 175 231 238 274 262 205 166 75 55 2016
Forrás: NOAA, Romániai Statisztikai Int.


Domborzata[szerkesztés]

A Kárpátok hegyláncai Románia területének nagy részét uralják, legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik. A Kárpátok (román: Carpații) két nagy területre különítik el az országot. E két nagy terület között húzódik félkörívben a Keleti-Kárpátok (Carpații Orientali) és a Déli-Kárpátok (Carpații Meridionali) hegységrendszere. A Déli-Kárpátok folytatásaként az Al-Dunáig tart a Bánsági-hegyvidék (Muntii Banatului).

A Kárpátok hegyláncai főleg Erdélyt uralják, melynek csúcsai még a 2500 métert is elérik. A legmagasabb a Moldoveanu-csúcs (2544 m). A Keleti- és a Déli-Kárpátok fogja közre keletről és délről az Erdélyi-medencét és az Erdélyi-középhegységet. Utóbbi a Nyugati-Kárpátok része.

A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok fekszenek, amelyek széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldekre néznek.

Románia domborzata, hegységei, főbb városai (magyar nyelvű)

Domborzati tájegységei[szerkesztés]

Kárpátok[szerkesztés]

Előkárpátok (Szubkárpátok)[szerkesztés]

Két fő része:

További részek:

Hátságok[szerkesztés]

Alföldek[szerkesztés]

Egyéb tájegységek[szerkesztés]

Hegycsúcsok[szerkesztés]

Románia tíz legmagasabb hegycsúcsa:

Hely Név Magasság Hegység
1. Moldoveanu-csúcs 2543 m Fogarasi-havasok
2. Negoj-csúcs 2535 m Fogarasi-havasok
3. Nagy-Vist 2527 m Fogarasi-havasok
4. Leszpez-csúcs 2522 m Fogarasi-havasok
5. Nagy-Páring 2519 m Páring-hegység
6. Pelága-csúcs 2509 m Retyezát-hegység
7. Papusa 2508 m Retyezát-hegység
8. Omu-csúcs 2507 m Bucsecs-hegység
9. Buteanu-csúcs 2507 m Fogarasi-havasok
10. Dara-csúcs 2500 m Fogarasi-havasok

Domborzati térkép[szerkesztés]


Folyók[szerkesztés]

Románia Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt.

Románia fő folyói
Név hossz (km) vízgyűjtőterület (km²)
Duna (Dunărea) 1075  ?
Maros (Mureș) 761 27 890
Prut 742 10 990
Olt 615 24 050
Szeret (Siret) 559 42 890
Ialomița 417 10 350
Szamos (Someș) 376 15 740
Argeș 350 12 550
Zsil (Jiu) 339 10 080
Buzău 302 5 264
Dâmbovița 286 2 824
Beszterce (Bistrița) 283 7 039
Jijia 275 5 757
Nagy-Küküllő 246 6 253
Temes 244 5 673
Fehér-Körös 234 4 240
Vedea 224 5 430
Moldova 213 4 299
Bârlad 207 7 220
Kis-Küküllő 196 2 071
Prahova 193 3 738
Neajlov 186 3 720
Olteț 185 2 663
Kis-Szamos 178 3 773
Szucsáva 173 2 298
Béga 170 2 362
Aranyos 166 3 005
Tatros 162 4 456

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Panoráma: Románia, 1971

Külső hivatkozások[szerkesztés]