Románia földrajza

Románia
é. sz. 46° 00′, k. h. 25° 00′46, 25
Kontinens	Európa
Szubrégió	Közép-Európa
Főbb területi jellemzők
Teljes terület	238 391 km²
Partvonal	193 5 km
Szárazföldi határ	3 149 9 km
Környező országok	Magyarország, Ukrajna, Moldova, Szerbia, Bulgária
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pont	Moldoveanu-csúcs, 2544 m
Legalacsonyabb pont	Fekete-tenger, 0 m
Leghosszabb folyó	Duna, 1075 km
Legnagyobb szárazföldi vízfelület	Razelm-tó  415 km²
Használatban levő terület
Megművelhető terület	41 %
Egyéb jellemzők
Éghajlat	mérsékelt kontinentális
Domborzat	hegységek és dombságok, nyugaton és délen síkság
Természeti kincsek	szén, fa, földgáz, vasérc, só
Természeti veszélyek	földrengés, földcsuszamlás
Környezeti problémák	talajerózió, vízszenneyzés, légszennyezés,
A Wikimédia Commons tartalmaz Románia témájú médiaállományokat.

Románia (románul: România kelet-európai állam. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos. 238 391 km² területével és 20 millió fős (2011. okt.) lélekszámával az Európai Unió 7. legnépesebb országa. Fővárosa és egyben legnagyobb városa az 1,9 milliós Bukarest.

A Kárpátok hegyláncai két nagy területre különítik el az országot.

Régiók

Fő történelmi régiók:

• Erdély
• Havasalföld:
  • Munténia és Olténia
• Moldva
• Dobrudzsa
• Bánság
• Partium
• Bukovina

Térképek

• 

  Domborzati térkép a főbb városokkal

• 

  Történelmi régiók

• 

  Éghajlata a Köppen osztályozás alapján (angol)

Éghajlat

Románia éghajlata átmeneti mérsékelt kontinentális éghajlat, de módosító hatással van rá az atlanti-óceáni és a mediterrán klíma is.

Az éghajlat mérsékelt jellegét az ország földrajzi fekvése határozza meg. Románia a 45°-os északi szélesség mentén, a mérsékelt éghajlati övben fekszik egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól. Ennek következtében az évi középhőmérséklet +10C°, jól elkülönül a négy évszak, valamint a szél és a csapadék rendszertelenül jelentkezik. Az éghajlat kontinentális, mivel az ország a földrajzi Európa középső övezetében helyezkedik el. Az éghajlat átmeneti jellegű, mert a keleti kontinentális éghajlat hatása éppúgy érződik, mint a nyugati óceáni éghajlaté. A fenti tényezők mellett az éghajlattípusokat meghatározza a domborzat is, elsősorban a hegységek iránya és magassága és a Fekete-tenger közelsége is.

A csapadék mennyisége és térbeli eloszlása híven tükrözi az ország domborzatát. Legkevesebb csapadékot a Duna-deltavidéke és a Fekete-tenger partvidéke kapja (400 mm-en alul), a legtöbbet pedig a Déli-Kárpátok (évi 1200 mm körül). A csapadék időbeli eloszlása kontinentális jellegű. Súlyos, nyári aszályok főleg a Román-alföldön és Dobrudzsában lépnek fel. A magas hegyvidékekben többnyire 6 hónapig van hótakaró. Az ország többi részén a csapadék legnagyobb része eső alakjában hull le.

Bukarest éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	16,0	20,0	29,0	32,0	37,0	37,0	39,0	41,0	39,0	35,0	24,0	18,0	41,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,5	4,1	10,5	18,0	23,3	26,8	28,8	28,5	24,6	18,0	10,0	3,8	16,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−5,5	−3,3	0,3	5,6	10,5	14,0	15,6	15,0	11,1	5,7	1,6	−2,6	5,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−32,0	−26,0	−19,0	−4,0	0,0	5,0	8,0	7,0	0,0	−6,0	−14,0	−23,0	−32,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	40	36	38	46	70	77	64	58	42	32	49	43	595
Havi napsütéses órák száma	61	85	155	180	248	270	341	310	240	155	60	62	2167
Forrás: worldweather.org

Kolozsvár éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	14,0	19,3	26,6	30,2	32,5	36,0	37,0	38,0	33,7	32,6	26,0	18,7	38,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	0,3	3,2	10,0	15,0	20,3	22,6	24,5	24,3	20,7	14,6	6,3	1,8	13,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−6,5	−4,7	−0,6	4,0	8,6	11,3	12,7	12,2	8,9	3,8	−0,7	−4,2	3,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−34,0	−32,0	−22,0	−8,4	−3,5	0,4	5,2	3,5	−3,0	−8,8	−22,0	−28,0	−34,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	24	20	22	48	69	95	81	60	36	31	30	32	548
Havi napsütéses órák száma	71	99	165	175	231	238	274	262	205	166	75	55	2016
Forrás: NOAA, Romániai Statisztikai Int.

Domborzata

A Kárpátok hegyláncai Románia területének nagy részét uralják, legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik. A Kárpátok (román: Carpații) két nagy területre különítik el az országot. E két nagy terület között húzódik félkörívben a Keleti-Kárpátok (Carpații Orientali) és a Déli-Kárpátok (Carpații Meridionali) hegységrendszere. A Déli-Kárpátok folytatásaként az Al-Dunáig tart a Bánsági-hegyvidék (Muntii Banatului).

A Kárpátok hegyláncai főleg Erdélyt uralják, melynek csúcsai még a 2500 métert is elérik. A legmagasabb a Moldoveanu-csúcs (2544 m). A Keleti- és a Déli-Kárpátok fogja közre keletről és délről az Erdélyi-medencét és az Erdélyi-középhegységet. Utóbbi a Nyugati-Kárpátok része.

A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok fekszenek, amelyek széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldekre néznek.

Románia domborzata, hegységei, főbb városai (magyar nyelvű)

Domborzati tájegységei

Kárpátok

• Keleti-Kárpátok
• Déli-Kárpátok
• Nyugati-Kárpátok (Erdélyi-középhegység, a Ruszka-havas és a Bánsági-hegyvidék)

Előkárpátok (Szubkárpátok)

Két fő része:

• Géta-Előkárpátok (A Déli-Kárpátok külső része)
• Moldvai-Előkárpátok (A Keleti-Kárpátok külső része)

További részek:

• Kanyar-Előkárpátok
• Nyugati-Dombság

Hátságok

• Erdélyi-medence
• Géta-hátság (másképp Olténiai- vagy Géta-dombvidék - a Déli-Kárpátoktól délre)
• Moldvai-hátság (Moldva)
• Mehádiai-hátság (A Mehádiai-hegységtől DK-re)
• Dobrudzsai-hátság (Dobrudzsa)

Alföldek

• Román-alföld - az ország déli részén
• Nyugati-alföld - a magyar alföldhöz kapcsolódó tájegység

Egyéb tájegységek

• A Duna árterülete •  Duna-delta •  A Fekete-tenger kontinentális talapzata

Hegycsúcsok

Románia tíz legmagasabb hegycsúcsa:

Hely	Név	Magasság	Hegység
1.	Moldoveanu-csúcs	2543 m	Fogarasi-havasok
2.	Negoj-csúcs	2535 m	Fogarasi-havasok
3.	Nagy-Vist	2527 m	Fogarasi-havasok
4.	Leszpez-csúcs	2522 m	Fogarasi-havasok
5.	Nagy-Páring	2519 m	Páring-hegység
6.	Pelága-csúcs	2509 m	Retyezát-hegység
7.	Papusa	2508 m	Retyezát-hegység
8.	Omu-csúcs	2507 m	Bucsecs-hegység
9.	Buteanu-csúcs	2507 m	Fogarasi-havasok
10.	Dara-csúcs	2500 m	Fogarasi-havasok

Domborzati térkép

Bukarest

Temesvár

Kolozsvár

Iași

Constanța

Erdélyi-
középhegység

D é l i - K á r p á t o k

K e l e t i -

K á r p á t o k

M u n t é n i a

M o l d v a

Brassó

Erdélyi-
medence

R o m á n - a l f ö l d

D
o
b
r
u
d
z
s
a

Folyók

Románia Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt.

Románia fő folyói

Név	hossz (km)	vízgyűjtőterület (km²)
Duna (Dunărea)	1075	?
Maros (Mureș)	761	27 890
Prut	742	10 990
Olt	615	24 050
Szeret (Siret)	559	42 890
Ialomița	417	10 350
Szamos (Someș)	376	15 740
Argeș	350	12 550
Zsil (Jiu)	339	10 080
Buzău	302	5 264
Dâmbovița	286	2 824
Beszterce (Bistrița)	283	7 039
Jijia	275	5 757
Nagy-Küküllő	246	6 253
Temes	244	5 673
Fehér-Körös	234	4 240
Vedea	224	5 430
Moldova	213	4 299
Bârlad	207	7 220
Kis-Küküllő	196	2 071
Prahova	193	3 738
Neajlov	186	3 720
Olteț	185	2 663
Kis-Szamos	178	3 773
Szucsáva	173	2 298
Béga	170	2 362
Aranyos	166	3 005
Tatros	162	4 456

Kapcsolódó szócikkek

• Románia szigeteinek listája

Külső hivatkozások

• Románia földrajza