Huszár Lajos (numizmatikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Huszár Lajos
Született 1906. január 29.[1]
Nyárádszereda
Elhunyt 1987. december 23. (81 évesen)[1]
Állampolgársága magyar[2]
Foglalkozása régész

Huszár Lajos (Nyárádszereda, 1906. január 29.1987. december 23.) nemzetközi hírű magyar numizmatikus.

Élete[szerkesztés]

Gimnáziumi tanulmányait a marosvásárhelyi Református Kollégiumban végezte és ott is érettségizett. 1924-ben a beiratkozott budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem történelem-földrajz szakára. 1928-ban szerzett oklevelet művészettörténetklasszikus régészetművelődéstörténet szaktárgyakból.

1929-ben került a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába, ahol önkéntes gyakornokból 1944-re osztályvezető lett. Kutatási területe a magyar éremművészet és pénztörténet volt. Doktori disszertációját a körmöcbányai éremvésőkről írta. A háború előtt fél évet Rómában és két hónapot a Balkánon töltött Hariseion ösztöndíjjal.

1944-ben mint osztályvezetőre rá is bízták a múzeum kincsrejtekének pontos helyét. A háború végét és az ostromot a múzeumban élte át. 1945 tavaszától a múzeum megbízott főigazgatója, majd 1946 augusztusától kinevezett főigazgató egészen 1949 januárjáig. Ekkor az Esterházy kincsek kiállításról történt ellopása miatt fegyelmi úton felmentették és visszakerült az Éremtárba kutatónak. 1955-ben újra osztályvezető, majd 1956 végén a múzeum ideiglenes Nemzeti Tanácsának tagja, majd választott elnöke.

1968-ban nyugdíjazták, bár erre nem a kora adott indokot. Ezek után a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban mint tudományos tanácsadó dolgozott. Életművének bibliográfiáját, mely több mint 500 kiadványcímre (könyv, tanulmány, cikk) rúg, a Num. Köz. 86-87. száma közli. Az éremgyűjteményben végzett szorgalmas munkája is említésre méltó: pontosan leltározott, valamint neki köszönhető a Niklovits gyűjtemény megszerzése (több mint 43 ezer db).

Tudományos elismeréseként 1957-ben az MTA kandidátusi címet, 1983-ban nagy doktori címet, 1984-ben pedig címzetes egyetemi tanári rangot adományozott neki.

A Magyar Numizmatikai Társulatnak 1939-től volt tagja, 1945-től ügyvezető alelnöke, majd 1950-től az összevont NT és Régészeti Társulat Éremtani Szakosztályának titkára egészen 1968-ig. 1933 és 1975 között a Numizmatikai Közlöny szerkesztője, melyet neki köszönhetően nem szüntettek meg.

Kitüntetései[szerkesztés]

Tagságai[szerkesztés]

Válogatás műveiből[szerkesztés]

  • 1932 Die Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn
  • 1945 Bethlen Gábor pénzei
  • 1958 A budai pénzverés története
  • 1961 A Báthoriak pénzei
  • 1963 Münzkunst in Ungarn
  • 1975 Habsburg-házi királyok pénzei 1526-1657
  • 1977 Bibliographia Numismaticae (F. Fejér tsz.)
  • 1977 Hungarian Coins and Medals Related to Medicine
  • 1979 Münzkatalog Ungarn
  • Régi Magyar emlékérmek katalógusa 1500-1849 (5 füzet)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

art portálon

Forrás[szerkesztés]

  1. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)