Ivánkovits János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ivánkovits János
Született1846. december 24.[1]
Szeged[1]
Elhunyt1910. március 31. (63 évesen)[1]
Alag
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus szerpap
  • katolikus püspök
  • politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1892. január 4.)
  • megyéspüspök (1896. november 22. – 1904. október 5.)
  • a magyar főrendiház tagja (1896. december 1. – 1904. december 19.)
  • címzetes püspök (1905. december 11. – )
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
rozsnyói püspök
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1870. május 5.
Püspökké szentelés1897. április 25.
Kalocsa
Szentelők

Hivatalrozsnyói püspök
Hivatali idő1896–1904
ElődjeSchopper György
UtódjaBalás Lajos
Társszentelt püspökök
Párvy Sándor1903. április 19.
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánkovits János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ivánkovits János (Szeged, 1846. december 24. – Alag, 1910. március 31.) apát, rozsnyói püspök,[2] miniszteri osztálytanácsos.

Pályafutása[szerkesztés]

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, a teológiát Temesvárott végezte. 1868-tól 1870-ig nevelő volt és utóbbi év május 5-én pappá szentelték.[2]

Káplán volt Törökbecsén, 1873-ban Szeged-Belvárosban; 18771878-ban és 18841885-ben hittanár a reáliskolában és az elemi iskolákban, 1885-ben Szeged-rókusi plébános, ipariskolai igazgató és köztörvényhatósági bizottsági tag. 1887-ben országgyűlési képviselő a szegedi II. választói kerületben a Szabadelvű Párt színeiben, és mint ilyen a közoktatásügyi bizottságnak tagja. 1888-ban kerületi esperes, 1891-ben Szent-Lambertről nevezett vásárhelyi címzetes apát, 1893. január 1-jétől osztálytanácsos a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. 1895. augusztus 2-án dulcinói választott püspök.[2]

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

1896. november 22-én kinevezett, december 3-án megerősített, Kalocsán 1897. április 25-étől felszentelt rozsnyói megyés püspök volt. 1897. december 1-jén a főrendiház tagja lett.

1904. augusztus 23-án adósságai miatt a püspökség vagyonát zárgondnokság alá helyezték, október 15-én lemondott a püspökségről és a magánéletbe vonult vissza.[2]

1905. december 11-én sidymai címzetes püspökké nevezték ki.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben van.[2]

Művei[szerkesztés]

  • A róm. kath. egyház szertartásainak és ünnepeinek rövid értelmezése. Szeged, 1881. (2. jav. kiadás. 1883. 3. jav. kiadás. 1888. 4. kiadás 1895. Uo.)
  • Emlékbeszéd Csernák János polgári iskolai tanár felett. Szeged, 1882
  • A katolikus egyház történelme. Szeged, 1884
  • A szeged-alsóvárosi, Havi Boldog Asszonyról nevezett fejedelmi templom története. Szeged, 1884
  • Ünnepi beszéd a királyhalmi szobor leleplezése alkalmával. Szeged, 1884
  • Egyháztörténelem. Szeged, 1885, három kötet
  • A szeged-alsóvárosi Mátyás-templom története. Szeged, 1883
  • Imakönyv a középiskolai ifjúság számára. Szeged, 1884
  • Katolikus erkölcstan. Szeged, 1885
  • Felolvasás a szegedi iparos ifjúság képző- és segélyegylet negyedszázados ünnepélyén. Szeged, 1890
  • Egyházi beszédei. Szeged, 1891
  • Gyöngék és erősek. Budapest, 1892 (Klny. Szövetkezet)
  • Főpásztori szózat, melyet Ivánkovits János püspökké történt törvényes beiktatása alkalmából híveihez intézett. Budapest, 1897 (Lat-ul: Sermo pastoralis... Uo., 1897)[2]

Szerkesztette a Képes Naptár Jézus és a Boldogságos Szűz Szent Szívének Tiszteletére 1882-1886, öt évfolyamát Szegeden.

Számos cikke és alkalmi beszéde jelent meg; az Iparügyek c. szaklapnak munkatársa volt és a Havi Közlönybe is írt. (1887).

Országgyűlési beszédei a Naplóban vannak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. március 8.)
  2. a b c d e f Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2000.  

Források[szerkesztés]

Előde:
Schopper György
Rozsnyói katolikus püspök
1896–1904
A rozsnyói egyházmegye címere
Utóda:
Balás Lajos

További információk[szerkesztés]