Miklósi Ádám
| Miklósi Ádám | |
 | |
| 2015-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1962. szeptember 25. (63 éves) Budapest |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | magyar |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | biológia, etológia |
| Kutatási terület | állati és emberi viselkedés |
| Tudományos fokozat | kandidátus (1995), MTA doktora (2005), ELTE habilitált doktor (2005), egyetemi tanár (2011) |
| Munkahelyek | |
| ELTE Természettudományi Kar | tanszékvezető egyetemi tanár |
| Tudományos publikációk száma | 166 |
| Szakmai kitüntetések | |
| Mestertanári Aranyérem (2015) | |
| Akadémiai tagság | levelező tag (2016), rendes tag (2022) |
| [http://Etológia Tanszék Miklósi Ádám weboldala] | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miklósi Ádám témájú médiaállományokat. | |
Miklósi Ádám (Budapest, 1962. szeptember 25. –) Széchenyi-díjas magyar biológus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet oktatója és intézetigazgatója (2007-2024 között). Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, idegtudomány, robotika. Nevéhez fűződik az etorobotika létrehozása.
Kutatói életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett emelt szintű német tagozaton. Egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem biológus szakán végezte, ahol 1986-ban szerzett biológus diplomát. TMB ösztdöndíjas időszakát a ELTE Magatartásgenetikai Laboratóriumában (később Etológia Tanszék) töltötte, ahol a paradicsomhal viselkedését vizsgálta Csányi Vilmos professzor irányítása mellett. Kandidátusi disszertációját 1995-ben védte meg, „Tanulási folyamatok etológiai vizsgálata paradicsomhalon (Macropodus opercularis L.)” címmel.
1998-ban Richard Andrew professzor meghívására NATO Royal Society, majd Wellcome Trust ösztöndíjak révén az angliai Sussex University-n és a londoni University College -n dolgozott két és fél évig, ahol sikerült egy zebrahal viselkedéssel foglalkozó laboratóriumot létrehozni, a viselkedési lateralizáció genetikai vizsgálatára Steve Wilson professzor támogatásával[1]. 2000 januárban újra csatlakozott az ELTE Etológia Tanszékének kutatóihoz, és Topál Józseffel közösen vezette a Családi Kutya Programot, aminek kutatási célja, a kutya viselkedésének, probléma-megoldó képességének, szociális kompetenciájának megértése, valamit a kutya és ember között különleges kapcsolat elemzése.
Az ELTE Etológia Tanszékének[2] vezetését 2006-tól vette át, és ekkor vált a kutyák viselkedésének kutatása a tanszék legfontosabb érdeklődési területévé. Legfontosabb eredménye, hogy munkássága nyomán általánosan elfogadottá vált a kutya, mint természetes állati modell számos olyan kutatásban, ahol az emberi viselkedés összehasonlító megközelítése a cél. A kutyára alapozott etológiai kutatásai kiterjednek többek között a szocio-kognitív viselkedés evolúciós vizsgálatára, e viselkedésformák genetikai és neurobiológiai mechanizmusainak tisztázására, összehasonlító személyiség-kutatásra, öregedés-kutatásra[3]. A kezdeti sikerek hatására számos más európai és amerikai egyetemen kezdődtek el hasonló kutatások, mára ez a terület az etológián belül is az egyik legnépszerűbb irányt képviseli.
2007-ben az Oxford University Press gondozásában jelent meg a nagy sikerű Dog Behaviour, Evolution and Cognition c. könyve, ami elsőként foglalta össze egy egyszerzős tudományos munkában a kutyaetológia legfrissebb eredményeit. A könyv 2016-os bővített második kiadását várhatóan 2026-ban követi a harmadik. 2008-ban Budapesten szervezte meg a világ első kutyaviselkedéssel foglalkozó nemzetközi tudományos konferenciáját (Canine Science Forum), ami azóta is két évente kerül megrendezésre.
2012-ben egy sikeres európai uniós pályázat lezárása után fogalmazódott meg az a gondolat, hogy az ember-kutya kapcsolatának kutatási eredményeit érdemes lenne kiterjeszteni az ember-robot viszony tanulmányozására is. Munkatársaival közös legújabb felismerése, hogy a robotika fejlődésével lehetővé vált az etológia és a robotika összekapcsolása, amely etorobotika néven új megközelítést kínál az ún. szociális robotok tervezésére, megvalósítására, valamint viselkedési mérésekkel történő validálására. Az etorobotika alapelve, hogy a szociális robotok tervezésénél figyelembe kell venni az etológiai alapelveket, kiváltképpen a viselkedés elvárt funkcionalitását. A Bevezetés az etorobotikába c., Abdai Judittal közösen írt könyve (Introduction to Ethorobotics) 2024-ben jelent meg a Francis & Taylor kiadó gondozásában. A korábban Gácsi Mártával és Korcsok Beával, Ferdinándy Bencével és másokkal kifejlesztett Biscee szociális segítő robot, 2025 folyamán nagy sikerrel végezte a munkáját több héten keresztül az Újbudai Idősek Házában.
2016-ban Konok Verával közösen megalapítja az Alfa Generáció Labort[4]. Az itt elindított kutatások, ill. informatikai fejlesztések azon a felismerésen alapulnak, hogy a mai generáció, de különösképpen a gyerekek túlzott mértékben vannak kitéve a mobil telefonok használatának, ami jelentősen befolyásolja a kognitív és érzelmi fejlődésüket. Az Alfa Generáció Laborban olyan eszközöket és módszereket igyekeznek kifejleszteni (Alfi), amik valamilyen módon szabályozottá és tudatossá teszi a gyermek és szüleik mobilhasználatát.
2020-ban Claudia Fugazzával felfedezték, hogy létezik a kutyáknak egy kisebb populációja, akik nagyszámú tárgy nevét képesek megtanulni. Jelen kutatásaikban ezt a jelenséget a gyermekek korai nyelvtanulásának állati modelljeként igyekeznek értelmezni[5].
Mind az EU6 és az EU7 keretprogramban részt vett nemzetközi pályázatokban, jelenleg is az HUN-REN-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport[6] vezetője. 2025-ig 14 végzett PhD hallgató témavezetője, 2025-ben 3 aktív PhD hallgatója van. Tanítványai és jelenlegi munkatársai, Kubinyi Enikő, Andics Attila és Faragó Tamás ERC nyertes kutatók, Kubinyi Enikő és Andics Attila korábbi Lendület pályázatok nyertesei. Andics Attilával, Topál Józseffel ill. Gergely Györggyel és mások szerzősége mellett három publikációjuk jelent meg eddig a világ egyik legrangosabb folyóiratában, a Science-ben.
Az Animal Cognition folyóirat[7] alapító szerkesztője (1998-), a Biologia Futura (egykor Acta Biologica Hungarica)[8] főszerkesztője 2018 óta. Az European Science Foundation Networking Program keretében 5 évig vezette a 11 egyetem kutatóiból álló konzorciumot (2008-2013) a Szociális Kognició Evolúciója projekt keretében (The Evolution of Social Cognition: Comparisons and integration across a wide range of human and non-human animal species[9]).
2018-ban munkatársaival közösen írtak egy sikeres, népszerű tudományos könyvet a kutyákról (The Dog: A Natural History), amit később magyar (A kutya: Az ember legjobb barátjának a története) és német nyelvre is lefordítottak.
2023-ben tartotta meg akadémiai székfoglalóját Kutyák, robotok és más kihívások a szintetikus etológia kialakulásának lehetőségei[10] címmel.
2025-ben az ő kezdeményezésre szervezték meg a világ első négy-lábú robot és kutya akadály versenyét[11]. A Robolity® kezdeményezés célja, hogy az ember-robot párosok, ember-kutya párosokkal mérjük össze tudásukat, ami kiváló lehetőség a technológiai aspektusok fejlesztésére.
Tudománymetriai adatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- MTMT (2025-s állás szerint 320 tudományos publikáció, független h=65, független hivatkozások = 14852)
- Google Scholar
- Összesített impakt faktor: >500
Díjai, elismerései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 2003 Frank A. Beach Comparative Psychology Award (az év legjobb publikációja a Journal of Comparative Psychology folyóiratban)
- 2010 Distinguished Scholar Award: International Association of Human-animal Interaction Organisation
- 2011 ELTE TTK Tudományos Diákkörért Érem
- 2011 ELTE Biológus TDK Juhász-Nagy Pál Tehetséggondozó Díj
- 2015 Mestertanári Aranyérem
- 2015 Akadémiai Díj
- 2016 ELTE Innovatív Kutató Díj
- 2023 Széchenyi-díj
Társasági tagságok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1988- Magyar Biológiai Társaság
- 1991- Magyar Etológiai Társaság
- 2004-2009 Magyar Kognitív Alapítvány (titkár)
- 1985- Assoc. the Study of Animal Behaviour (Anglia)
- 1996-2001 International Society for Anthrozoology (Anglia)
- 2020- Academia Europaea
Hazai és külföldi ösztöndíjak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1986-1989 TMB ösztöndíj, MTA
- 1992 ASAB (Assoc. Study Anim. Behav.) University of Sussex, Anglia
- 1995 OTKA-Világbank ösztöndíj, University of Sussex, Anglia
- 1998 Royal Society-NATO ösztöndíj, University of Sussex, Anglia
- 1999 Wellcome Trust ösztöndíj, University of Sussex, Anglia
- 2001-2004 Széchenyi István ösztöndíj, ELTE Etológia Tsz
Válogatott művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dog Behaviour, Evolution and Cognition, Oxford University Press, 2007
- An Introduction to Ethorobotics, (Abdai Judittal), Francis and Taylor, 2024
- The Dog: A Natural History, (társszerzőkkel), Princeton University Press, 2018
Magyarul megjelent könyvek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Miklósi Ádám – Topál József (szerk.) (2006) Kutyagondolatok nyomában, Typotex Kiadó
- Miklósi Ádám (2010) A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója, Typotex Kiadó
- Csányi Vilmos – Miklósi Ádám (szerk) (2010) Fékevesztett evolúció: Megszaladási jelenségek az emberi evolúcióban, Typotex Kiadó
- Miklósi Ádám (szerk.) (2018) A kutya: Az ember legjobb barátjának a története
MTMT publikációs lista
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Adatai az AKADÉMIKUSOK honlapon
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Barth, K. Anukampa et al.. fsi Zebrafish Show Concordant Reversal of Laterality of Viscera, Neuroanatomy, and a Subset of Behavioral Responses. Current Biology, 15, 9, 844 – 850.
- ↑ https://ethology.elte.hu/
- ↑ Topál et al. 2009 The dog as a model for understanding human social behavior. Advances in the Study of Animal Behaviour 39, 71-116.
- ↑ https://www.alfageneracio.hu/
- ↑ https://www.scientificamerican.com/article/dogs-with-large-vocabularies-can-understand-category-words-not-just-names/
- ↑ https://ethology.elte.hu/etorobotika
- ↑ https://link.springer.com/journal/10071 Animal Cognition
- ↑ https://link.springer.com/journal/42977
- ↑ http://archives.esf.org/fileadmin/Public_documents/Publications/Compcog.pdf
- ↑ https://mta.hu/esemenynaptar/2023-04-11-miklosi-adam-kutyak-robotok-es-mas-kihivasok-a-szintetikus-etologia-kialakulasanak-lehetosegei-szekfoglalo-eloadas-4799
- ↑ https://ethology.elte.hu/robolity2025