Kéri Borgia Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kéri Borgia Ferenc
Született 1702. október 10.
Kenézlő
Elhunyt 1768. december 1. (66 évesen)
Nagyszombat
Foglalkozása csillagász,
matematikus,
klasszika-filológus,
egyetemi tanár

Kéri Borgia Ferenc (Kenézlő, 1702. október 10.Nagyszombat, 1768. december 1.) jezsuita csillagász, matematikus, klasszika-filológus, egyetemi tanár.[1]

Életútja[szerkesztés]

Nemesi családból származott. Tizenhét éves korában lépett a rendbe; a fogadalom letétele után bölcseleti és teológiai doktor lett és a tanári pályára lépett. Szakolcán a görög nyelvet tanította, a Nagyszombati Egyetemen a bölcseletet, később ugyanott a teológiát adta elő. Innen Grazba helyezték át; egy év múlva Bécsbe ment, ahol egy évig tanulmányi felügyelő, a másikban a könyvek cenzora volt. Budán a papnövendékek konviktusának igazgatója és egy év múlva ugyanaz volt Nagyszombatban és Kassán, mire ismét Nagyszombatba került rektornak. A jezsuiták 19. általános gyűlésére a magyarországi összes rendházak részéről Rómába küldetett, ahol Lorenzo Riccit jezsuita generalissá választották. Visszatérve, még három évig viselte a papnövendékek felügyeletét Nagyszombatban.

Munkássága[szerkesztés]

Nagyszombatban elsőként foglalkozott csillagászattal 1735–36-ben, még a csillagvizsgáló felállítását megelőzően, műszereit pedig saját kezűleg készítette el. A fizika tárgyköréből való műve közül három mechanikai, egy fénytani vonatkozású. Munkái magas színvonalon foglalkoznak korának fizikával, valamint fellelhető bennünk a kartezianizmus és a newtonianizmus közötti akkor folyt eszmei küzdelem nyoma. Ezek a munkák a két szemlélet közti eklektikus álláspontot tükrözik.

Történészként VII. Konstantin, azaz Bíborbanszületett Konstantin császárnak A birodalom kormányzásáról (De Administrando Imperio) írt munkája a magyar őstörténet egyik legfontosabb forrása. A magyarokra vonatkozó információkat a 948-ban Bulcsú harka által vezetett Konstantinápolyban járt magyar küldöttségtől szerezte.[2] Az európai kultúrkörben a munka Johannes Meursius kiadásai (1611, 1617) alapján vált ismertté, amelynek magyar vonatkozású részeit 1739-ben Kéri Borgia Ferenc tette először közzé.[3]

Munkái[szerkesztés]

  • Panegyricus S. Ignatio. Tyrnaviae, 1730.
  • Immaculata Deiparae conceptio oppugnata illustrior. U. ott, 1731.
  • Dissertatio astronomica de cometa viso 1729 et 1730. U. ott, 1736.
  • Epitome historiae Byzantinae seu Imperatorum Orientis e complurimis graecis praesertim scriptoribus concinnata a Contantino M. ad Constantinum ultimum et expugnatam per Trucas Constantinopolim. U. ott. 1739-42. Kilencz kötet. (Újabb kiadása U. ott, 1744 ívrétben a császári érmek rajzával.)
  • Divus Ivo in Academia S. Jesu D. Joannis Baptistae basilica dictione panegyrica celebratus dum I. facultas juridica Divi tutelaris sui honors annuos instauraret, deferente. U. ott, 1742.
  • Historiae Byzantinae continuatio seu Imperatores ottomanici a capta Constantinopoli cum Epitome principum Turcarum. U. ott, 1749. Kilencz kötet. (Újabb kiadása Schmitt Miklós jezsuita által bővítv. U. ott, 1760-61. Két ívrétű kötetben.)
  • Epistolae S. Augustini S. Hieronymum et ejus Responsoriae cum longa introductione. Graecii, 1744.
  • Dissertatio physica de Corpore generatim deque opoosito eidem vacuo. Tyrnaviae. 1752.
  • De eligenda sententia inter dissentientes Christiana, auctore Vinc. Lud. Cotti ... cardinali ... 1749. Viennae .
  • Dissertato de motu corporum. Tyrnaviae, 1753.
  • Dissertatio de causis motuum in corporibus. U. ott, 1754. rajzokkal.
  • Dissertatio de luce ejusque proprietatibus Cassoviae, 1756.

Források[szerkesztés]

  1. KFKI: Kéri Borgia Ferenc
  2. Györffy György. 4 / Kalandozás és életforma-változás., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  3. Györffy György. A magyar törzsnevek és törzsi helynevek., Honfoglalás és nyelvészet. Balassi Kiadó Budapest 1997. ISBN 963-506-108-0 

Külső hivatkozások[szerkesztés]