Neuschloss Kornél
| Neuschloss Kornél | |
 | |
| Neuschloss Kornél a feleségével | |
| Született |
Neuschloss Sámuel Kornél 1864. június 17. Pest |
| Elhunyt |
1935. március 26. (70 évesen) Budapest |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Knüsli Lujza |
| Foglalkozása | építész, művészettörténész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Neuschloss Kornél témájú médiaállományokat. | |
Neuschloss-Knüsli Kornél, született Neuschloss Sámuel Kornél (Pest, 1864. június 17.[1] – Budapest, 1935. március 26.)[2] zsidó származású magyar építész, művészettörténész.
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
Neuschloss Miksa parkettagyáros és Hirschler Berta fia. Építészi oklevelét a zürichi műegyetemen szerezte. Utóbb a budapesti tudományegyetemen bölcsészeti és művészettörténeti doktorátust is szerzett, ahol többek között Pasteiner Gyula tanítványa volt. Párizsban a neogótikus stílusban tervező Émile Boeswillwald irodájában dolgozott, ahol francia várak restaurációjában is részt vett. 1893-tól állami alkalmazásban volt a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegyék Állami Építészeti Hivatalánál. 1897-ben nyitotta meg önálló irodáját.
Az első világháborút, mint a nagyváradi 4. honvédgyalogezred tartalékos századosa szolgálta végig, és számos magas kitüntetésben részesült. Az első világháború után (1921-től) a Ludovika Akadémián az építési szerkezettan tanára volt. 1924 után Gyenes Lajossal volt közös irodája.Neuschloss Kornél archeológusként is dolgozott. Több közéleti feladat mellett a Magyar Építőművészek Egyesületének elnöki (1912-1914), a Budapesti Mentőegyesület igazgatói és a pesti református egyházközség presbitere tisztét is betöltötte. 1916-ban[3] belépett a Neuschloss, a Régi Hívek páholyba.[4] Halála után emlékére művészeti díjat alapítottak, a Neuschloss-Knüsli bronzérmet.
Egyetemi tanulmányaival együtt hét évet töltött Svájcban, Francia- és Olaszországban. Felesége, Knüsli Lujza (1872–1937)[5] Svájcból települt Magyarországra. 1895-ben kötöttek házasságot a svájci Glarus településen.[6] A családban sok építési vállalkozó volt,[7] legjelentősebb Neuschloss Ödön és Marcell vállalata, mely a Millenniumi kiállítás kivitelezésének legnagyobb részét végezte. Sógora Thomán István zongorapedagógus volt. Gyermekei: Konrád, Péter. Leszármazottai Guatemalában, Puerto Ricóban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban élnek.[8]
Ismertebb alkotásai[szerkesztés]
- a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút egykori budapesti székháza a Szilágyi Dezső tér 1. szám alatt, ma „Neuschloss Palota” irodaház
- a Posta tisztviselőinek zuglói lakótelepe a Gyarmat és Gervay utcában (1911–1912, a Lőcsei utca és a Rákospatak között)
- a budapesti Állatkert főkapuja és Elefántháza. http://epiteszforum.hu/szaz-evet-egyetlen-pillanatert. (Ő volt a Városliget Állatkert 1910–1912-es újjáépítésének építészeti vezetője. Az ő javaslatára bízták meg Kós Károlyt és Zrumeczky Dezsőt az új épületek tervezésével, akiket mint az óbudai református parókia építési ellenőre ismert meg.[9]
- az Országos Meteorológiai Intézet épülete (1910).[10]
- Gyenes Lajossal együttes műve a budapesti Attila körúti úgynevezett Bethlen István-udvar (1924).
- Székesfővárosi Gázművek, Lipótvárosi Gáztartó Állomástelep Központi Műhely- és Raktárépülete (1914, Budapest. XIII. kerület, Népfürdő utca és Révész utca sarok, ma Riverloft Apartmanház),[11]
- Budapest, I. kerület, Batthyány utca 4. szám alatti társasház[12] (1912)
- Kiss Lajos budai lakóháza[13]
- Mezőtúr városháza tervpályázat, megvétel.[14] (1914)
- Soroksári régi városháza.[15]
A budapesti Állatkert elefántháza
Az elefántház bejárata
Lakóház Zuglóban
Székesfővárosi Gázművek Raktárépülete
A Bethlen-udvar (Gyenes Lajossal)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a Pesti Neológ Izraelita Hitközség születési akv. 543/1864. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 14.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 524/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 14.)
- ↑ Palatinus 1939-II
- ↑ Huszághné 2004 A Régi Hívek páholy és az akkori szabadkőművesség emblematikus alakja volt Neuscloss Marcell, akinek 1905-ös halála után családi nevét tiszteletük jeléül beillesztették a páholy nevébe.
- ↑ Knüsli Lujza halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 490/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 14.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 102/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 14.)
- ↑ Családtörténet
- ↑ Genealogy
- ↑ Zuglóilapok
- ↑ A Meteorológiai Intézet székháza
- ↑ Építészfórum[halott link]
- ↑ Lásd Budapestet
- ↑ Magyar Építőművészet[halott link]
- ↑ Magyar Építőművészet. [2013. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 30.)
- ↑ NOL
Források[szerkesztés]
- Mtdaportal.extra.hu 308. oldal.
- Neuschloss Kornél. Brunelleschi és Alberti. 1903. Magyar Könyvészet
- A Budapesti Városvédő Egyesület megemlékezése Neuschloss Kornélról
- ↑ Palatinus 1939-II: Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939.
- ↑ Huszághné 2004: Huszághné Kelecsényi Ágnes: Stein Aurél (1862-1943) és a magyar tudomány: Kapcsolatok a Magyar Tudományos Akadémiával – Stein-gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. 2004. arch Hozzáférés: 2015. jún. 13.
|
