Palotás Fausztin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Palotás Fausztin
Született 1855. február 15.
Szeged
Elhunyt 1922. április 2. (67 évesen)
Szeged
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása katonatiszt,
író

Palotás Fausztin (Szeged, 1855. február 15. – Szeged, 1922. április 2.) katonatiszt, író.

Pályája[szerkesztés]

Jómódú polgári családban született. A középiskolát Szegeden és Temesvárt végezte. Az érettségi után Budapesten beiratkozott az egyetemre, de közbejött szüleinek elszegényedése. 1880-ban újságíró lett, majd 1884 végétől 1890 elejéig Szegeden hivatalnoki alkalmazásban állt. 1890-ben főhadnagyi rangban tényleges szolgálatba lépett. Katonáskodása idején részint csapatszolgálatot teljesített, részint a magyar nyelv és irodalom, illetve -történelem tanára volt a Ludovika Akadémián (1891–1896) és a nagyváradi hadapródiskolában. A világháború után mint honvédezredes vonult nyugalomba A szegedi Dugonics Társaságnak alapításától volt tagja.

Belső munkatársként dolgozott előbb a Szegedi Naplónál (1878-tól 1880-ig), majd a Szegedi Hiradónál (1881-től 1884. novemberig). Ezeken kívül rajzokat, elbeszéléseket írt a Pesti Hirlapba (1881); a Magyarország és Nagyvilágba (1879–1880), a Pesti Naplóba (1879, 1881), a Vasárnapi Ujságba, a Fővárosi Lapokba (1884–1890, harminc elbeszélés); az Arad és Vidékébe (1887. 257. sz.); a Ludovika Akadémia Közlönyébe (1892. Régibb katona poéták, 1893. Ujabb katona poéták, Az alföldi zsandárvilág, 1894. Katonai poéták mint államférfiak, Huszéves hadvezér, 1895. A morvamezei ütközet, József nádor és az utolsó nemesi insurrectio, a linci béke, 1898. Nazarenus katonák).

Munkái[szerkesztés]

  • Az én édes otthonom Rajzok a népéletből. Szeged, 1881.
  • Farsangi történetek Szeged, 1883. (Nyolc rajz és elbeszélés).
  • A mi parasztjaink Öt tanyai történet. Szeged, 1884.
  • A kapitányságból Tanyai történetek. Szeged, 1886.
  • Eresz alól Elbeszélések. Szeged, 1887.
  • Rózsa Sándorról (vagy: Sötét idők) Szeged, 1887. (Békefi Antallal együtt).
  • A márvány feszület Budapest, 1887. (Magyar Mesemondó 5.).
  • Igaz gyémánt Budapest, 1887. (M. Mesemondó 9.).
  • Homokfelhők Elbeszélések. Szeged, 1889.
  • A m. kir. honvédségi Ludovika Akadémia rövid története Budapest, 1896. (Különnyomat a Ludovika Akadémia Közlönyéből).
  • Salve Regina Regény. Budapest, 1898.
  • Törpe lelkek Költői elbeszélés. Sopron, 1907.
  • Kubikosok Népies színmű. Szeged, 1920.

Kéziratban maradt népszínművei: Táltos, három felvonás (először a Budai Színkörben, 1878); A falu legszebb legénye, három felvonás (Szegeden, 1878); A csősz unokája, három felvonás (Szegeden, 1879); A holdas, három felvonás (Szeged, 1881); Tüzes nyelvek, három felvonás (Szegeden, 1885).

Források[szerkesztés]