Platthy József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Platthy József
Platthy József huszártiszt
Platthy József huszártiszt
Beceneve Zsiga bácsi
Született 1900. december 17.
Karancskeszi
Meghalt 1990. december 21. (90 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Fegyvernem lovasság
Szolgálati ideje 1922.08.20-1948.03.01
Rendfokozata alezredes, posztumusz ezredes
Egysége 3/II Huszárosztály, 3/I Huszárosztály, „Örkény - Vitéz” Honvéd Lovastábor, 105. Könnyű Hadosztály Önálló Huszárszázad, 3. Huszárezred Lókiképző és Felszerelő Központ
Csatái második világháború
Civilben lovaglótanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Platthy József témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
Magyar 1919–1946 Magyarország színeiben
Lovaglás
Olimpiai játékok
bronz
1936, Berlin
díjugratás egyéni

Nagypalugyai és túróczdivéki Platthy József lovas körökben Zsiga bácsi névvel illették (Karancskeszi, 1900. december 17.Budapest, 1990. december 22.) olimpiai bronzérmes olimpikon, magyar katona és lovaglótanár. A lovassport első és eddig egyetlen magyar olimpiai éremszerzője. Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon vadászugratásban lett egyéni harmadik, Sellő nevű angol telivér kancát lovagolta, akinek a tulajdonosa Gömbös Gyula volt. A legmagasabb lovas kitüntetés a gróf Széchényi István Emlékérem kitüntetettje.

Már hatéves korától lovagolt és első jelentős versenyen 1923-ban vett részt. Élete fiatalkorától kezdve haláláig elválaszthatatlan volt a lovaktól és a lovaglástól. A magyar díjugratósport kiemelkedő alakja, aki nemzetközi szinten is elismerten kiváló képességű lovasnak tartottak. Ezt alátámasztják elért sporteredményei, hiszen díjugratásban 1934 és 1941 között nyolcszor szerzett magyar bajnoki címet. Sportpályafutása során több mint száz magyar és tizenhét nemzetközi lovasverseny győztese volt.

A második világháború utáni években, mint volt ludovikás tiszt nem volt szívesen látott személy. Pár évig kétkezi munkát kapott csak, de páratlan lovastehetsége és szorgalma visszasegítette a lovakhoz. Az 1950-es évektől haláláig több lovarda és ménes is örülhetett, hogy Zsiga bácsi náluk edzhette szeretett lovait és lovasait. A magyar lovassport őrzi emlékét, hiszen lovasstadiont, iskolát neveztek el róla és rendszeresen emlékversenyeket is rendeznek tiszteletére.

Élete[szerkesztés]

Családjának és a vidéki háttérnek köszönhetően, már hatéves korától lovagolt, bár ekkor még szőrén ülte meg a lovat. Az alaptanulmányait Losoncon és Salgótarjánban végezte. 1915-1919 között Pécsen és Nagyváradon a katonai főreálgimnáziumban tanult. Még a pécsi hadapródiskolában ragadt rá a Platthy Zsiga becézés, ami aztán idővel Zsiga bácsira változott.[1] Az érettségi után a Ludovika Akadémiát végezte el és 1922. augusztus 20.-án avatták hadnaggyá. Katonai szolgálatát Tolnán a 3/II Huszárosztálynál kezdte. 1923-ban vett részt először nyilvános díjugrató versenyen. 1924 végén és 1925 elején Komáromba a lovastisztek féléves lovagló-tanfolyamára vezényelték. 1925. május 1-jétől Sopronban a 3/I Huszárosztályban szolgált. 1927. augusztus 1. és 1929. augusztus között Budapesten a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola növendéke, majd az Örkénytáborba költözött lovassági tanintézet olimpiai díjugrató csapatának tagja és 1940-től vezetője lett.[2]

Legendás lovas volt, aki magát kissé nehezen tudta kifejezni és talán félszegnek is tűnt a kívülállók szemében. Idősebb korára is megőrizte lovas alkatát és igazán a hátán érezte jól magát. Személyiségéhez tartozik, hogy vélt vagy valós szórakozottságáról városi legendák szövődtek.[m 1][1] 1934 és 1941 között egymás után nyolcszor volt a díjugratás magyar bajnoka és ezzel azóta is egyedüli sportsikert ért el.[3] 1931-ben Salzburgban tagja volt a Nemzetek Díját először megnyert magyar csapatnak. Egyik legnagyobb nemzetközi sikerét 1934-ben érte el, amikor Európa legrangosabbnak számító aacheni nemzetközi bajnokságán két első díjat nyert el és ő lett a legeredményesebb versenyző.[4]

A legnagyobb és máig egyedülálló sportsikerét az 1936. évi berlini olimpián érte el, ahol nehéz vadászugratásban bronzérmes lett Sellő nevű lován. Ez a magyar lovassport eddigi egyetlen olimpiai érme, melyet 1:02,6-os (8) teljesítménnyel szerzett meg. Csapatban Barcza Elemér lovának kizárása miatt nem indulhattak el.[5] Az olimpián századosi rendfokozatot viselt és a Kisbéri LE tagja volt ez időben.[6] Elismerve kimagasló sporteredményét az 1937-ben alapított Lovas Erényekért emlékérmet adományozták részére.[7]

1942. május 9-től 1943. júniusáig, a 105. Könnyű Hadosztály Önálló Huszárszázadának parancsnokaként a megszállt ukrán területen frontszolgálatot látott el. 1943-ban törzstiszti tanfolyamot végzett, 1943 augusztus 1-jén alezredessé léptették elő. 1943. december 1-től Budapesten az I. Önálló Huszárosztály Törzspótszázadának parancsnoki teendőit látta el. 1944. október 15-én, Budapesten az Andrássy Laktanyában a felfegyverzett pótalakulata (tartalékos huszárokból állt) élén tűzharcba bocsátkozott a rend védelme érdekében a nyilasokkal, akik ekkor hajtották végre fegyveres hatalomátvételüket. A háború utolsó időszakában 1945. március 20-tól osztrák területen a 3. Huszárezred Lókiképző és Felszerelő Központjának parancsnokaként tevékenykedett. 1945. május 10-én angol fogságba esett, ahonnan 1946. szeptember 18-án tért vissza. A Honvédelmi Minisztérium rendelkezési állományba helyezte és mivel mást nem tudott tenni 1948-ig Karancskesziben családjánál földművesként dolgozott.[8]

1948. március 1-jén szolgálati nyugállományba helyezték és 50%-os nyugdíjat állapítottak meg neki.[1] Megélhetéséhez ez nem volt elég ezért 1950-től kétkezi munkás (lakatos, redőnyszerelő) is volt, majd visszatérve a lovakhoz dolgozhatott oktatóként a Nemzeti Lovardában (Tattersall), majd Alagon is. 1953-tól a Földművelésügyi Minisztérium kísérleti lótenyésztőtelepére került a Somogy megyei Bőszénfára[9] és később Kisbéren lévő ménesek belovagló-edzője. Munkáját nagy szakértelemmel és alapossággal végezte a lovakhoz hihetetlenül türelmes volt. A legnehezebben kezelhető lovakkal még szabadidejében is a lovardában maradt. Élete a lovakról szólt és magánéletében az agglegény státuszt csak 53 éves korában cserélte le, hiszen ekkor házasodott meg. A lovak azonban maradtak továbbra is a mindenei, bár 1963-ban tényleges nyugdíjba ment, de edzőként még sokáig segítette a magyar lovassportot.[4][10] 1963-tól Budapesten élt az 1970-es évek elején Németországban is edzősködött de egy lábtörés miatt hazatért és felépülése után szinte haláláig aktívan lovagolt.[4]

Egészen elképesztő lovagolókondícióval rendelkezett, hiszen 85 éves korában még kért versenyzői engedélyt magának.[11] 90 éves korában hunyt el Budapesten, tisztelői a Kerepesi temetőben rótták le kegyeletüket.[12]

Részvétel az 1936. évi nyári olimpiai játékokon[szerkesztés]

A lovához kapcsolódik, hogy az olimpiai felkészüléshez Gergely vitéz nevű lovával készült és tartalék lova Gyergyó volt. Az olimpia előtt azonban nem sokkal Gergely vitéz elpusztult, ezért gyors döntést kellett hozni így esett a választás Gömbös Gyula tulajdonában lévő Sellőre.[1] Nem volt felhőtlen a kapcsolata a lóval, hiszen már első találkozásuk után idegesnek nevezte, ami miatt parancsnoka kihallgatásra rendelte, ahol közölte vele: Vegye megtiszteltetésnek, hogy a miniszterelnök lovára egyáltalán felülhet![13]

Visszaemlékezésében így írt a Sütvényben tenyésztett Sellőről, aki akkor 10 éves angol telivér pej kanca volt:

„Jó kondícióban kaptam meg, de alaptermészetében sokat nem változott. Lovaglás kezdetén a csizmám érintkezése idegesítette; úgy viselkedett, mintha vesebajos lenne, a későbbiekben azt megszokta - tűrte a csizmasegítségeket és arra reagált. Ezért, egymás kímélése végett, felülés előtt futószáron mindig lejárattam. Sarkantyúhasználatra gondolni sem lehetett. (Úgy tudom, az olimpián én voltam egyedül, ki sarkantyú nélkül lovagolt.)”

– Platthy József[11]

A Schweizer Kavallerist így értékelte Platthy és Sellő szereplését „Utólag kikristályosodó élmény a magyar Platthy teljesítménye, a kitűnő Sellőn. A Nemzetek Díjában a bronzéremért folyó összevetésben ez a kiváló lovas felülmúlta az arany- és ezüstérem nyerteseit. Mesteri lovaglása, mellyel hibátlanul és a kiváló Ibrahimnál 6 másodperccel rövidebb idő alatt vette az összevetés hat akadályát, egyike ennek a mozgalmas délután legnagyobb és legmaradandóbb élményeinek.”Schweizer Kavallerist[11]

Aztán az olimpia előtti nemzetközi felkészülési versenyeken meglepően jól szerepeltek együtt. Később azt nyilatkozta a rövid felkészülés miatt nem volt igazából tisztában lova képességeivel, de a verseny előtt már nagyon bízott a jó szereplésben. A verseny augusztus 1-jén kezdődött, de később sokan vitatták a tisztességes megrendezést, főleg a pálya minősége miatt és azt, hogy az eredmények szerint is kizárólagos német sikerek születtek. Sokan azt gondolták azért mert ők tudták mik a pályahibák, hol lehet gyorsabban vagy lassabban menni és így el tudták kerülni tapasztalatlanságból adódó nagyobb hibázásokat. Platthy későbbi visszaemlékezéseiben, azonban könnyűnek találta a pályát és neki inkább megint a lova okozott nagyobb gondot, ugyanis a verseny előtt kancája sárlott. A tényleges rajthoz állás idejére, - igaz ez is szerencse volt - hisz utolsóként indultak a mezőnyben augusztus 16.-ra a ló és lovasa is egyben voltak és ki voltak éhezve a sikerre.[14]

A versenyt az Olimpiai Stadionban rendezték meg 54 lovas részvételével, akik 18 nemzetet képviseltek. Az akadályok magassága 1,3 és 1,6 méter között változott, míg a vizesárok szélessége 5 méter volt. Platthy jó iramban indult, de a hetedik akadályt Sellő hátsó lába leverte és 13. akadálynál a vizesároknál érintette a korlát szélét. Ez így összesen nyolc hibapontot jelentett a verseny első részében. Az eredmények összesítésénél kiderült, hogy holtverseny alakult ki, ezért összevetésre lett szükség mind az első és mind a harmadik hely esetében is. Első helyért Kurt Hesse német főhadnagy és a román Henry Rang főhadnagy indulhatott. A harmadikért meg egy amerikai lovas mellett egy belga százados és Platthy József indult, aki a nehezített akadályokat is hibátlanul vette és a nemzetközi sportsajtó is elismerően nyilatkozott a teljesítményéről.[14] Platthy a bronzérem elnyerése után köszönő táviratot küldött Dr. Reznek Jenőnek[m 2], aki Sellő edzője volt korábban:

„Nagyon köszönöm Neked mindazt a fáradtságos és vesződséges munkát, amelyet Sellőbe fektettél, melynek gyümölcsét - úgy hozta a sors - legnagyobbrészt én élvezhettem”

– Távirat Berlinből[14]

Az olimpia után Platthy és Sellő nem versenyezhettek tovább. Gömbös halála után eladták a lovat és egy holland úrlovas vásárolta meg. Sorsa elég rosszra fordult, mivel második világháborús veszteség lett, hiszen szemtanúk állítása szerint Hüttenbergben 1945 júliusában földelték el több más lóval együtt egy futballpályán.[11]

Emlékezete[szerkesztés]

1991. január 15-én a Kerepesi temetőben búcsúztatták el hivatalosan, hamvait azonban a család Karancskesziben lévő sírboltjába helyezték el. A róla mintázott szobrot (Domonkos Béla szobrászművész alkotása) 1991. december 20-án avatták fel a Nemzeti Lovardában az avató beszédet Balczó András mondta. A díjugrató országos bajnoknak járó vándorserleget halála után Platthy József vándorserlegnek nevezték el. 2006-ban Somoskőújfalun névadója lett a Platthy József Lovasstadionnak, ahol obeliszket állítottak tiszteletére. Szülőfaluja központjában kopjafa is őrzi emlékét. A róla elnevezett Platthy-díjat minden évben Nógrád megye legjobb lovasa kapja meg. 2010-ben a karancskeszi általános iskolát is róla nevezték el.[15]

Az iskola falán emléktábla őrzi emlékét. Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyék lovas bajnokságát Platthy József Regionális Bajnokságnak nevezik. 1994-ben posztumusz léptették elő ezredessé.[16] Róla elnevezett intézmény a Platthy József Általános Művelődési Központ[17], Táborfalván a Helyőrségi Klubban emléktábla őrzi emlékét, az ott működő egyesület a Platthy József Bajtársi Egyesület[18][19] és rendre szerveznek Platthy József Emlékversenyeket. A vadászugratást ezeken a versenyeken Platthy József emlékszámnak nevezik.[20] Az 1932-es Olimpián szerzett bronzérme és egyéb ereklyéi Sárváron a Nádasdy Ferenc Múzeumban állandó kiállítás keretében megtekinthetőek.[21]

Kitüntetései[szerkesztés]

Az olimpiai bronzérme a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban
  • Toldi Miklós emlékérem ezüst fokozata[9]
  • Lovas erényekért (1937)
  • Olimpiai bajnok jelvény arany tölgylevéllel ékesítve[22]
  • gróf Széchényi István Emlékérem

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Közismerten szerelmese volt a ponyvaregényeknek és ehhez számtalan anekdota szövődik. Lásd Platthy ponyvája.
  2. Lásd mesteredzők listája

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Benedek Gábor
  2. Győr Béla 2017 50. o
  3. Sportvezetők és bajnokok. dijugratoszakag.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  4. a b c Erdélyi Magdolna
  5. Győr Béla 2017 50. o
  6. Bakos László: Szép eredmények jubileumait ünnepelhetjük. nool.hu, 2016. január 5. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. Dr. Hencsei Pál: Platthy József az egyetlen olimpiai érmesünk lovaglásban. jochapress.hu, 2016. december 22. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  8. Győr Béla 2017 50. o
  9. a b Sallai Gergely Pál (2012). „Hadtörténelmi Közlemények - MAGYAR KATONÁK AZ ÚJKORI OLIMPIAI JÁTÉKOKON” (pdf). A Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyóirata. (Hozzáférés ideje: 2019. december 8.)  
  10. Győr Béla 2017 50. o
  11. a b c d Zsiga bácsi még 85 évesen is versenyzett. lovaskalendarium.com, 2017. július 9. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
  12. Platthy József temetése. huszarmuzeum.hu, 1990. december 22. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  13. Platthy József, Zsiga bácsiról készített riport film 88 éves korában.. youtube.com. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  14. a b c Takács Zoltán Bálint: Platthy József sikere a berlini olimpián. huszarmuzeum.hu, 2016. augusztus 9. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  15. Platthy József Általános Iskola. iskola.karancskeszi.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  16. Győr Béla 2017 51. o
  17. Platthy József Általános Művelődési Központ. iskolaklistaja.eu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  18. Platthy József Bajtársi Egyesület. taborfalva.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  19. Platthy József Bajtársi Egyesület megalakulásának 40. évfordulója. youtube.com - Origonet. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  20. Platthy József Emlékverseny. youtube.com - Salgótarjáni Városi Televízió. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  21. Huszártörténeti adatbázis Címke: Platthy József 43 db.. huszarok.nadasdymuzeum.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  22. Sallai Gergely (2008). „A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938-1945” (pdf). doktori értekezés - Debreceni Egyetem BTK. (Hozzáférés ideje: 2019. december 8.)  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]